Új Szó, 2016. október (69. évfolyam, 228-253. szám)

2016-10-01 / 228. szám, szombat

Tim Burton újra varázsol Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiről 8. oldal-----ZALAlh P RESSZÓ Árnyjáték és rivaldafény Serfőző Ágnessel MAíJfO 2016. október 1., szombat I Ára 0,70 € I előfizetőknek 0,55 € 13. oldal 69. évfolyam I 228. szám I www.ujszo.com Egy érv Orbánnak, nem több Valós jogi következménye nem lesz a holnapi magyarországi népszavazásnak FINTA MÁRK Orbán Viktor számára nemcsak otthon, hanem az EU-ban is komoly tétje van a népszavazásnak. Bár a referendumnak reális jogi hatása akkor sem lesz, ha eredményes lenne, a magyar miniszterelnöknek érvet adhat a kezébe. Általánosságban elmondható, hogy Európában a magyar népsza­vazást a kvótákról Orbán belpoliti­kai eszközeként értékelik. A közvé­lekedés az, hogy a referendum ki­írásának oka, és az, hogyan hasz­nálja fel az eredményeit, elsősorban belülre irányul. Mindazonáltal ma­ga a népszavazás negatív benyomá­sokat kelt az európai politikai tér­ben, és tovább erősíti azt a véleke­dést, hogy Orbán Viktor és a ma­gyar kormány problematikus elem az európai politikában - vélekedik Radovan Geist, az Euractiv elem­zője. A szakértő azonban lapunknak úgy nyilatkozott: népszavazás szinte biztosan nem lesz ok arra, hogy a magyar kormányt bármilyen módon „megbüntessék”. Bár több elemző szerint Orbán egyik külpolitikai célja, hogy az EU- szkeptikus irányvonal egyik vezetője legyen, Geist úgy vélekedik, nem valószínű, hogy a Fidesz formálisan is euroszkeptikus útra lép, és ilyen csoporthoz csatlakozik. A párt ugyanis az ÉPP tagja, és Orbánnak nem áll érdekében, hogy elveszítsen egy ekkora politikai hátországot Eu­rópában - ráadásul nem tűnik úgy, hogy a pártcsalád kihátrálna mögüle. Külpolitikai szempontból talán az fontosabb, Orbán egy eredményes népszavazással utólagos érvet kap­hat a kezébe az Európai Bizottsággal szemben vezetett kvótaellenes har­cában. Ebben az esetben támasz­kodhat arra, hogy semmiképpen sem fogadhatja el a menekültek állandó kvóták szerinti elosztását az uniós tagállamok között, mivel ezt orszá­gának polgárai elutasították a nép­szavazáson. A tavaly elfogadott ideiglenes kvótákon ugyanakkor még egy ered­ményes népszavazás sem változtat semmit, azok mindenképpen érvé­nyesek maradnak, annak dacára, hogy egyes országok meg is támadták őket az uniós bíróságon. Geist lapunknak rámutatott, valószínű, hogy az Euró­pai Bizottság a megegyezés be nem tartása miatt pert is indít ezen orszá­gokkal szemben. Ami az állandó kvótarendszert il­leti, a javaslat továbbra is az aszta­lon van, bár most jegelik, nem tár­gyalnak róla. Geist szerint erre sem lesz hatással a magyar népszavazás, bár Magyarország nyilván erre hi­vatkozva megpróbálja majd blok­kolni az erről szóló megállapodást. Azt azonban már most sejteni lehet - bár ehhez a magyar népszavazás­nak nincs sok köze -, hogy a rend­szert támogató országok nem vá­lasztják majd ugyanazt az utat, mint a tavalyi szavazáson, mikor lesza­vazták az ideiglenes rendszer kriti­kusait az Európai Tanácsban. A népszavazásról szóló ankétünk és további információk a 2., a 6. és a 7. oldalon. Kisebbségi sajtó és kritika Lehet-e egy kisebbségnek kritikus sajtója? 15-17. oldal w A NAP MONDATA Németországnak volt egy Hitiere, a Fülöp- szigeteknek pedig... Önmagára mutatva így jellemezte magát Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök IDŐJÁRÁS Jobbára derűs égbolt, a hőmérséklet 23 és 25 fok között alakul. JEGYBANKI ÁRFOLYAMOK USD GBP CZK HUF TAVA 1,1161 0,8610 27,021 309,79 ÚJ SZÓ-ELŐFIZETÉS megrendeles@petitpress.sk 02/323 77 777 Tőlük retteg a magyar kormány? A görögországi Híosz szigetén 3500 menekült, köztük számos gyerek vár további sorsára. (TASR/AP-felvétel) Ráijesztettek a szélsőséges-szakértőre Ismeretlen tettesek betörték Radovan Bránik, a hazai szélsőséges mozgalmakkal foglalkozó elemző autójának ablakait. A szakértő az utóbbi években na­gyon mélyen elmerült a szlovák ra­dikális szélsőjobb ügyeiben, és gyanítja, a rongálásnak köze lehet ebbéli tevékenységéhez. Radovan Bránik, aki többek kö­zött lapunknak is rendszeresen nyi­latkozik a szélsőséges mozgalmak­kal kapcsolatban, évek óta foglal­kozik a szlovák szélsőjobbal, nem­csak annak politikai, hanem mili- táns szárnyával is. A megkeresé­sünkre elmondta, az utóbbi időben Marian Kotleba, az ĽSNS elnöké­nek holdudvarával kapcsolatban jutott új információkhoz, melyeket egy cikkben akart feldolgozni. A gyanúval - miszerint Marian Kotleba köreihez tartozó emberek pénzért próbálnak „megvédeni” besztercebányai vállalkozókat - közvetlenül is szembesítette a mozgalmat. Nem sokkal később egy ausztriai Duna-parti találkozója után meg­rongálva találta az autóját, hátsó és oldalsó ablakát betörték, méghozzá belülről. A kocsiból egy kis táskán kívül - melyben fia útlevele volt - semmi sem tűnt el, pedig körülbelül ezer eurónyi készpénz is volt az au­tóban. A járművet Radovan Bránik megítélése szerint profik törhették fel, az autóban lévő forgalomfigye­lő kamera memóriakártyáját letö­rölték. Az üggyel az osztrák rend­őrség foglalkozik. Bránik szerint az általa vizsgált szélsőségeseken kívül senki másnak nem volt oka arra, hogy ilyen módon próbálja megfélemlíteni. Kotlebát ugyan nem gyanúsítja, szerinte ő nem próbálna ilyen eszközökkel él­ni, ám úgy gondolja, köreiből vala­kik önállósíthatták magukat. Meg­félemlítve egyébként nem érzi ma­gát. A Denník N napilap megszólal­tatta Marian Kotleba pártját is. Mi­lan Uhrík, a párt parlamenti képvi­selője szerint azonban semmi kö­zük a rongáláshoz. „Mi biztosan nem süllyednénk ilyen szintre” - reagált Uhrík. (f m) Eltemették Simon Peresz exállamfot Jeruzsálem. Rendkívüli biz­tonsági intézkedések közepette és mintegy 80 magas rangú politi­kus részvételével temették el teg­nap a szerdán elhunyt Simon Pe­resz Nobel-békedíjas volt izraeli államfőt és miniszterelnököt. A 93 éves korában távozott Peresz iránti tisztelete jeléül zsidó fejfe­dőt, kipát viselő Barack Obama amerikai elnök a jeruzsálemi Herzl-hegyen az egész világból egybegyűlt vezető politikusok és közjogi méltóságok, valamint Iz­rael csúcsvezetői előtt kijelentet­te: Mahmúd Abbász palesztin el­nökjelenléte is a béke szükséges­ségére figyelmeztet, s emlékez­tetett rá, hogy Peresz mindig a pa­lesztinok egyenlő jogaira, nem­zeti önmeghatározásuk szüksé­gességére hívta fel a figyelmet. Részletek a 6. oldalon. (MTI) NAHÁT! A világ legmélyebb víz alatti barlangja Varsó/Hranic«. A világ eddig ismert legmélyebb víz alatti bar­langját fedezte fel a héten egy lengyel búvár és csapata a kelet­csehországi Hranice közelében. Krzysztof Stamawski 200 mé­terre merült alá kedden a szaka­dékban, majd egy távirányítású robotot indított útjára, amely 404 méteres mélységig jutott. A szakértők szerint ezzel nem ér véget a szakadék vizsgálata, a mérések tovább folytatódnak. A világ legmélyebb ismert víz alatti barlangja eddig az olaszor­szági Pozzo del Metro nevű el­árasztott víznyelő volt a maga 392 méteres mélységével. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom