Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-29 / 252. szám, szombat
www.ujszo.com I 2016. október 29. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Buzeráljuk a kisebbet! Vadászat potravinyk és žiadosťok közé szorult magyar szavakra MÓZES SZABOLCS lovák—magyar, két jó barát, vélelmezik egyesek, mígnem a fránya valóság szembe nem jön és dózerol. Márpedig rendszeresen szembejön, hogy az illúziókat félrelökje. Normális társadalmakban ez úgy szokás, hogy a hatalom a kisebbeket, a kiszolgáltatott helyzetben lévőket védi. Mert ez indokolt a leginkább, a közösségi szolidaritás, az esélyegyenlőség elve ezt diktálja. Nálunk ez olykor (sokszor?) nem épp így működik. Ha végigmegyünk a republika déli járásain, sok színmagyar településen is csak mutatóba találunk magyar feliratot. A sok potraviny, otváracie hodiny, ulica, žiadosť és kúpa-predaj között egykét nyitvatartást. Mi erre a legjobb szlovák válasz, a pozsonyi „best practice”? A nyelvrendőrség: amely kiszáll, és elmagyarázza, hogy az a kevés magyar szöveg, ami van, hol és miért nem lehet ott, ahol van. Mert na Slovensku po slovensky, a magyar meg csak megtűrt. Az egész rendszer így van felépítve. Adott egy perverz államnyelvtörvény, amely azzal az egy céllal jött létre először Mečiarék, majd Ficóék alatt, hogy mutassa a szlovák nyelv szupremáciáját, mindenhatóságát. Ezt a törvényt sajnos a Radičová-kabinet idejében is csak kozmetikázni sikerült az akkori magyar érdekképviseletnek. A törvény értelméhen pedig a kulturális minisztériumon belül adott egy nyelvrendőrség, amelynek feladata, hogy a feljelentések alapján hatóságilag buzerálja az önkormányzatokat és mindazokat, akik a jogszabály hatálya alatt állnak. A hivatalnokok pedig nagyon ügybuzgók. Ha a gyengébbet kell bántani, az ügyintézés mindig flottul zajlik. Van egy toldozott-foldozott kisebbségi nyelvtörvényünk is, amelyről viszont tudjuk: betartatását kevésbé veszik komolyan az illetékesek. Pedig pont azt védi, amit van értelme védeni: a kisebbségi nyelvet. A sok potraviny és žiadosť közé szorult magyar szót. Vagyis védené, ha effektiv lenne. Lesz ennek betartatására elég politikai akarat a következő négy évben? A kétnyelvű vasúti táblák kihelyezése, melyek az utóbbi 4-5 évben szimbolikus üggyé vált, egy tollvonással (copyright Bugár Béla) elintézhető lenne. Csak az a tollvonás tart sokáig. Ha pedig összeszámolnánk, mennyi költséggel járt a nyelvrendőrség felesleges bősi kiruccanása (benzin, anyag, munkaköltség), nem járnánk messze az igazságtól, ha azt mondanánk: ennyi pénzből számtalan déli állomást kétnyelvűsíteni lehetett volna. Csak a rendszer nem ilyen. Nem azért van, hogy valós igényeket elégítsen ki, hogy problémákat oldjon meg, hogy a szorult helyzetben lévőt segítse. MINŐIG A BETEG JÁR ROSSZUL FŐLEG A MOZGÁSSZERVI (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Valami készül az egészségügyben LAJOS P. JÁNOS M eglepő információk derültek ki a héten az állami Általános Egészségbiztosítóról, és szinte biztos, hogy célzott kiszivárogtatás történt. Első pillantásra ugyanis az információ - év végén 283 millió euró lehet a VsZP vesztesége! - a biztosító nehéz anyagi helyzetét, a vezetés csődjét és az egészségügyi kormányzat gyengeségét mutatja. A végeredmény azonban egészen más lehet. A tények: a biztosító új igazgatója által elrendelt pénzügyi átvilágítás azt mutatja, hogy az intézmény már tavaly év végén is veszteséges volt, legalább 50-60 millió eurós hiányt halmozott fel. Felélte a kötelező, úgynevezett technikai tartalékot is - ez egyfajta vésztartalék a biztosító számára. Idén augusztusra a hiány már 130 millióra nőtt, decemberig pedig megduplázódik, több mint 280 millió lesz. A számok egy részét már a biztosító közölte, megerősítve a már nyilvánosságra került adatokat. Miért, és miért most? Az egészségügyi kormányzat nincs könnyű helyzetben. A kormányprogram ugyan tartalmazza, hogy hatékonyabbá kell tenni a rendszert, a koalíciós pártok elnökei sokszor elmondták azt is, hogy válságmenedzsert tettek meg miniszternek, akinek rendbe kell hoznia az ágazatot. De ezek egyelőre csak szavak, a tényleges intézkedések váratnak magukra. Amikor „apróra váltva” rájöttek arra, hogy mit jelent a válságmenedzsment, a hatékonyabb működés, és amikor alaposabban megnézték az állami kórházak vagy az állami biztosító pénzügyi helyzetét, akkor rájöttek, hogy negatív intézkedések sorára lesz szükség, és a lakosság, a szakma és a smeres politikusok ellenállására is számítani kell. Az első szondáztatás, a reakciók megfigyelése egy hónapja történt, amikor Tomáš Drucker egészségügyi miniszter ismertette részletes programját, amelyben felvetette, hogy bevezetnek bizonyos „díjakat”. Még a vizitdíjat is emlegették, amely ellen annak idején elszántan harcolt a Smer. Végül csak azt erősítették meg, hogy az előjegyzési díj visszaállítása nem is rossz ötlet. Az elutasító reakciók gyorsan jöttek. A Smer részéről Juraj Blanár zsolnai megyefőnök elképzelhetetlennek és feleslegesnek nevezte még ennek a tavaly megszüntetett díjnak a visszaállítását is. Most a minisztérium és az állami biztosító új vezetése visszalőtt. Meglehetősen nagy kaliberrel. A hiányzó százmilliókkal próbálják ráébreszteni a Smer szélsőbalos szárnyát, a koalíciós pártok vonakodó képviselőit arra, hogy nem lehet egyszerre teljesen ingyenes és ugyanakkor jól működő egészségügyet ígérni, kórházat építeni, járulékot csökkenteni és ezzel egy időben emelni az orvosok és a nővérek fizetését - még ha ez utóbbit csak kis mértékben. És rá kell döbbenteni akár még a miniszterelnököt is arra, hogy nem a biztosítók nyeresége a legnagyobb gond a rendszerben, hanem az, hogy ha az állami biztosító a kormány igényeinek megfelelően osztogat, ahogyan ezt tavaly, a választások előtt elkezdte. Fel kell tehát készíteni a Smert arra, hogy képes legyen kiállni a klientúrája nyomását, hogy be kell foltozni a lyukakat a rendszerben, vagyis - egy ideig mindenképpen - kevesebbet tudnak lopni a közösből. A korrupció visszaszorításával ugyan nem lehet elérni, hogy a rendszer pénzügyileg egyensúlyba kerüljön, de az már katasztrófa lenne a Smer számára, ha a várható megszorításokkal egyidejűleg robbannának folyamatosan a korrupciós ügyek az egészségügyben, ahogyan ezt az utóbbi években láttuk. Megtervezettnek tűnik még az igazgatótanácsnak kifizetett néhány tízezres prémium nyilvánosságra kerülése is, hiszen most az is jól fog mutatni, ha esetleg visszafizettetik. A kérdés az, hogy ilyen „tüzérségi előkészítés” után valóban képes lesz-e elindítani a szükséges átalakítást az egészségügyi kormányzat. Cseppet sem vicces bohócok FIGYELŐ JUHÁSZ KATALIN napokban tele voltak a tévéhíradók a bohócjelmezes támadásokról szóló videókkal. Főleg Skandináviában és Németországban terjed az önszórakoztatás e furcsa formája, de már Ausztriában is találkoztak ijesztő sminkben és bohócruhában előugró emberekkel. Az esetek többségében csak a haveijaik előtt akarnak felvágni, a vicces perfor- manszról készített videofelvételeket büszkén megosztják a Facebookon. Az akció hevében azonban sokan meg is suhintják áldozataikat egy bottal, seprűvel, baseballütővel vagy más vicces tárggyal, tudván, hogy maszkban és jelmezben felismerhe- tetlenek. Az sem segít, ha a haverok felnyomják az illetőt, mert senki sem tudja bizonyítani, hogy tényleg ő volt. Halloween után remélhetőleg alábbhagy ez az őrület, nyilatkozzák széttárt karokkal a rendőrök, akik jobb ötlet híján a jelmezkölcsönzőkre szálltak rá. Bekérik a bohócruhát kölcsönzők listáját, ahol nincs, ott arra kérik a tulajt, hogy vezessen ilyen listát, legalább halloween éjszakájáig. Az álarcok eredetét ennél is nehezebb kinyomozni, mert a boltok tele vannak horrormaszkokkal, és ördög tudja, ki mire használja őket. Az ötlet az amerikai „bohóchorrorfilmekből” ered, ahol vérengző kla- unoktól kell rettegniük a nézőknek. Bizony, ez egy külön műfaj, amelynek klasszikusa Stephen King Az című története. De a legfélelmetesebb alkotás talán a Félsz vagy halsz, ahol egy húsevő bohóc elkeseredetten próbálja megvédeni azt, akit magának szán fő fogásnak, illetve a Clown, ahol az apa talál egy bohócjelmezt, amellyel meg akarja lepni szülinapjára a fiát, de a jelmezen átok ül: viselőjét gyilkossá változtatja. A forgatókönyvírók gyermekkori félelmeinkre építenek—sok kissrác fakad sírva a cirkuszi bohóc láttán, a pszichológusok persze ezt is meg tudják magyarázni, de itt most nincs hely kifejteni az okokat. És persze ott van Amerika egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa, John Wayne Gacy, aki önként jelentkezett egy kórházban, hogy bohócként szórakoztassa a betegeket, aztán öt éven keresztül erőszakolt és gyilkolta a fiatal fiúkat, míg egy életben maradt áldozata elvezette hozzá a nyomozókat. Hozzánk egyelőre nem gyűrűzött be ez a mérhetetlenül ostoba szórakozási forma, bár horrormaszkokból errefelé is hatalmas a választék, egymást érik a halloweenpartik, és már az óvodások is beöltözhetnek boszorkánynak, szellemnek, csontváznak, szóval alaposan tanulmányozhatják az amerikai kultúra eme fontos részét. Jó tudni, hogy a beöltözésnek nem, az ijesztgetésnek azonban lehet büntetőjogi következménye, testi sértés vagy fenyegetés miatt indulhat eljárás a vicces kedvű partizok ellen. Bírósági döntés: vízumot kell adni a menekülteknek Egy belga bíróság döntése értelmében a hatóságoknak meg kell adniuk a vízumot annak a szíriai családnak, amelynek tagjai Alep- póból legális úton szeretnének eljutni Belgiumba, hogy menedékkérelmet nyújthassanak be. Theo Francken menekültügyi és migrációs államtitkár szerint félő, hogy az ítélet emberek ezrei előtt nyithatná meg a kaput az országba. Elsőfokú ítéletében a törvényszék kimondta, hogy az államnak a további késedelem minden egyes napja után 4000 eurót kell kifizetnie a négytagú családnak a vízum megadásáig - írta a Le Soir című belga lap. A jelenleg az ostromlott szíriai Aleppóban tartózkodó család a veszélyes tengeri átkelés meg- kockáztatása nélkül szeretne eljutni Belgiumba, ahol-Francken szerint—megérkezésükkor menedékkérelmét nyújtanának be. A szírek egy családnál laknának, amely jelezte, hogy fogadja őket. A menekültügyi és migrációs államtitkár őrültségnek nevezte a döntést, és bejelentette, hogy fellebbez. „Ha lehetővé tesszük, hogy az emberek vízummal jöjjenek Belgiumba azért, hogy menedékkérelmet adjanak be, akkor az egész rendszer összeomlik” - mondta. A belga törvények értelmében csak azok nyújthatnak be menekültügyi kérelmet, akik az ország területén tartózkodnak. „A beutazás egyetlen törvényes módjához vízumra van szükség. Ennek az akadályozása az ember- csempészek malmára hajtja a vizet” - vélekedett Mieke Van den Broeck, a szíriai család belga ügyvédje. „Hihetetlen, hogy az államtitkár inkább a kártérítés fizetését választja, mintsem segítene egy veszélyben lévő családnak”-tette hozzá. (MTI)
