Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-21 / 245. szám, péntek
141 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2016. október 21.1 www.ujszo.com Melyik ajtó vezet a szabadságba? A vádlottat a biró úgy ítéli el, hogy saját kezébe adja a szabadulás útját. Két ajtó közül választhat, az egyik a börtönbe, a másik pedig a szabad világba vezet. A két ajtó előtt egy-egy őr áll, akiktől egyet kérdezhet. Az őrök egyike mindig igazat mond, a másik mindig hazudik. Mit kérdezzen a vádlott, hogy megtudja melyik a szabadság útja? oifo gpzBA oqSpspvqozs v uaqiasa pqpuiut zsdjva v t<8j vuvp -uoiu /DSjiuvq v g lumu vujvjmu vupifv gmniu spf Špspvqbzs v sí sopnzvq y pumnut josmvq o xgpnznq v uazsiq 'imniu oupfvifv Sps -pvqnzs d ‘gpuowzoSt zy gpquguoq n jazdA gifv ypÁpiu i&oq ‘ajoj luauzapjaq jzv vq ttg qisptu n ouüpuom - sappy y sppjoSajy Azonosítót adnának a pornónézőknek Az utolsó polihisztor A száz éve született Simonyi Károly Teller Edével (Képarchívum) IT CAFE-HIP A kiskorúak védelmében vezetnék be a változtatást, amivel 10- évre visszamenő statisztikát is vezetnének a szexfilmek nézőiről. A dolog nem veszélytelen. A brit kormány úgy vetne véget a kiskorúak pomófogyasztásának, hogy kizárólag olyan oldalakat engednének üzemelni, melyek a belépést életkor-ellenőrzéshez kötik. Ennek hiányában blokkolnák a pomóoldalak elérését. Hatalmas adatbázis létrehozását jelentené ez a kezdeményezés, tökéletes célpontot szolgáltatva a hackereknek. A probléma súlyát csak növeli, hogy minden bizonnyal valamilyen bankkártyás hitelesítéshez társítják majd az igazolást, tehát a filmnézési szokások mellé pénzügyi adatok is társíthatok - írja a BoingBoing. Az üggyel kapcsolatban az Open Rights Group részletes kritikát fogalmazott meg, erre reagálva a kormány a BSI biztonsági szabványtervezetét hozta fel, ami a kiskorúak webes tevékenységi lehetőségét hivatott keretek közé szorítani. A szabvány egyedi azonosítók létrehozását javasolja, ez a jelen esetre vetítve egy pomónézési igazolványszámot jelentene, ráadásul ez alapján 10 évig statisztikai okokból meg kellene őrizni az adatokat. Nem nehéz elképzelni, mekkora botrányt váltana ki, ha egy ilyen adatbázis nyilvánosságra kerülne. A problémát ráadásul nem oldaná meg, tekintve hogy a fiatalok egy proxy beiktatásával simán kikerülhetnék a védelmet. OZOGÁNYERNŐ A budapesti Szabó Ervin Könyvtár 1995-ben megrendezte a rongyos könyvek kiállítását, azokát a könyvekét, amelyeket ronggyá olvastak a látogatók. A divatos regények, bestsellerek között egyetlen tudományos munka volt: Simonyi Károly A fizika kutúrtörténete című műve. Már önmagában ez a tény is jelzi, hogy kivételes személyiségről van szó. A Tudományos Újságírók Kamarájának első, égi díját - egy újonnan felfedezett csillag „megkeresztelé- sét” - 1996-ban Simonyi Károlynak ítélték, amiről az International Star Registry hivatalos okiratot adott ki. Felvetődhet a kérdés: vajon mivel érdemelte ki a magyar tudós azt a kivételes kitüntetést, hogy egy égitestet nevezzenek el róla? Jogász és mérnök Nagyon mélyről indult, szegényparaszt családban született 1916- ban, de később pártfogókra talált, így elindulhatott az értelmiségi pályán. Érdeklődése szerteágazó volt, egyszerre végezte el a jogi és a Műegyetemet. Tanulmányai befejeztével a Műegyetemen a villamos gépek tanszékén kezdett dolgozni, viszont elsősorban az atomfizika érdekelte, így az első adandó alkalommal átment Bay Zoltán tanszékére. Bay Zoltán volt az első, aki 1946- ban radarjeleket küldött a Holdra, minden korábbinál pontosabban meghatározva a két bolygó közötti távolságot. E szenzációs kísérlethez szükséges elméleti számításokat a fiatal Simonyi Károly végezte el. Szakmai körökben oly nagy tekintélyt szerzett e tevékenységével, hogy kinevezték Sopronban a Műegyetem Bánya-, Kohó- és Er- dőmémöki karának élére. Itteni tevékenységét ma márványtábla jelzi: megépítette az ország első részecskegyorsítóját, amiért a Kossuth-díjat is megkapta. Ezt követően üstökösszerű pályát fut be: a budapesti Műegyetemen rábízzák az Elméleti Villamosságtan Tanszékének megalapítását, amelynek tanszékvezető tanára, egyidejűleg a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) igazgatóhelyettese lesz. Bokros teendői mellett tankönyvírásra is marad ideje. Elméleti villamosságtan című munkája csak németül kilenc kiadást ér meg, szülőhazáján kívül német nyelvterületen is napjainkig ebből tanulnak a mérnökhallgatók. Tehát minden adott számára egy szédítő tudományos karrierhez. A tudós forradalmár Csakhogy Simonyi Károly sikerei csúcsán az esze mellett a szívére is hallgat: 1956 októberében elvállalja a KFKI forradalmi bizottságának elnöki tisztét. Ez megpecsételi sorsát: a forradalom leverése után megpróbálják félreállítani. Karakánságára jellemzően megelőzi ellenfeleit: lemond igazgatóhelyettesi tisztéről, majd a tanszék éléről is távozik. Csak két fronton folytatja a harcot: továbbra is tanít és ír. Ez utóbbit illetőn nem csak szakkönyveket: 1978-ban jelenik meg A fizika kultúrtörténete című, az emberiség tudásanyagát rendkívül izgalmas módon bemutató műve. A könyv angol változatát is elkészítette, természetesen angol-amerikai irodalmi és filozófiai idézetekkel, amelynek megjelentetésétől végül is a kiadó visszalépett. A szerző születésének századik évfordulóján mégis megjelenik, egészen biztosan a karácsonyi piac szenzációja lesz. A híradások szerint december 16-tól a világhálón is megrendelhető. Utánpótlás Simonyi Károly negyven éven át mérnökök egész generációit nevelte fel. A szakmai utánpótlásról családján belül is gondoskodott: mindkét fia követi őt a tudományos pályán, az idősebbik, Károly, évtizedeken át a legendás Bill Gates jobbkeze volt, a korunk arculatát leginkább befolyásoló Microsoft óriás- vállalat programozási főosztályának vezetőjeként neki köszönhetjük az Excel és a World programokat. O az egyetlen magyar, aki kétszer is járt a világűrben. Tamás fia híres építész, a közel-keleti országokban fejti ki tevékenységét. Élete utolsó éveiben betegsége miatt lakása négy fala között élt. De ez sem tudta megakadályozni a munkában: megírta páratlanul szép, A magyarországi fizika kultúrtörténete - XIX. század című, páratlanul szép művét. Sajnos a legújabb korra, a huszadik századra már nem maradt ideje. A legmagasabb elismerést, a Magyar Tudományos Akadémia aranyérmét is már Károly fia - akit Charles Simonyi néven ismer a világ — vette át a nevében. Nyolcvanöt éves korában, 2001. október 9-én hunyt el, életművét máig szerte a világon megbecsülés övezi. Hatalmas adatbázis létrehozását jelentené ez a kezdeményezés, tökéletes célpontot szolgáltatva a hackereknek (Képarchívum) A gépelés hangjából is visszafejthető, mit írtunk a billentyűzeten A módszer csak fizikai billentyűzettel működik, érintő- vagy holografikus billentyűkkel nem (Képarchívum) INDEX-HÍR Ha Skype-beszélgetés közben ír a billentyűzeten, az később a hang alapján szöveggé alakítható, állítják a University of California és az olaszországi Irvins kutatói. A tanulmányt egyelőre az arXiven tették közzé. A Skype-ot nagyon sokan használják világszerte és elég gyakran előfordul, hogy beszélgetés közben gépelünk; belépünk a levelezésünkbe, megnyitjuk a Facebookot vagy számtalan más oldalt látogatunk meg. Ha a gépelés hangját felvesszük, akkor az alapján visszafejthető az eredeti sizöveg. így akaratlanul is személyes információt adhatunk át beszélgetőpartnerünknek, bizalmas információkat vagy akár jelszavakat is. A módszer csak fizikai billentyűzettel működik, érintő- vagy holografikus billentyűkkel nem. Persze azt a tanulmányban is elismerik, hogy a Skype-beszélgetések titkosítottak, így harmadik félnek nagyon nehéz ehhez az információhoz jutnia, de vannak olyan esetek, amikor megtörténhet a baj. Gene Tsudik, a tanulmány társszerzője említ is néhányat. A Skype-hoz hasonló alkalmazásokon nemcsak barátok beszélgetnek egymással, üzletfelek is társaloghatnak, de akár ellenérdekelt versenytársak vagy diplomaták is beszélgethetnek ezen a felületen. Ha az egyik fél rögzíti a beszélgetést, visszakódolhatja a hallható billentyűzetütéseket. Persze ez nem olyan egyszerű, de nem is annyira nehéz, hogy ne lehessen megoldani. A különböző billentyűzetek különböző hangokat adnak. Például egy T billentyű lenyomása más hangot ad egy Apple- gépen, mint egy HP billentyűzeten. Ugyanígy más a hangja a T-nek, mint ugyanazon a gépen mondjuk az R-nek. Ezt az információt kombinálva az író gépelési stílusával, megalkotható az eredeti szöveg. A módszer nem új, de régebben gondot jelentett a lehallgató elhelyezése a billentyűzet mellett. De ma már nincs is szükség ilyenre, hiszen a beszélgetős alkalmazásokkal - mint a Skype, Google Hangouts, Fa- cebook Messenger - távolról is rögzíthető a gépelés. A tanulmány szerint ha a hackereknek van némi fogalmuk a gépelő stílusáról, akkor -91,7 százalékos magabiztossággal tudják dekódolni a gépelés hangját. Ha a két szükséges feltétel közül az egyik hiányzik (tehát a billentyűzet típusa és a gépelő stílusa), akkor is van 41,89 százaléknyi esély a dekódolásra. Ezek a százalékok persze az angol nyelvre vonatkoznak.
