Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-26 / 249. szám, szerda
2 I KÖZÉLET 2016. október 26.1 www.ujszo.com Perre mennek Pered ügyeben 2012-ben szavazta meg a település lakossága, hogy Tešedíkovo helyett szlovákul is Pered legyen a község hivatalos elnevezése, Robert Kaliňák belügyminiszter az érvényes népszavazást figyelmen kívül hagyta (Somogyi Tibor felvétele) Pered. Hiába szerették volna a perediek, hogy községük szlovák neve Tešedíkovóról Peredre változzon, ehhez egy érvényes népszavazás sem volt elég. Most három magán- személy indított pert a kormány ellen az ügy kapcsán. A Híd, mely korábban bírálta az egyszínű smeres kormányt a népszavazás ignorálása miatt, nem lép semmit az ügyben. A vágsellyei járásbeli Pered lakossága még 2012-ben, a parlamenti választásokkal egyidőben szavazta meg, hogy a települést szlovákul is Perednek hívják Tešedíkovo helyett. Bár a népszavazás érvényes volt, a Robert Kaliňák (Smer) vezette belügyminisztérium mindezt figyelmen kívül hagyta, és a kormány javaslatukra 2013-ban elutasította a névváltoztatási kezdeményezést. Arra hivatkoztak, hogy a Pered szó nem számít kodifikált, hivatalos elnevezésnek. Tette mindezt annak ellenére, hogy még Jana Dubovcová ombudsman is úgy nyilatkozott, szakszerűtlenül jártak el a szlovák hatóságok az ügy kapcsán. Az elutasítást több civil akció is követte, a Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái kétszer is leszerelték a Tešedíkovo táblát a falu határában, Vádat emeltek két SNS-es miniszter ellen Pozsony. A 2007-ben meghirdetett faliújságtender ügyében öt személy, köztük két volt SNS-es miniszter, Marián Ja- nušek és Igor Štefanov ellen emelt vádat a Speciális Ügyészség ügyésze. „Marián J., Igor Š., Radoslav B., Tomáš L., és Zdenka K. ellen közbeszerzési eljárás manipulálása miatt emelt vádat az ügyész” - közölte Jana Tökölyová, az ügyészség szóvivője. Az ügy az első Fico-kormány idejébe nyúlik vissza, amikor a Smer az SNS-szel és a HZDS- szel lépett koalícióra. A ma már nem létező építésügyi és régiófejlesztési minisztérium úgy hirdette meg a mintegy 3,6 milliárd korona összértékű pályázatot, hogy azt csak a minisztérium zárt folyosóján levő faliújságra függesztették ki. Csupán egyetlen konzorcium jelentkezett a felhívásra. A tendert az SNS-hez közeli Avocat és Zamedia cégek nyerték meg. A versenytárgyalás szórólapok, reklámfilmek és lógók kidolgozásáról szólt. A tárcát akkor Marián Janušek, az SNS jelöltje vezette, akit 2009 tavaszán Igor Štefanov váltott a miniszteri székben. Robert Fico kormányfő azt állította, Štefanov megfelelő szakember, s képes lesz vezetni a minisztériumot, ám miután kiderült, hogy a tárca alkalmazottjaként szorosan együttműködött a győztes konzorciummal, őt is menesztette a posztjáról. A hatóságok közel tízéves nyomozás után emeltek vádat a két volt miniszter ellen. (SITA, ie) és egy Pered feliratút helyeztek ki, ám a hatóságok mindkétszer eltávolították azt. A község beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, ám az végül illetékesség hiányában, illetve arra hivatkozva, hogy jogosulatlan személy nyújtotta be a panaszt, 2014-ben elutasította a keresetet. Pered ügye két évvel később éled újjá, miután három magánszemély indított pert a kormány ellen. Azzal érvelnek, hogy a kormány elutasító határozata sérti a felperesek közügyek gyakorlására vonatkozó jogát, és nyelvi alapon diszkriminálja LAJOS P. JÁNOS Január elsejétől 76 nappal nő a nyugdíjkorhatár, vagyis a legkorábban 62 évesen és 76 naposán lehet majd nyugdíjba vonulni a jövő évtől. Az új korhatár a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. Az emelés nem áll meg, egy képlet szerint évente tovább emelkedik a korhatár. Pozsony. A 2012-ben elfogadott nyugdíjtörvényben szereplő szabály szerint 2017-től fokozatosan emelkedni kezd a nyugdíjkorhatár. A konkrét emelést azonban nem tartalmazza a jogszabály, azt a szociális ügyi minisztérium egy rendeletben hozza nyilvánosságra minden év október 31-ig. A most közzétett rendelet szerint 2017-ben 62 év 76 nap lesz a nyugdíjkorhatár, vagyis mintegy 2,5 hónappal emelkedik. Ez a változás azokra vonatkozik, akik 1954. december 31. után születtek. Kivételt képeznek azok a nők, akiknek a felnevelt gyermekek száma miatt csökken a nyugdíjkorhatár, illetve azok az alkalmazottak, akik veszélyes kategóriába sorolt munkahelyen dolgoztak. Az egygyermekes nőkre korlátozás nélkül vonatkozik az emelés, a kétgyermekes nők esetében csak azokra, akik 1958-ban vagy ezt követően születtek. A 2,5 hónapos emelés meglehetősen durvának számít, a minisztérium mindössze 20-30 napra számított, a gazdasági elemzők is csak 50 napot jósoltak. A korhatár emelését a várható életkor alapján határozzák meg. A számításhoz két referenciaidőszak átlagának a különbségét veőket - ezzel pedig a kormány belegázol személyiségi jogaikba és emberi méltóságukba is. A felperesek írásos bocsánatkérést szeretnének, és követelik a község névváltoztatásának jóváhagyását is a népszavazás eredményei szerint. A bírósági beadvány ügyét a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának Jogsegélyszolgálata koordinálja. Jogászuk, Szekeres Klaudia elmondta, bár a szlovák bíróságokban nem bíznak túlzottan, három felperesük három nemzetközi jogi fórumig vinné az ügyet, ha úgy adódik. „Itt pedig jó esélyeink lehetnek” — tette hozzá ajogász. 2013-ban az akkor még ellenzéki Híd több politikusa is megszólalt az ügyben, a párt pedig az azóta felbomlott Népi Platform tagjaként felháborodásának adott hangot a Smer-kormány döntése kapcsán. A platform pártjainak elnökei, Bugár Béla (Híd), Pavol Frešo (ŠDKU) és Ján Fígeľ (KDH) akkor úgy fogalmaztak: ilyen átlátszó ürügyek alapján csak azok a politikusok hoznak döntéseket, akik tagadják a demokrácia alapelveit. Hozzátették, az ilyen hatalmi arrogancia az ország egész területére kiterjedhet. „Ezt a helyzetet nem tolerálhatjuk, mert ez Szlovákia minden egyes polgára részére fenyegetést jelent” - írták. Az SDKU azóta lemorzsolódott, a KDH pedig nem került a parlamentbe idén márciusban, ám a Híd jelenleg koalíciós párt. Belátható időn belül ugyanakkor nem lépnek Pered ügyében politikai vonalon. Bugár Béla pártelnök arra a kérdésünkre, tervezi-e a Híd a kormány elé vinni Pered ügyét, azt mondta, jelenleg a kormányprogramban foglaltakat teljesítik. „Jelenleg fontosabb témáink vannak, az iskolák megmentéséhez szükséges anyagi háttér megteremtése, a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozása, Érsek Árpád miniszter pedig azt vizsgálja, lehet-e törvénymódosítás nélkül is tenni a kétnyelvű vasúti és közúti táblák ügyében“ - mondta lapunknak Bugár. Hozzátette: a párt 6,5 százalékot szerzett a választásokon, ilyen erővel tudják tehát megvalósítani elképzeléseiket. Hangsúlyozta, féléves kormányzás alatt ugyanakkor már így is többet tudtak elérni, mint a korábbi kormánytagságaik idején. Arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, belátható időn belül sorra kerülhet-e Pered ügye. A pártelnök szerint ennek kapcsán elsősorban azt kell megoldani a jövőben, hogy egy szabályos önkormányzati népszavazást, mely nem támadja a demokratikus berendezkedést, ne hagyhasson figyelmen kívül a kormány úgy, ahogy ez Pered esetében megtörtént. Változás a Smerben? Pozsony. A Smer szombati programalkotó konferenciáján nem voltak terítéken a pártvezetést érintő kérdések, ám Robert Fico kormányfő, a párt elnöke szerint a decemberi Smer- közgyűlésen erre is sor kerül majd. A Smer elnöke minderről a Rádio Expres műsorában számolt be. A sajtó és a politikai elemzők egy ideje már biztosak benne, hogy Dušan Čaplovič és Pavol Paška esik majd a vérfrissítés áldozatául, ám sokan a Bašternák-úgybe keveredett Robert Kaliňák belügyminiszert is emlegetik, mint cserére érett al- elnököt. Fico a műsorban ezt nem erősítette meg, ellenkezőleg, kijelentette: Kaliňák teljes bizalmát élvezi. Szerinte ő az ország eddigi legjobb belügyminisztere, és míg nem lesznek bizonyítékok, nem tesz lépéseket ellene. Hozzátette: meg van róla győződve, hogy Kaliňák miniszterként nem befolyásolhatja a Bastemák-ügy kivizsgálását, nincs ugyanis közvetlen hatása az illetékes nyomozóhatóságra. Fico ugyanakkor közölte: a Smer feljelentette Renáta Kolenčíkovát, a párt korábbi Nyitra megyei titkárát, aki az utóbbi hetekben felhívta a sajtó figyelmét a pártban uralkodó korrupcióra. „Az említett hölgy olyan nyilatkozatokat tett, melyek nem igazak, kitalálta őket” - mondta Fico. A megyei képviselő Kolenčíkovát egyébként kedden a Nyitra megyei közgyűlés a Smer javaslatára megfosztotta minden olyan megyei funkciójától, melyre korábbi pártja jelölte. (fm, SITA) 2,5 hónappal nő a nyugdíjkorhatár Harminc év múlva már szerencsésnek mondhatja magát az a 65 éves személy, akinek már járni fog a nyugdíj, az idősek többsége még kénytelen lesz dolgozni (Ján Krošlák felvétele) szik figyelembe. A minisztérium szerint a jelenlegi viszonylag jelentős ugrás annak tudható be, hogy 2009 és 2014 között, vagyis a most érvényes referencia-időszakban viszonylag gyorsan emelkedett a várható életkor. A következő években az emelkedés mérséklődik, de így is 1,5-2 hóMikortól mehetünk nyugdíjba? ► 2017 62 év 76 nap ► 2018 62 év 140 nap ► 2019 62 év 200 nap ► 2020 62 év 250 nap ► 2021 62 év 300 nap ► 2022 62 év 350 nap Forrás: Szociális Biztosító napos lesz, 2022-re érheti el a 63 évet, ami az 1960-ban születettekre vonatkozik majd. Az emelkedésnek nincs határa, a szociális ügyi minisztérium adatai szerint így az 1967- ben születettek már közel 64 évesen - 2029-ben -, az 1975-ben születettek pedig 65 évesen - 2037-ben - mehetnek majd nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár 2043-2044 környékére érheti el a 66 évet. A szociális ügyi minisztérium egyelőre még nem gondolkodik azon, hogy korlátot szabjon a nyugdíjkorhatár emelkedésének. Ján Richter szociális ügyi miniszter azonban azt elképzelhetőnek tartja, hogy könnyítenék a korengedményes nyugdíjaztatást. A miniszter erről a harmadik nyugdíjpillér reformja kapcsán beszélt, vagyis az önkéntes nyugdíjbiztosítással rendelkezők kedvezőbb nyugdíjkorhatárra számíthatnának. A vonatkozó törvénymódosítást jövőre tervezi a szaktárca.
