Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-06 / 232. szám, csütörtök

www.ujszo.com I 2016. október6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Zaklató fejlemény Szervezett provokáció lehetett a kölni szilveszteri molesztálás 7 jabb részletek derültek ki a U szilveszter éjszakai kölni tömeges szexuális zaklatá­sokról és lopásokról. A tartományi parlament vizsgálóbi­zottsága most kapta meg Rudolf Egg pszichológus, kriminológus szakér­tőjelentését, aki több szempontból világította át a több mint ezer bűnesetet. Az egyik legfontosabb következtetése, hogy az elkövetők egészen biztos találkoztak a táma­dások előtt, és történt valamiféle egyeztetés. Alapvetően két helyszí­nen történt a bűncselekmények há­romnegyede: a pályaudvar előtti té­ren és a Dóm téren. Rendkivül fontos információ. Az a tény, hogy ezek a férfiak valaki hí­vására összegyűltek, egyeztettek, majd kirajzottak és csoportosan kö­vették el a tetteiket, szervezőt sejtet a háttérben. Nem az alkalom szülte a bűnt. Nézzünk egy egyszerű forgató- könyvet: néhány agent provocateur meghívja a menekültszálláson lévő társait akár a Facebook vagy a WhatsApp telefonos applikáció se­gítségével, hogy találkozzanak este nyolckor a pályaudvarnál. Itt még nincs utasítás vagy egyenes bíztatás az elkövetésre, de nagyon kevés provokátor - beépített ember, meg­vásárolt tag - elegendő ahhoz, hogy a csoportokat nagy hangon bűnbe vigye. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy ezt a klasszikus pszichológiai tapasztalatok is alátámasztják: ha kellően nagy számú ember kerül olyan szituációba, melyben úgy érezheti, az anonimitása részben a tömeg, részben az események lefo­lyása miatt biztosított, akkor sokkal könnyebben válnak szabályszegővé. Itt ezek a feltételek adottak voltak. Ezt a pszichológiai reakciót bizo­nyították a maguk módján korábban Zimbardo professzor börtönkísérle­tei, továbbá a törött ablak elmélete szintén a környezet befolyását hangsúlyozza az elkövetői motivá­cióra. (Ha betörnek egy ablakot és kijavítatlanul marad, az arra járók azt gondolják, hogy senki nem törő­dik a házzal és hamarosan egyre több ablakot törnek be.) A lényeg, hogy ez a jókora csoport alig néhány provokátornak is könnyen felülhet; főleg ha a mene­kültek egymást vagy egy másik csoportot látva úgy érezték, most mindent szabad. Innen már csak egy ugrás, hogy kinek érte meg a szilveszteri akciót megrendelni, mert az biztos, hogy nem a német titkosszolgálatnak. Egy olcsó és hatékony megoldás, amely a garantált médiafigyelem miatt so­káig dominál a sajtóban. De még ennél is jobban sikerült az akció, mivel politikai pártok - különösen a német radikális AfD - ráugrott az eseményre. Talán azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy mennyire felkészülten. Angela Merkel kan­cellárnak pedig mindenképpen sokat ártottak. Nem kérdés, hogy azóta is történ­tek egyedi esetek, nem is kevés; Ausztriában, Németországban, Svéd­országban, Dániában. De sehol sem fordult elő az, ami Kölnben, hogy több száz fos csoport vág neki az éj­szakai utcáknak. Ez külön magyará­zatot követel - hátha konkrétumok derülnek ki a további vizsgálatok so­rán. Mindenesetre nyitva kell tartani a szemünket, mert ez az incidens a tör­ténelmet is alakította: vajon véletle­nül vagy némi kézi vezérléssel? (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A belügyminiszter, aki érettségi anyagból másolta a diplomamunkáját KOKESJÁNOS Plágiummal gyanúsítják Milan Chovanec cseh szociál­demokrata belügyminisztert, aki