Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-29 / 252. szám, szombat

6 I KÜLFÖLD 2016. október 29. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Már 12 nő vádolja zaklatással Trumpot Helsinki. Ninni Laaksonen 2006-os finn szépségkirálynő is szexuális zaklatással vádolta meg Donald Trumpot, így már 12-re nőtt a republikánus elnökjelöltet vádoló nők száma. A 2006-os Miss Universe versenyen orszá­gát képviselő Laaksonen elmon­dása szerint Trump megragadta a fenekét, mindössze néhány pil­lanattal az előtt, hogy fellépett David Letterman éjszakai show- műsorában, ahova három másik versenyzővel és a Miss Universe szépségversenyt szervező céget akkor tulajdonló Trumppal együtt hívták meg. (MTI) Rakétát lőttek ki Mekkára a lázadók Rijéd. Ballisztikus rakétát lőttek ki Mekkára, az iszlám legszen­tebb városára a jemeni húszi lá­zadók. A lázadók ellen Szaúd- Arábia vezetésével harcoló erők lelőtték a rakétát, amikor az 65 km-re volt a várostól. Kár nem esett, és a koalíció azonnal vá­laszcsapást mért arra a helyre, ahonnan a rakétát indították. Mekkában több szentély is van, köztük a Nagy Mecset, ahol a Kába követ őrzik. A húszik egy közleményben elismerték, hogy egy Burkán-1 típusú ballisztikus rakétát lőttek ki Szaúd-Arábiára, de azt állították, hogy nem a szent helyeket vették célba, ha­nem a Dzsiddában lévő nemzet­közi repülőteret, amely a legfor­galmasabb a királyságban. (MTI) Geert Wilders nem megy el a perre Hága. Nem fog megjelenni az ellene indított büntetőper jövő heti tárgyalásán Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője, akit gyűlöletbeszéddel, kisebb­ség elleni uszítással vádolnak. Az iszlámellenes nézeteiről ismertté vált politikus közölte: „Politi­kusként jogom és kötelességem az országunk problémáiról be­szélni. Senki nem némíthat el!” A vád szerint Wilders 2014-ben azt a kérdést tette fel támogatóinak, több vagy kevesebb marokkóit akarnak Hollandiában. A válasz az volt, hogy kevesebbet, amire a politikus azt válaszolta, hogy „mi meg tudjuk oldani”. (MTI) Orbán: a módosítás nemzeti ügy Budapest. A hetedik alaptör­vény-módosítás nemzeti ügy, amely nem köthető össze sem­milyen pártpolitikai vitával, gazdasági kérdéssel -jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban. „Az új egy­ség Magyarországért több mint 3 millió emberének a vélemé­nyét alkotmánymódosítássá formáló politikai akarat nem kapcsolható össze más kérdés­sel” - fogalmazott a kormányfő, aki ezért jelezte: nem tudják el­fogadni a Jobbik kérését. Az el­lenzéki párt a letelepedési köt­vény megszüntetését támasztot­ta az alkotmánymódosítás tá­mogatásának feltételéül. (MTI) Rajoy kormányfő lehet Donald Trump republikánus párti elnökjelölt egy kampány­rendezvényen kijelentette: nem is kellene megtartani az elnökválasztást, elég lenne őt kihirdetni győztesnek. Washington. Az elnökjelölt tole- dói kampány kőrútján azt mondta: „el kellene törölnünk a választást, és Trumpot kihirdetni, nemde?”. Majd hozzátette: „mit vacakolunk itt ezzel, végül is az ő (Clinton) politikája olyan rossz! Srácok, nagyon nagy köztünk a különbség!”. Trump kifej­tette, hogy egyértelműen és nyilván­valóan ő a jobb jelölt, ezért verseny nélkül kellene győznie. Majd el­mondta, kampányrendezvényeinek új jelszava, a „csapoljuk le a mocsa­rat!”, prímán bevált, mert ő a „kor­rupt washingtoni politikai elitet” akaija megtisztítani, úgy, ahogyan a mocsarat szokták lecsapolni. Kam­pányrendezvényen megismételte, ; hogy a „muszlint terroristákat” távol ; tartja majd Amerikától. Donald Trump újra Hillary Clintont támadta, azt hangoztatva, hogy „a korrupt po­litikai rendszer kreatúrája”. A repub­likánus párti elnökjelölt a felmérések szerint jelenleg országosan 6 száza­lékpontos hátrányban van Clintonnal szemben, sok államban pedig ennél jóval nagyobb arányú a demokraták elnökjelöltjének előnye. Michelle Obama szerint Hillary Clinton már az első munkanapján készen áll arra, hogy főparancsnok legyen. Az Egyesült Államokban ugyanis az elnök egyúttal a hadsereg főparancsnoka is. A first lady az észak-karolinai Salem-Winstonban kampányolt Hillary Clinton mellett. Nem ez az első alkalom, hogy Ba­rack Obama elnök felesége a de­mokraták elnökjelöltje mellett állt ki, : ám először fordult elő, hogy Clin­tonnal együtt lépett pódiumra a de- : mokrata párti hívek előtt. (MTI) Madrid. Mariano Rajoyt, a spa­nyol konzervatív Néppárt (PP) el­nökét nem választotta újra minisz­terelnökké a parlament az első sza­vazáson. A jelöltnek a 350 fos al­sóház abszolút többségére, 176 képviselő támogató szavazatára lett volna szüksége, hogy kormányfő lehessen. Rajoy ügyvezető kor­mányfő saját pártja, a konzervatív Néppárt (PP) 137, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális kö­zéppárt 32 és a Kanári-szigeteki Koalíció 1 képviselőjének támoga­tásával összesen 170 igen szavaza­tot szerzett. Ellene 180 képviselő voksolt. Rajoy ma, a második par­lamenti szavazáson mihdazonáltal várhatóan elnyeri a kormányfői posztot, amihez elég a voksolásban résztvevők egyszerű többségének támogatása. A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) ugyanis azt ígérte, hogy képviselői a második fordulóban tartózkodni fognak. Ha Rajoyt valóban megválasztják, ak­Exelnök exhumálása Kihantolják a balesetben elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnököt MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. November 14-én exhu­málják a 2010-es szmolenszki légi katasztrófában elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnök ás felesége holttestét, az év végéig pedig a többi, a lengyel nyomozás keretében tervezett kihantolásra is sor kerül. A hatóság áprilisban vette át a nyo­mozást az akkor megszüntetett kato­nai ügyészségtől, és már júniusban bejelentette: exhumálják az összes el nem hamvasztott áldozat holttestét. Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió tegnap 83 ember földi marad­ványairól tett említést. Az állam- ügyészség szerint az exhumálásoktól az remélik, hogy megállapítják a ka­tasztrófa során elszenvedett sérülé­sek mibenlétét és a halál okát, ami fényt deríthet egyben a katasztrófa okára is. Az RMF FM szerint novem­ber 14-én reggel a krakkói Wawel ki­rályi vár székesegyháza egyik krip­tájában felnyitják az ott nyugvó Ka­czynski házaspár szarkofágját. A maradványokat' majd rendőrségi kí­sérettel a Jagelló Egyetem orvos­szakértői intézetébe viszik át, ahol korszerű műszerekkel több vizsgála­tot végeznek, és DNS-mintákat is vesznek. Ezt követően az elnöki há­zaspárt újratemetik. November má­sodik felében még legalább további négy áldozatot hántolnák ki Varsó­ban és Lublinban, az év végéig pedig az összes tervezett kihantolásra kerül sor - értesült az RMF FM. A hozzá­tartozók egy része — 17 család mint­egy 200 tagja - október közepén nyílt levélben tiltakozott az exhumációk ellen, egyesek közülük kilátásba he­lyezték, hogy bírósághoz fordulnak. Az áldozatok többi rokona - köz­tük Jaroslaw Kaczynski, a kormány­zó párt elnöke, Lech Kaczynski iker­testvére - viszont önmaga számára fájdalmasnak, mindazonáltal szük­ségesnek minősítette a tervezett ex- humációt. Többek között azzal érvel­nek, hogy a közvetlenül a katasztrófa után az orosz orvosok által készített jelentések döntő többsége jelentős hibákat tartalmazott. Emellett a 2013- ban és 2014-ben a hozzátartozók ké­résére kihantolt 9 áldozat közül 6-nak a személyazonosságát a katasztrófa után tévesen állapították meg, és ide­gen sírban temették el őket. A lengyel államügyészség a katasztrófa bűn­ügyi vizsgálatát folytatja. Ez Orosz­országban sem zárult le, az orosz szö­vetségi nyomozó bizottság hatáskö­rébe tartozik. Moszkva megerősítet­te: az eljárás lezárása előtt nem adja ki Varsónak az elnöki repülőgépnek máig a nyugat-oroszországi Szmo- lenszkben tartott roncsait. A tavaly novembertől kormányzó Jog és Igaz­ságosság nem ismeri el az orosz és a lengyel vizsgálóhatóságok eddigi eredményeit, melyek egymástól is eltérőek. Oroszország a lengyel pi­lótákra hárította a felelősséget, a len­gyelek szerint az orosz irányítóto­rony által megadott téves adatok já­rultak hozzá a szerencsétlenséghez. A 2010. április 10-i szerencsétlenséget a repülőgépen tartózkodó 96 ember közül senki sem élte túl. Mariano Rajoy (TASR/AP) kor véget vernek a tíz hónapja tartó belpolitikai patthelyzetnek, amely ezért alakult ki, mert sem a tavaly decemberi, sem a júniusi parla­menti választásokon a győztes Néppárt fölénye nem volt elég az önálló kormányalakításhoz. (MTI) Felpörögtek a leszámolások Koronadal. A Fülöp- szigeteken egy kábítószer-ellenes különítmény megölt egy polgár- mestert és 9 emberét. A hivatalos tájékoztatás szerint Samsudin Dimaukom, a déli Datu Saudi Ampatuan város polgármestere és emberei tegnap egy útellenőrző pontnál tüzet nyitottak a különít­mény 3 gépkocsijára, és ebben az összecsapásban haltak meg. Elő­zőleg Rodrigo Duterte elnök azon politikusok között nevezte meg, akik szerinte részt vesznek az il­legális kábítószerügyletekben. Duterte 150 köztisztviselőt neve­zett meg, és azt mondta: adják meg magukat, vagy levadásszák őket. Ez az összecsapás járt eddig a legtöbb halálos áldozattal azóta, hogy a június 30-án hatalomra került Duterte különlegesen ke­mény leszámolást ígért a kábí­tószer-kereskedőkkel. A rendőr­ség becslése szerint azóta több mint 3600 ember vesztette életét a leszámolásban. A megbotrán­koztató kijelentéseiről elhíresült Fülöp-szigeteki elnök saját állí­tása szerint isteni útmutatásra úgy döntött, hogy leszokik a durva szitkozódásokról. (MTI) Szíria második legnagyobb városának keleti fele már romokban hever, most a nyugati negyedek kerültek tűz alá. Tegnap támadást indítottak a felkelők az észak-szíriai Aleppóban, a tüzérségi lövedékek a nagyváros nyugati felé­ben csapódtak be, legalább 20 ember meghalt. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint az Aleppó keleti felét ura­ló lázadók tüzérségi és rakétatűz alá vették a város nyugati részének külön­böző pontjait. A támadás egy nagyobb offenzíva bevezetése. A felkelők célja, hogy áttörjék a kormányerők ostromgyűrűjét. A szíriai hadsereg szerint min­den fronton visszavetették az előrenyomulást Aleppóban. (TASR/AP) Emberi pajzs Moszulban Moszul/Genf. Az Iszlám Állam terrorszervezete több tízezer em­bert hurcolt Moszulba, hogy élő pajzsként használja őket a kor­mányerők által ostromlott észak­iraki városban, s a dzsihádisták a parancsaikat megtagadók közül több mint 230 embert lemészárol­tak szerdán - jelentette be az ENSZ egyik szóvivője Genfben. Ravina Samdaszáni, az ENSZ emberi jogi főbiztosságának szóvivője el­mondta: az áldozatok között van az iraki biztonsági erők 190 egykori tagja és mintegy 40 civil, akik nem engedelmeskedtek a dzsihádisták parancsainak. Samdaszáni szerint a terrorszervezet mintegy 8000 csa­ládot hurcolt Moszulba a város kör­nyékéről a város elleni offenzíva október 17-i kezdete óta, hogy élő pajzsként használja őket katonai létesítményei körül. Férfiak, nők, gyerekek tízezreit használja élő pajzsként - mondta Samdaszáni, megbízható forrásokra hivatkozva. Az Irakban aktív síita milíciák szóvivője eközben közölte: harco­saik hamarosan támadást indíta­nak az Iszlám Állam ellen és meg­indulnak a Moszultól nyugatra fekvő Tell-Áfár városa felé. Ah­med al-Aszadi, a Népi Megmoz­dulás Egységei szóvivője azt mondta, hogy a Moszultól nyugat­ra eső terület elfoglalása kulcsfon­tosságú, mert ez térség köti össze Moszult az észak-szíriai Rakkával, és az Iszlám Államnak már csak ez az egyetlen utánpótlási vonala. Ha a síita milíciák sikerrel visszaveszik Tell-Áfárt, akkor az Iszlám Állam moszuli erőit már teljesen be fogja keríteni a kiűzésükre kovácsolódott széles­körű koalíció. Az iraki hadsereg katonái, valamint az észak-iraki kurd autonóm terület harcosai (a pesmergák) amerikai légi csapá­sok támogatásával keleten, délen és északon már ellenőrzésük alá von­ták Moszul környékét. (MTI) Trump: kár választani

Next

/
Oldalképek
Tartalom