Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-01 / 228. szám, szombat
2 I KÖZÉLET 2016. október 1.1 www.ujszo.com Mindenképpen szétosztják a menekülteket Csúcsra járt a menekülthullám 2015-ben (TASR/AP-feivétei) LAJOS P. JÁNOS Brüsszel. Jelentősen eltér az unió menekültpolitikájáról vallott nézetük egyes európai parlamenti képviselőknek. Abban ugyan egyetértenek, hogy valamit kezdeni kell a már az unió területén lévő menekültekkel, de a megoldási javaslataik különbőznek. Nem tartható fenn a nyugati országokra jellemző bőkezű ellátás, ami már köztük is jelentős feszültségeket eredményez, véli Nagy József (Híd - Európai Néppárt) svédországi tapasztalataira hivatkozva. Az EP- képviselők egy csoportja Malmőben járt, helyi menekülttáborokat ellenőriztek. „A menekültek napi 9 euró zsebpénzt kapnak úgy, hogy a szállásuk és az étkezésük biztosítva van, ingyenes egészségügyi ellátás jár nekik és ingyen utazhatnak. Emellett dolgozhatnak is, ha akarnak - tájékoztatott Nagy. - Ez már Németországgal és Dániával összehasonlítva is túlságosan bőkezű.” Szerinte ez azzal jár, hogy a Dániából Malmőbe vezető tengeri hídon állandó határőrséget kellett felállítani, kénytelenek átvizsgálni minden áthaladó autót, amivel az átlagos utazási idő másfél órával nőtt. „Koppenhága és Malmö között naponta 24 ezer ember ingázik, akiket ellenőrizniük kell” - magyarázta Nagy, aki szerint a bőkezű szociális juttatások mindenképpen vonzóerőt jelentenek, főleg a már az unió területén tartózkodó menekültek számára. Szerinte a kvóták már csak a szociális juttatások terén mutatkozó viszonylag nagy eltérések miatt sem működhetnek. Boris Zala (Európai Szocialisták) szerint viszont, ha állandó kvótákat nem is, de egy elosztási rendszert be kell vezetni az Európai Unióban. „Kell egy elosztási mechanizmus, ami alapján azt a mintegy 200 ezer embert el lehet osztani, akik jelenleg Olaszországban és Görögországban vannak -magyarázta Zala. - Hogy ezt kötelező kvótáknak hívjuk vagy rugalmas szolidaritásnak, az mindegy.” Szerinte az elosztási mechanizmus lényege nem az volt, hogy az egyes országokra rákényszerítsék a menekülteket, hanem az, hogy a menedéket kérők tudtára adják, nem Ausztriába vagy Németországba érkeznek, hanem az Európai Unióba, és az unió fenntartja magának azt a jogot, hogy meghatározza, hol fognak élni. „Ez ugyanaz, mint amint Németországba érkezők esetében a német állam tesz: megmondja, ki kerül Berlinbe, ki Karlsruhéba, ki Hamburgba, és nem válogathatnak” - magyarázta álláspontját Zala. Szerinte valamilyen mechanizmusban meg fognak tudni egyezni az unió tagállamai. „Nem tudom elképzelni Schengen működését a menekültek elosztásának európai szabályai nélkül” - jelentette ki a képviselő. Abban mindketten egyetértettek, hogy a menekültek beáramlását lassítani lehet és kell, erre viszonylag jó példának tartják a Törökországgal kötött megállapodást. Azt ugyanakkor Nagy is elismerte, hogy a Szíriával szomszédos országokban létrehozott menekülttáborokban élőknek gyakran valóban a Nyugatra való menekülés látszik az egyetlen megoldásnak. „Ugyan a törökök rendben tartj ák a táborokat, de nem akarnék ott élni évekig” - magyarázta Nagy. Szerinte főleg a kilátástalanság az, ami elindítja a menekülttáborokban élőket, mert látják, hogy ott gyerekeiknek nincs jövője. Zala szerint azonban felesleges többmilliós menekült- hullámokkal riogatni a következő években. Nem tartanak attól sem, hogy Törökország eláll az unióval kötött menekültmegállapodástól, ha nem kapja meg az uniós vízummentességet. A vízumkötelesség megszüntetésére vonatkozó török kérést újra felülvizsgálják, ám már most is látszik, hogy Törökország nem teljesíti a vele szemben támasztott feltételeket. „Ha nem teljesül mind a 72 feltétel, az EP nem szavazza meg a vízumkényszer eltörlését” - jelentette ki Eduard Kukán (Európai Néppárt). ANKÉT Mi a véleménye a magyarországi népszavazásról? Eduard Kukán Bugár Béla a Híd elnöke A népszavazást megelőző kampány fölösleges feszültséget kelt. Ha jól tudom Magyarországon is van olyan kormánypolitikus, aki szerint nem lehet minden migránst egy kalap alá venni. A népszavazás pedig hosszú távra megítéli az ország jellegét, azonban a népszavazás a magyar választópolgárok ügye. A sikeres referendum megerősítené a magyar kormány pozícióját, de szerintem a kormány pozíciója a népszavazás nélkül is erős maradhat, és ezzel az Európai Unió képviselői és vezető politikusai is tisztában vannak. Jana Žitňanská EP-képviselő (Nova) Már a népszavazás kihirdetése, tekintet nélkül az eredményre, nem volt túl kedves jelzés Orbán miniszterelnöktől az Európai Unió számára. Habár a kvótákról sokat beszélünk, szerepelnek a hivatalos dokumentumokban, de nem érvényesek. A népszavazást én a magyar belpolitikát célzó populista, ártalmas gesztusnak tartom. Minél jobban eltávolodunk ugyanis az ilyen - jobbára lengyel vagy magyar - gesztusok hatására az európai fősodortól, annál többet árt nekünk, mint a V4-ek tagjának. Biztosan nem használ Magyarország és az EU kapcsolatának, amely már így is elég feszült. (Összeállította: ie, Ipj, nv) Menyhárt József az MKP elnöke A népszavazás intézménye a demokrácia egyik alapja, ahol a választásra jogosultaknak közvetlenül is lehetőségük van véleményt nyilvánítani. Ha az európai politikai színtéren a megválasztott miniszterelnökök álláspontját, akik saját állampolgáraik véleményét hivatottak tolmácsolni, továbbra is lesöprik az asztalról, és erővel kívánnak átnyomni bizonyos döntéseket, szükség lehet arra, hogy a nemzetállamok vezetői mögé népszavazással megtámogatott többségi véleményt sorakoztassunk fel. Nagy József EP-képviselő (Híd) Amellett, hogy a népszavazás gyakorlati politikai értelme csak a szavazatszerzés, szerintem elég negatív hatása lesz. Olyan közhangulatot teremt, amely nagyon könnyen visszaüthet. Más esetekben is láthattuk, hogy hiába próbálnak a standard politikai pártok populista eszközöket alkalmazni, ezzel csak szalonképessé teszik a szélsőséges irányzatokat, amelyek így jobban tudnak majd érvényesülni. A Jobbik már eddig is sokat erősödött, attól tartok, hogy a népszavazás is őket fogja erősíteni. De azért sem szerencsés a népszavazás, mert ilyet minden tagországban még lehetne rendezni, előre boritékolható eredménnyel. A szolidaritásról nem kell népszavazást tartani, akárcsak arról sem, hogy az országot meg kell védeni. Ha a kettőt összekötjük, abból az jön ki, hogy a szolidaritásunk veszélyezteti a biztonságukat, ami nem igaz. Hu nőik Péter pszichiáter A népszavazásnak belpolitikai szempontból van értelme: megszilárdítani a jelenlegi kormány helyzetét. Európa és az unió szempontjából fölöslegesnek és ártalmasnak tartom. Pszichiáterként úgy vélem, nagyon veszélyes, mert egyre több olyan állampolgárt fog kitermelni ez a nagyon intenzív és negatív kampány, akik néhány éven belül már a szomszéd város polgárait is gyanakodva fogják nézni, egyre ellenségesebben fognak viszonyulni egymáshoz és egyre jobban megtanulják azt, hogy nem szabad bízni a másikban, és fölösleges segíteni a másikon. Csáky Pál EP-képviselő (MKP) A magyar népszavazás logikáját abban látom, hogy a magyar miniszterelnök fel akarja mutatni Európában, hogy azok az álláspontok, amelyek eltérnek az uniós állásponttól, jelentős társadalmi támogatottsággal bírnak. Szerintem ugyan nem lesz érvényes a népszavazás, ami csökkenti majd az erejét, de magas lesz a nem szavazatok aránya. Ennek azonban tényleges hatása nem lesz az Európai Unióra. Ám az biztos, hogy ezt sokan nem nézik jó szemmel, elsősorban azt, amit a brexit előtt is sokan kifogásoltak: a kampányban elhangoznak olyan túlexponált nézetek, amelyek nem vetnek jó fényt az országra. Tegnap az Európai Néppárt frakciójában is téma volt az egyes szlogenek tartalma, elég kemény kritikát kapott némelyik. Az unió elfogadta volna a népszavazás tényét, ha egy kulturált folyamatban nyilvánítottak volna véleményt. EP-képviselő Úgy gondolom, hogy a népszavazás egy felesleges lépés Orbántól. Nem látok benne semmilyen pozitív, európai célt. Inkább belpolitikai céljai vannak. Európában inkább értetlenséget vált ki. Habár Orbán az utóbbi hónapokban bizonyos európai politikai körökben elismerést szerzett, részben a menekültkérdésben képviselt határozott álláspontja miatt, a népszavazás inkább negatív értékelést, rossz pontokat jelent majd neki. Tokár Géza a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője A magyarországi népszavazás nem az uniónak szól, mivel a kampányban elhangzottak ellenére nem elsősorban külpolitikai mondanivalója van, hanem belpolitikai célja. Ebből adódóan nem is feltétlenül az a jelentősége, hogy sikeres lesz-e vagy sem, hanem inkább az a tét, mennyire mélyülnek el és esetleg változnak meg a magyar társadalom árkai a jobb- és a baloldal, a Fidesz és ellenfelei között. Ezek bár léteztek korábban is, most új értelmezésben jönnek elő a népszavazás révén. A kvótaszavazás fontos velejárója, hogy a kormánypárt elutasító álláspontja az ellenzéki szavazók és akár politikusok egy része számára is elfogadható. A kampány célja legalább annyira a kormányellenes beállítottságú szavazók megingatása volt, mint a migránskérdés felszínen tartása. Sulik megfúrná Procházka jelölését Pozsony. Richard Sulik levélben fordul az Európai Bíróság Törvényszékének hét bírájához. Az ellenzéki SaS elnöke ugyanis alkalmatlannak tartja Radoslav Procházkát arra, hogy a törvényszék tagja legyen. Procházka jelölését a kormány a napokban hagyta jóvá. Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter pedig továbbítja a javaslatot az Európai Tanácshoz. „Nevetségesnek tartom Radoslav Procházka jelölését. Soha nem volt bíró, és morális szempontból is komoly hiányosságai vannak” - mondta Richard Sulik. A Sieť volt elnöke helyett elfogadhatóbb jelöltnek tartja Ján Mazákot. Az Alkotmánybíróság volt elnökének jelölése a korábbi fordulóban csupán egyetlen szavazaton múlott. „Értem én, hogy találni kell Procházkának egy megfelelő trafikot, de az nem lehet bírói pozíció. Ezért küldök levelet a törvényszék bíráinak, bízom benne, hogy a testületnek lesz annyi esze, hogy nem fogja bemocskolni becsületét egy ilyen emberrel” —jelentette ki Sulik. A Sieť volt elnökének jelölése közfelháborodást váltott ki. A Bírói Tanács döntésével elsősorban erkölcsi és morális szempontból nem tud azonosulni néhány hazai bíró és civil- szervezet. Radoslav Procházkát több alkalommal nyilvánosan hazugságon kapták. (ie) RÖVIDEN Matovič vállalkozása felfüggesztésót kérte Pozsony. Igor Matovič ismét kérvényezte vállalkozásának felfüggesztését. Mivel a parlamenti képviselők nem vállalkozhatnak, az OĽaNO elnöke akár mandátumát is elveszítheti. Matovicot egyszer már megbüntette a parlament összeférhetetlenségi bizottsága, mert 2013-ban 21 napig érvényes vállalkozói engedélye volt. Matovič emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Mostani mulasztásáról legkorábban a parlament októberi ülésén szavazhatnak a képviselők, (ie)
