Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-13 / 213. szám, kedd
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. szeptember 13. I 7 Az intézet falain túl A nyilvánosságnak nincs rálátása a szociális intézetek működésére K omoly hullámokat vert a hírekben a galántai re- szocializációs központban történt botrány. Egy 14 éves lányt szexuálisan zaklattak a fiatalkorú drogfüggők intézetében. A jelek arra utalnak, hogy nem egyedi esetről, hanem akár intézményi gyakorlatról van szó, és felmerül a kérdés, mit lehet tenni a megelőzésért. Már az kisebbfajta csoda, hogy a nyilvánosság egyáltalán tudomást szerzett az ügyről: a Markíza televízió két éve készített egy riportot, de azt a helyi nyomás miatt vissza kellett vonni, a kilátásba helyezett ellenőrző vizsgálatoknak pedig nem volt látszata. Végül a civil aktivisták tevékenységét és a parlamenti képviselői munkát leginkább vegyítő ellenzéki képviselők kellettek ahhoz, hogy szélesebb körbe is eljusson a galántai visszásságok híre. Most úgy tűnik, hogy a botrány könnyen politikai csatározásba fordulhat, vagy inkább fulladhat, hiszen mind Ján Richter munka- és családügyi miniszter, mind Robert Kaliňák belügyminiszter az ellenzék kereszttüzébe került - utóbbi a rendőrség lagymatag ellenőrzési eljárásai miatt. Valójában sokkal többről van szó, mint egy újabb belpolitikai botrányról. Szlovákiában rengeteg szociális intézet működik, s a nyilvánosságnak alig van rálátása az ott történő dolgokra. Holott nem ritkán a saját ismerőseink vagy egyenesen a segítségre szoruló családtagjaink sorsa függ attól, milyen bánásmóddal találkoznak a szociális intézetekben. A hasonló botrányok arra világítanak rá, hogy a szlovákiai ellenőrzési mechanizmusok több sebből véreznek. Mert mit tehet egy állampolgár, aki gyanítja, hogy egy intézetben rosszul bánnak a hozzátartozójával? Elmehet a rendőrségre, az egyenruhások jobb esetben alibiből megjelennek a helyszínen és dolga- végezetlenül hazatérnek. Rosszabb esetben pedig azokhoz a belső ellenőrző szervekhez irányítják az aggódókat, amelyeknek különféle helyi védszövetségek miatt végképp nem áll érdekükben lebuktatni a rosszul működő vagy jogsértő intézményeket. Szlovákiában természetesen van ombudsman, nagyon kevés valós hatáskörrel, illetve egy gyermekvédelmi biztos is, akinek a környezetéből érdemi tevékenységről szóló hírek nem érkeztek. A problémákat még tovább súlyosbíthatja, ha a bajbajutott rászorulók magyarok, esetleg nyelvi ismereteik hiányosak - ebben az esetben a panaszosok különösen bizalmatlanok a hatóságokkal szemben. A galántai intézmény botránya révén elsősorban nem is arra lenne szükség, hogy miniszteri fejek hulljanak, hanem arra, hogy az állam látványosan tegye a dolgát - a felelősöket büntessék meg, a visszásságokat számolják fel. A galántai intézmény pedig szolgáljon arra, amire kitalálták és támogatásokat folyósítanak neki: rehabilitációs otthonként, ahol nem a lelki nyomor mélyebb bugyraiba taszítj ák a pácienseket, hanem segítenek nekik. Hátha most felbátorodnak mások is, és könnyebben kezdenek panaszkodni. FALFEHÉREN- FEKETÉN LESZÖGEZHETEM, HOGY EL BÍROK MENNI A FEHÉR HÁZIG! (Ľubomír Kotrha karikatúrája) A maffiaállam visszavág GÁLZSOLT M ire koncentrál a szlovák igazságszolgáltatási gépezet? A milliós adócsalásokkal gyanúsított „vállalkozókra” és a nekik fedezetet nyújtó politikusokra? Nem, inkább azokra, akik veszélyt jelentenek rájuk: politikusokra, nyomozókra, adóhivatalnokokra és újságirókra. Robert Fico kétségbeesett küzdelmet folytat saját és pártja politikai túléléséért, bár szívproblémái vannak, mégsem engedheti el a gyeplőt, mert akkor összeomlana a maffiállam gépezete és a Smer vezetésének jelentős része rács mögött találhatná magát. Ha működne az igazságszolgáltatás, amely ma politikai ellenőrzés alatt van, és az ő szempontjukból ennek így is kell maradnia. Fico ezért 2020-ig maradna, sőt újrázna... Emlékszünk még a 2009-es kijelentésére, hogy 2014-ben már nem lesz a politikában? Addig is, a maffiállam (i)gazságszolgáltató gépezete standard üzemmódban működik. A múlt héten kihallgatták a Trend két újságíróját. Zuzana Petková és Xénia Makarová a vád szerint rágalmazást követett el, amikor a parlamenti választások előtt bőven foglalkozott egy évekkel korábbi, minimum 75 millió eurós áfacsalási üggyel - a szálak a Smer belső köreihez vezetnek. Az ügyben Milan Chovanec, a csalássorozat résztvevője vallomást tett Pavol Milan nyomozónak. Aszerint az áfacsalást fentről fedezték: a Smer eperjesi kerületi vezetője, a belügyminisztérium államtitkára és a rendőrfőkapitány helyettese, illetve még feljebb Kaliňák belügyminiszter és Poéiatek pénzügyminiszter. Az eredmény? Chovanec szabadlábon (külföldön bujkál?), a csalási ügyben nincs ítélet, Pavol Milan már nem dolgozik a rendőrségen, és persze kihallgatták a Trend két újságíróját. A feljelentők: Kaliňák és Počiatek. A másik hír: a Denník N kiderítette, hogy 2014-ben hetven adóellenőr és elemző munkahelyét szüntették meg a Pénzügyi Igazgatóságon, részlegeiket František Imrecze, az igazgatóság vezetője felszámolta, ez a gyakorlatban elbocsátást, áthelyezést jelentett. A bűnük valószínűleg az volt, hogy túl jól végezték a munkájukat, számos áfacsalási ügyet felgöngyölítettek, köztük a hírhedt Bastemák-ügyet, és feljelentést is tettek a rendőrségen (a rendőrség ezt akkor elutasította, természetesen. ..). Ehhezjönnek olyan hírmorzsák, hogy az állami posta elszabotálta az ellenzéki SaS és OĽaNO „Kali špeciál” című kiadványának kézbesítését. Meg hogy vádat emeltek a Kalmák-Bastemák-ügyön dolgozó speciális ügyész ellen, villámgyorsan eljártak a duó közötti pénzügyi átutalásokat a banki titkot megsértve kiszivárogtató személy (Rajtár SaS-es képviselő asszisztense) ellen. Összegezzük. A gépezet nulla hatékonysággal göngyölíti fel azokat az ügyeket, amelyekben a vezető politikusok is érintettek. Csigatempóban dolgoznak, egymásnak küldözgetik az iratokat, eljárási hibákat követnek el, határidőket sértenek, nem emelnek vádat, nem ítélnek el. Az eredmény nulla. Pontosan ennyi vezető politikust ítéltek el korrupcióért ebben az országban. Mert pontosan ez a feladatuk. Egyébként gyorsan és készségesen járnak el azokkal szemben, akik ezt a bejáratott rendszert veszélyeztetik. Előszeretettel vegzálják, utálják ki a munkájukat végző nyomozókat, ügyészeket és bírákat, jelentgetik fel az újságírókat és járnak el újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szemben. Az egész kísértetiesen emlékeztet a Malina-ügyre - az áldozatból csináltak tettest, a tettesekkel nem foglalkoztak. Ez a feje tetejére állított világ most minden eresztékében recseg-ropog, kérdés, meddig bírja, lesz-e itt valaha pártatlan igazságszolgáltatás és tényleges törvény előtti egyenlőség. Ha Fico marad 2020-ig, sőt sikerül újráznia, biztosan nem. Egy tüdőgyulladás döntheti el, ki lesz az amerikai elnök? MTI-HÁTTÉR Hillary Clinton demokrata elnökjelölt vasárnap rosszul lett a szsptember 11-i terrortámadásokra emlékező ünnepségen New Yorkban, majd orvosa bejelentette, hogy péntek óta tüdőgyulladása van. A rosszullét ismét vitát indított a jelöltek egészségi állapotáról és arról, mit kell erről tudniuk a választóknak. A demokraták elnökjelöltje váratlanul otthagyta az ünnepséget, és elindult az autój a felé, azonban már nem tudott egyedül beszállni: a szó szoros értelmében be kellett emelni őt az autóba. Stábja bő másfél óráig nem adott ki közleményt arról, hol van, mi történt vele. Csaknem két óra elteltével aztán megjelent a lánya, Chelsea manhattani lakásának kapujában, vidáman üdvözölte az ott nyüzsgő újságírókat. Újabb órák után orvosa bejelentette: a rosszullétet a meleg okozta, amelyre Clinton különösen érzékeny, mivel péntektől tüdőgyulladása van, antibiotikumot szed. Nyilvános állapot Az amerikai választók egyrészt aggódnak Clinton egészségéért, másrészt dühösek, hogy miért nem tájékoztatják őket megfelelően az elnökjelölt egészségi állapotáról, amelyet joguk van ismerni. Hillary Clinton októberben lesz 69 éves, korábban komoly problémákkal küszködött: 2012-ben elesett, ennek következtében vérrög alakult ki az agy és a koponya között. Korábban többször volt trombózis a lábában. Ez ugyan az orvosa szerint rendbejött, de máig vérhígítót szed. A demokraták nemcsak egészségi állapota miatt aggódnak, hanem azért is, mert Hillarynak már így is hitelességi, szavahihetőségi deficitje van. Az ABC News és a The Washington Post közös felmérése szerint a választóknak csak 35 százaléka tartja őt megbízhatónak, szavahihetőnek. S ha az egészségi állapota körüli titkolódzás tovább tart, arányuk tovább apadhat, ráadásul a kampány finisében, miközben Donald Trump egyre zárkózik fel. Elnöki nyavalyák Az Egyesült Államokban az európai szokásoktól eltérően valóban nyíltan beszélnek a politikusok egészségi állapotáról. Sőt: elvárják, hozzák nyilvánosságra a részletes orvosi jelentést is. Ott sem volt ez mindig így. Amikor 31 éve Steven Rösberg sebészprofesszor kiállt a nyilvánosság elé, és közölte, hogy Ronald Reagan elnök bélrákműtétje sikeres volt, bizony sok amerikai ereiben megfagyott a vér. Ez volt az első eset, hogy egy amerikai elnök komoly betegségéről tájékoztatták a publikumot. Korábban az elnökök betegségeit mély hallgatás övezte. Az Egyesült Államok kilencedik elnöke, William Henry Hamson egy hónappal hivatalba lépése után, 1841-ben hunyt el tüdőgyulladásban, betegségéről a közvetlen környezetén kívül senki sem tudott. Titokban tartották Wood- row Wilson elnök agyvérzését, és a rendkívül népszerű Franklin Delano Roosevelt elnököt sem mutatták sem a kamerák, sem a fényképek deréktól lefelé: 39 éves korában megbénult, mankóval is nagyon nehezen járt, többnyire kerekesszékben ült. A választóknak fogalmuk sem volt állapota súlyosságáról. Kennedy állandó kínjai Az 1961-ben hivatalba lépett John F. Kennedy gondosan elhallgatta, hogy Addison-kórban szenved, ami a mellékvese csökkent működéséből ered, és állandó erős fájdalommal jár. Az is csak a halála után derült ki, hogy rendszeresen kábító hatású gyógyszereket, injekciókat kapott, hogy egyáltalán dolgozni tudjon, stresszhelyzetben nem tudott gyógyszerek nélkül meglenni. Még politikustársai is csak annyit tudtak, hogy az elnök időnként hátfájással küszködik, súlyos betegségéről fogalmuk sem volt.. Amikor Lyndon B. Johnson alelnök - aki Kennedy meggyilkolása után elnök lett - gyanút fogott és tudakozódott, az orvosok mindent letagadtak, Kennedy orvosi jelentéseit és receptjeit elzárták. „Kennedy egészséges, és alkalmas az elnöki posztra” - hangzott az orvosok jelentése. A közelmúltban az elnökjelöltekről többször felmerültek aggodalmak. George W. Bush 2000-ben és 2004-ben 400 oldalnyi orvosi jelentést hozott nyilvánosságra, 2008-ban pedig húsz újságíró vizslatta a republikánus jelölt, az akkor 72 éves John McCain szenátor egészségi állapotáról szóló 1100 oldalas jelentést, mivel korábban négyszer kezelték bőrrákkal. Ekkor született az a szabály - McCain-protokollnak is nevezik -, hogy minden jelöltnek, aki betöltötte a hetvenedik életévét, vagy korábban komoly egészségi problémákkal küszködött, kötelezően nyilvánosságra kell hoznia az állapotáról szóló részletes orvosi jelentést.