egyébként is egy kétes hírű, azóta már megszüntetett egyetemen végzett. A parlamenten kívüli cseh Kalóz­párt hozta nyilvánosságra, hogy spe­ciális szoftverek segítségével meg­vizsgáltatta Chovanec egyetemi dip­lomamunkáját, s kiderült, hogy an­nak néhány része szóról szóra meg­egyezik egy interneten található ko­rábbi anyaggal. Ami igazán elké­pesztő: a középiskolai érettségik kér­déseire adott válaszokról és azok ma­gyarázatáról van szó. „Fontos" emberek iskolája Milan Chovanec visszautasítja a vádat, azt mondja, politikai támadás­ról van szó, amelyet a Kalózpárt a hétvégi regionális helyhatósági és részleges szenátusi választások előtti kampányban akar kihasználni. A szociáldemokrata politikus 2009-ben a pilseni Nyugat-csehországi Egye­temen szerzett jogi diplomát. Az egyetem jogi karát néhány éve meg­szüntették, miután kiderült, hogy ott számos befolyásos közéleti ember, politikus, képviselő, rendőr szerzett nagyon vitatható körülmények kö­zött jogi diplomát. A vitatott diplo­mamunkák többsége időközben is­meretlen körülmények között eltűnt a jogi kar könyvtárából. Milan Chova­nec abban az időben pilseni régió egyik vezető embere volt, 2010-től 2014-ig pedig arégió elöljárója. Művecske „Mai szemmel nézve a művecske nem ideális, de a maga idejében meg­felelt a követelményeknek” - mondta diplomamunkájáról a belügyminisz­ter. Megjegyezte: a pilseni egyetem botrányai miatt már korábban úgy döntött, hogy jogászi címét nem fog­ja használni és nem is használja. A prágai sajtó egy része a botrány kapcsán a belügyminisztert lemon­dását követeli. Farkasbárányok FINTA MÁRK H iszek az ember jóságában. Szentimentálisán és romantikusan, annak ellenére is, hogy a közélettel foglalkozó ember - le­gyen bár újságíró vagy olvasó - egy idő után hajlamos cini­kussá válni, és védelmi mechanizmus gyanánt a lehető leg­rosszabbat feltételezni másokról. Tudom például azt, hogy egy nagyra becsült barátom biztosan nem tud­na lelőni senkit, pedig tavaly a menekülthullám idején nagyon fogadko- zott, hogy fegyvert vesz, és ha egy migráns beteszi a lábát a házába, előbb lő, aztán kérdez. S azt is tudom, hogy az az idősebb hölgy, aki a minap azt kommentelte az egyik cikkünk alá a Facebookon, hogy be kéne darálni a disznók moslékába az egész szerkesztőséget, biztosan nem forgatná egy brutális nagymama vérfagyasztóan kedves mosolyával a húsdaráló karját. Az emberi civilizáció egyik alapköve az a morális gát, ami miatt egy egészséges lelkű ember nem képes ölni. Elvenni mások életét csak beteg, bomlott ember tudja. Ha nem így lenne, már rég kiirtottuk volna egymást. Félni azonban mindenki tud, ez is egy alapvető ösztön. A félelmet pedig már az idők kezdete óta kihasználják az uralkodók, politikusok, hatalmuk bebiztosításának eszközeként. Főleg gyűlölet szítására, amitől bárányok­ból farkasokká válunk. A gyűlölet megbetegít. Ennek volt köszönhető a holokauszt, és ennek az is, hogy csehszlovákiai magyarok tízezreit pakol­ták vagonokba, és kényszerítették őket szülőföldjük elhagyására. így történt a vasárnapi népszavazás előtt, és így történik utána is, várha­tóan nagyon sokáig. így tett Gyurcsány Ferenc 2004-ben, mikor beözönlő határon túliakkal riogatott, s így tett most Orbán Viktor is, mikor beözönlő muzulmánokkal ijesztgetett. Gyurcsány tevékenységének meg is lett az eredménye: évekkel később is volt példa rá, hogy a szlovákiai magyarokat leszlovákozták a Duna másik partján, és azzal vádolták őket, hogy elveszik a magyar emberek munkáját - mondjuk a Nokiában a szalag mellett. Orbánék kampányának is látványos foganatja van, és ebből a szem­pontból teljesen mindegy, hogy érvényes lett-e a népszavazás, vagy sem. 3,3 millió ember hitte el azt, hogy eláraszt minket a hadak álja, és volt kénytelen a mindennapok gondjai mellett arra az absztrakt veszélyre gon­dolni, hogy a gyerekeikkel való fagyizgatás helyett fegyvert kell majd fognia egy képzelt ellenséggel szemben, aki fel akaija koncolni, meg akaija erőszakolni. Holott az egész nyilvánvalóan nem volt igaz, és ezt Orbánék is nagyon jól tudták. És most, a népszavazás után a 3,3 millió ember nem tud mit kezdeni a benne lakozó, végletekig felkorbácsolt fe­szültséggel, mert az egész nem hozott katarzist. S nincs feloldozás azoknak sem, akik a nem szavazó csaknem 5 millióba tartoznak, és nem dőltek be a kampánynak. Őket 3,3 millió elítélendő, idegengyűlölő náci hadával riogatják majd, meg azzal, hogy bármikor rá­juk rúghatják az ajtót, ha majd beüt az apokalipszis. Pedig nincs ennyi nyilas az országban. Csak több millió farkasbárány. A népszavazás győztesei kizárólag a politikusok, akik a demokrácia eszméire hivatkozva elutasítják a felelősséget a gyűlöletért, számolgatják politikai pontjaikat, és készülnek kihasználni az embereket, újra meg újra. Az embereket, akiknek jóságában én töretlenül hiszek. FIGYELŐ Törölték a zászlóbírságot A Maros megyei törvényszék jog­erős ítéletben törölte el azt az ötezer lejes (1100 euró) bírságot, amelyet Csibi Attila Zoltánra, Erdőszent- györgy polgármesterére rótt ki Maros megye prefektusa, amiért nem távolította el a székely és a magyar zászlót az RMDSZ szék­házáról. Csibi Attila Zoltán az RMDSZ helyi elnöke is. Tavaly januárban bírságolta őt meg a ro­mán kormány megyei megbízottja, mert nem távolította el a kifogásolt zászlókat a főterén álló, egyházi tulajdonban levő épületről. A se­gesvári bíróság elutasította a bírsá­golásijegyzőkönyv érvénytelení­tését, a Maros megyei törvényszék azonban elfogadta a fellebbezést. „A románok által lakott magyaror­szági településeken a magyar és a román zászló egymás meliert lobog anélkül, hogy sértené a magyarokat és anélkül, hogy mindenféle etnikai zaklatásnak volnának kitéve az ott élő románok. Úgy gondolom, hogy ez a példa a követendő példa Ro­mánia számára is, erkölcsi, emberi és törvényes szempontból is” - áll az ügyvéd közleményében. A 2002-ben várossá nyilvánított, öt­ezer lakosú Erdőszentgyörgyön a lakosság 75 százaléka magyar. A településen született és nevelkedett Rhédey Klaudia, a brit uralkodói család erdélyi felmenője, II. Er­zsébet királynő ükanyja. A tér, amelyen az RMDSZ székháza áll, az ő nevét viseli. (MTI) Több tízezer állás ugrik a hard brexittel Londoni pénzügyi elemzők szerint a legjobb esetben is több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi szolgálta­tási szektorában a hard brexit, vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak EU-ból, hanem egységes belső pi­acáról is kivonul szabadkereskdel- mi megállapodás nélkül. A City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet egy globális vállalati tanácsadó céget bízott meg a lehetséges for­gatókönyvek összeállításával. A 24 oldalas tanulmány legrosszabb forgatókönyve szerint - amely a legalacsonyabb szintű hozzáférés­sel számol az uniós belső piachoz - az EU-hoz kötődő üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna,, 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszű­nését okozná. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom