Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)
2016-10-01 / 228. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. október 1. KOZELET 3 A burkáról vitatkozik Nyugat-Európa A burkáról közvetített kép nem mindig előnyös (TASR/AP-feivétei) NÉMETH VIKTÓRIA „Egy magát teljesen elfedő nőnek szinte semmi esélye az integrációra Németországban" - nyilatkozta Angela Merkel német kancellár nemrégiben a burka, azaz a moszlim nők egész testét és arcát elfedő ruhadarab viselésének korlátozásával kapcsolatban. Franciaország, Belgium és Hollandia után már Németország is tiltaná a hagyományos lepel viselését közterületeken. Az európai társadalom és a döntéshozók sokféleképpen vélekednek a hagyományos moszlim női ruhadarabról. Egyesek szerint a burka egy vallási szimbólum, a muzulmán közösséghez való tartozás jelképe, és annak betiltása vagy részleges korlátozása sértené a szabad vallásgyakorláshoz és a lelkiismereti szabadsághoz való jogot, ami az európai demokrácia egyik alapvető eleme. Mások szerint a fátyol a nők elnyomását szimbolizálja és ellentétben áll a nők egyenjogúságát támogató intézkedésekkel. A burka viselését korlátozó intézkedés nem új jelenség az Európai Unió tagállamaiban. 2010-ben elsőként Belgium, majd Franciaország Nicolas Sarkozy elnöksége alatt fogadta el a burka közterületen történő viselését tiltó intézkedést, a „nyitott és demokratikus társadalom” alapvető értékeinek tiszteletben tartására és közbiztonsági okokra hivatkozva. Franciaországban már korábban is vezettek be olyan korlátozásokat, amelyek az iskolákban tiltják a vallási szimbólumok és jelképek viselését, ma pedig az úgynevezett burkini, az egész testet elfedő fürdőruha betiltását szorgalmazza több franciaországi város. Szabad kezet kaptak A strasbourgi emberi jogi bíróság 2014-ben a társadalmi együttélésre hivatkozva döntött úgy, hogy a tagállamok szabadon határozhatnak a burkatilalmat bevezető kérdés kapcsán, és nem a pakisztáni nőnek adott igazat. A bíróság döntése szerint tény, hogy a burkatilalom a lelkiismereti szabadságot korlátozó intézkedés, de hozzátette: a burka korlátozása indokolt, mivel az arc eltakarása nehezíti az emberi együttműködés minimális szabályainak tiszteletben tartását. „A bíróság szűk körben ugyan elfogadhatónak tartotta a burkatilalmat, de a különvéleményt író bírák arra figyelmeztetik az olvasót, hogy a bíróság konkrét személyek konkrét emberi jogait, az érintett nők lelkiismereti szabadságát és önrendelkezési jogát áldozta fel az ún. demokratikus együttélési szabályok kedvéért” - mondta Kovács Kriszta a strasbourgi bíróság döntése kapcsán. A német szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere kiemelte, hogy nem biztonsági, hanem társadalompolitikai érvekre hivatkozva korlátozni kell a hagyományos ruhadarab viselését közterületen, mivel társas érintkezés során az embereknek meg kell mutatniuk az arcukat egymásnak. „Thomas de Maiziere a tartományi választások előtt valóban azt nyilatkozta, hogy betiltaná a burkát az óvodákban, iskolákban, egyetemeken, a bíróságokon, az útlevélvizsgálatok, demonstrációk során. A társadalmi együttélés érvet pedig a strasbourgi bíróság tálcán kínálta számára, de számomra kérdés, hogy a német alaptörvény felett őrködő szövetségi alkotmánybíróság egy ilyen tilalmat alkotmányosnak találna-e” - jegyezte meg a német javaslat kapcsán Kovács Kriszta szakértő. Elnyomás ás integráció A ruhadarab ellenzői Németországban és Franciaországban is általában azzal érvelnek, hogy a burka viselésének az engedélyezése a nők elnyomását „támogatja”. „Ahogyan azt a szuveren.hu-n megjelent írásomban hangsúlyoztam, az államnak nem az a feladata, hogy korlátozza a ruhadarab viselését, hanem az, hogy elrettentse a fenyegetőző családtagokat, és megbüntesse azokat, akik erőszakot követtek el” - tette hozzá Kovács Kriszta szakértő. Azonban fontos hangsúlyozni azt, hogy Európában nem az összes moszlim nő viseli kényszerből a hagyományos fátylat. Az európai döntéshozóknak a közeljövőben rendkívül nagy figyelmet kellene fordítani az integráció támogatására, mivel az megkönnyítené a demokratikus együttélést és együttműködést. „Társadalmi feszültséghez vezethet, ha az egyes társadalmi csoportok nem fogadj ák el az európai közösség alappilléreit jelentő követelményeket: az emberi jogokat, a demokrácia és az egyenlőség szabályait. Az alapvető értékekben ugyanis a társadalom tagjainak meg kell állapodniuk” - véli Kovács Kriszta. A német kancellár nemrégiben a burka részleges tilalmát szorgalmazta és kiemelte, hogy fontos meghatározni azokat a helyszíneket, ahol a ruhadarab viselése elfogadhatatlan. Kovács Kriszta szerint viszont a burka korlátozása a konzervatív iszlám családokban otthon maradásra kényszerítené az érintett csoportot.,dinnek következtében fennáll a veszélye annak, hogy az érintettek kiszorulnak azokról a területekről, amelyek elősegítenék az integrációjukat” - mondta a szakértő. Iszlámellenes hangulat Az iszlámellenes hangulat Európában az elmúlt hónapokban egyre nagyobb méreteket ölt. A szakértő szerint a burkatilalom bevezetése, amellett, hogy alapjogot sért, hatékonysági szempontból nem volt eredményes. „A burkatilalom Belgiumban és Franciaországban sem tudta megakadályozni a terrortámadásokat. Sőt, elképzelhető, hogy a burkatilalom újabb indokot ad az extrém és harcias iszlamistáknak a nyugati államok szekuláris berendezkedésével szembeni lázadásra, az esetleges támadásra, ami viszont ismét félelmet ébreszthet, sőt, moszlimellenes indulatokat geijeszthet a lakosság tagjaiban. És ez így már egy ördögi kör” - tette hozzá Kovács Kriszta szakértő. Jóllehet a burkatilalom alapjogokat sért, amit a strasbourgi bíróság sem vont kétségbe, valamint meghatározta, hogy az állam nem vezethet be burkatilalmat közbiztonsági érvekre hivatkozva, a burka korlátozása közterületen mégis az integráció egyik kulcsszeme lehet, ami viszont egy rendkívül hosszú távú folyamat. A német kancellár úgy nyilatkozott, hogy a két közösség közötti tolerancia és együttműködés megteremtése megfelelő oktatással, hatékony vallási neveléssel és kölcsönös párbeszéddel valósulhat meg. kávéfőzővel! Az előfizető beleegyezik, hogy a Petit Press Kiadó a megrendelőlapon feltüntetett személyes adatokat postai/telefonos kommunikációs célokra használja fel. A személyes adatok helyességét az előfizető aláírásával igazolja. Akitöltött és aláírt megrendelőt küldje az alábbi címre: Vydavateľstvo Petit Press a. s., Redakcia Vasárnap Szerkesztőség, Lazaretská 12,811 08 Bratislava, vagy a 02/59 233 339-es faxszám, a predplame@petitpress.sk e-mail dm. Tájékoztatás: 02/32 377 777 Megrendelem a Vasárnapot egy évre + kávéfőző Irányár: 51,50 € Szerezzen örömet m minden f Vasárnap! | Az egyetlen szlovákiai magyar hetilap: • amely rólunk és nekünk szól, • a család minden tagja megtalálja benne az őt érdeklő olvasnivalót. Az ajánlat 2016. október 10-ig tart. mm ,/inos/ K'l‘ MIIUW Keresztnév: Vezetéknév: Utca, házszám: Település: Postai irányítószám: Telefonszám: Mobilszám: E-mail: Dátum: Aláírás:
