Új Szó, 2016. szeptember (69. évfolyam, 204-227. szám)
2016-09-13 / 213. szám, kedd
8 | KÜLFÖLD 2016. szeptember 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN Kétséges lehet a szír tűzszünet Horvát választás: újra patt? Sem a kormányzó HDZ, sem a szociáldemokrata SDP nem tud egyedül kormányt alakítani Damaszkusz. A szíriai lázadók üdvözlik az orosz-amerikai tüzszüneti megállapodást és a segélyszállítmányokat, de fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban, hogy a kormányoldal folytatja az erőszakcselekményeket. A tegnap estétől hatályba lépett tüzszüneti megállapodás nem vonatkozik az Iszlám Állam terrorcsoportra és a Fatah as-Sam Frontra (a kapcsolatait az al- Kaida terrorszervezettel nemrégiben megszakító egykori an- Nuszra Front). Aszad szíriai elnök kijelentette, hogy vissza akarja szerezni a rezsim ellenőrzése alól kicsúszott valamennyi területet, ami kétségessé teszi a tüzszünet tartósságát. Eddig több kísérlet történt a tűzszünet életbe léptetésére, de a több mint 290 ezer halálos áldozatot követelő, 5,5 éve tartó konfliktus megoldására irányuló valamennyi diplomáciai erőfeszítés kudarca után érthető az óvatosság. (MTI) Autóba rejtett pokolgép robbant Ankara. Autóba rejtett pokolgép robbant a főként kurdok lakta kelet-törökországi Van város szivében, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) tartományi székháza előtti betonakadályok mellett, 48 ember megsebesült, köztük 2 rendőr. A környező épületekben komoly károk keletkeztek. A hatóságok a kurdok autonómiáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) vádolják a történtekért. A terrorszervezetnek minősített csoport gyakran hajt végre merényleteket a térségben. (MTI) Kvóta referendum: kevés a biztos voks Budapest. Hiába a rengeteg plakát, csökkent augusztusban a kvótanépszavazás kérdésére nemmel válaszolni akarók aránya, és nőtt a bizonytalanoké. Főleg a jobbikos szavazók gondolták meg magukat egy hónap alatt. A részvételi arány továbbra is a határon billeg, egyelőre megjósolhatatlan, érvényes lesz-e az október 2-i népszavazás. Augusztus végén az emberek 53%-a mondta, hogy elmenne szavazni, de csak 41 százaléknyian vannak, akik már most biztosan tudják azt is, hogy igent vagy nemet ikszelnek. Ez derül ki a Závecz Research kutatóintézet felméréséből, (index) Cameron visszaadja mandátumát London. Visszaadja 2001-től viselt alsóházi képviselői mandátumát David Cameron volt brit miniszterelnök. Cameron a brit EU-tagságról júniusi 23-án tartott népszavazás másnapján jelentette be, hogy távozik a kormányfői tisztségből. A konzervatív párti politikus akkor még azt mondta, hogy parlamenti képviselői mandátumát a 2020- ban esedékes következő választásokig megtartja. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Zágráb. A jelenleg kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat. A HDZ 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította koalíció pedig 54 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. Az előrehozott horvát választások harmadik helyén újra az eddigi kormánykoalíció másik tagja, a Híd Függetlenek Listája (Most) áll 13 mandátummal. Átlépi az 5%-os parlamenti küszöböt az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet, amelynek 8 mandátuma lesz, az Isztriái Demokratikus Gyűlés (IDS), amely 3 parlamenti helyre számíthat, valamint a Milan Bandié zágrábi polgármester BM 365 nevű pártja, amely 1 mandátumot szerzett. Ebből adódóan sem a HDZ, sem a szociáldemokrata SDP nem tud majd kompromisszumok nélkül kormányt alakítani, mivel egyikük sem tudott elegendő szavazatot begyűjteni. Önálló kormányalakításhoz 76 képviselő támogatására van szükség. Nyugodt nyerő. Andrej Plenkovic, a győztes HDZ elnöke szavaz. (tasr/ap) A mérleg nyelve így ismét a Híd lett. A garantált magyar kisebbségi képviselői helyért folytatott küzdelemben Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) jelöltje a szavazatok 53,02%-át, míg Juhász Sándor, a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) jelöltje a szavazatok 46,98%-át szerezte meg. Még egy év sem telt azóta, hogy Horvátországban parlamenti választásokat tartottak. A tavaly november 8-ai megmérettetésen az akkor kormányzó SDP és az ellenzéki HDZ fej fej mellett végzett, és egyikük sem szerzett abszolút többséget. A HDZ csak a parlamentbe újonnan, protestpárt- ként bekerült Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül a Ti- homir Oreskovic technokrata kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz, majd kormányának bukásához vezettek. Andrej Plenkovic, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) elnöke elérte azt, ami lehetetlennek tűnt, ezért a választások legnagyobb győztesének számít - írta tegnap a Jutamji List horvát napilap. Nemcsak azért, mert sokkal jobb eredményt ért el, mint a tavaly november 8-i választásokon, hanem mert népszerűségének történelmi mélypontjáról hozta vissza a pártot két hónap alatt, és sikerült egy demokratikus és újjáalakítási folyamatot elindítania a HDZ-ben. A Jutamji List szerint a legvalószínűbb, hogy a HDZ a Híddal alakít kormányt. A kormányalakításhoz 76 képviselő támogatására van szükség, a HDZ-nek és Hídnak összesen 74 szavazata van a törvényhozásban. Zoran Milanovic, az ellenzéki szociáldemokrata SDP elnöke pártja veresége után tegnap bejelentette, nem indul a pártelnöki tisztségért. A politikus közölte, az SDP nem szerzett elég mandátumot a kormányalakításhoz, „nagykoalícióról pedig szó sem lehet, mert értelmetlen”. Kitolódó elnökválasztás Minszk: ellenzéki siker Elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának megismótlésót - jelentette be tegnap Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter, aki szerint az eddig október 2-ra tervezett fordulót móg idón, várhatóan december 4-án tartják meg. Bécs. Wolfgang Sobotka belügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy „technikai hiba”, vagyis számos hibás szavazócédula miatt nem lehetséges a szavazás jogszerű és kifogástalan lebonyolítása. A miniszter elnézést kért azoktól a választópolgároktól, akik már elküldték levélben szavazataikat, és a jelöltektől is, mert választási küzdelmük most még tovább fog tartani. A múlt héten lefolytatott vizsgálat szerint az országszerte kiküldött szavazócédulák közül többnek a ragasztása nem volt megfelelő. Emiatt a levélben visszaküldött szavazatok érvénytelenek lehetnek. A belügyminiszter becslése szerint több száz hibás szavazócéduláról lehet szó. A miniszter elmondása szerint, ha teljesen új borítékokat gyártanának, akkor nem biztos, hogy a választást még az idén meg tudják tartani. Ezért azt javasolja, hogy olyan borítékokat küldjenek ki a választó- polgároknak, amilyenek 2009-ig használatban voltak. Az államfövá- lasztásról szóló, hatályos törvény nem teszi lehetővé új választás kiírását, ezért a mai parlamenti ülésen megvizsgálják az 1971 óta életben lévő törvény megváltoztatásának lehetőségét is. Eszerint ugyanis a választást csak akkor lehet elhalasztani, ha az egyik jelölt esetleg meghal. (MTI) Minszk. Húsz év óta először került be ellenzéki politikus a parlamentbe Fehéroroszországban - adta hírül az ország központi választási bizottsága. Az eredmény ugyan nem fogja átrendezni a parlamenti erőviszonyokat Fehéroroszországban, de azt mutatja, hogy a hatóságok némileg engednek a Nyugat demokráciakövetelésének. „Áz első fecske” nő, Anna Konopackaja, és az Egyesült Polgári Párt kötelékében jutott a parlamentbe a vasárnap tartott választáson. Az alsóház 110 parlamenti helyéért 448 jelölt indult, és hétmillió szavazásra jogosult polgár adhatta le voksát 6000 választókerületben. Az ellenzékiek a korábbiakkal ellentétben ezúttal nem bojkottálták a választást, de csekély reménnyel veselkedtek neki a megmérettetésnek, mivel a testületben 1996 óta nem voltak ellenzéki képviselők. Elemzők szerint a választási kampányra vonatkozó korlátozások, és a média feletti állami ellenőrzés még mindig kizáija az igazságos választások megtartását. Az ország élén Aljak- szandr Lukasenka egykori kommunista párttitkár és kolhozelnök áll, 1994 óta rendületlenül. Elutasítja a fehérorosz parlamenti választás eredményeit a jobbközép koalíciót alkotó több ellenzéki párt és civilszervezet is. „Nem tudjuk elismerni a képviselőházi választás eredményeit, és nem tudjuk elismerni azt sem, hogy a kampány szabad, átlátható és demokratikus lett volna” - közölte Jurij Gubarevics, a Szabadságért ellenzéki mozgalom egyik vezetője. Az ellenzéki képviselők szerint „dokumentált bizonyítékaik” vannak a választási csalásokról. (MTI) Több százezren tüntettek Barcelonában és négy másik katalán városban Ka- talónia Spanyolországtól való elszakadásáért. Barcelona főutcáján, az Avin- guda Meridianána Katalán Autonóm Közösség sárga-vörös zászlaját, a Senye- rát lengették. A rendőrség Barcelonában 500 ezer fölé tette a résztvevők számát. Az elmúlt években mintegy félmillióan vonultak az utcákra a 2012 óta a katalán nemzeti ünnep napján megrendezett függetlenségi tüntetéseken. Madrid többször is hangsúlyozta, semmiképpen nem fogadja el Katalónia kiválását Spanyolországból. A Carles Puigdemont vezette katalán kormány mégis kitart amellett, hogy 2017 közepéig megvalósuljon az elszakadás. (tasr/ap) Phenjan újra robbantana Szöul. Észak-Korea befejezte az előkészületeket újabb, immár hatodik kísérleti atomrobbantásához - szivárgott ki szöuli kormányforrásokból. Az összegyűjtött információk alapján Észak-Korea kísérleti atomrobbantásainak szokásos helyszínén, északkeleti partvidékén azt a harmadik alagutat készíthette elő a teszthez, amelyet eddig még nem használt. Szöul szerint bármikor végrehajthatják az újabb robbantást. Eszak-Korea pénteken hajtotta végre ötödik, eddigi legerősebb kísérleti atomrobbantását fennállása 68. évfordulójának tiszteletére. A kommunista dinasztikus diktatúra 2006-ban hajtotta végre első atombombatesztjét. A pénteki, 5. robbantást a nemzetközi közösség határozottan elítélte, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig újabb büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Észak- Koreával szemben. A múlt heti atomrobbantást követő phenjani fenyegetőző szólamokhoz csatlakozott tegnap a Koreai Munkapárt szócsövének számító Rodong Színműn. A lap azt írta, hogy kudarcra van ítélve az Egyesült Államok ellenséges politikája. Az írás szerint az atomerők megerősítésében elért sikerek azt bizonyítják, hogy Észak-Korea „képes csapást mérni nemcsak az ázsiai-csendes-óceáni amerikai támaszpontokra, hanem az Egyesült Államok kontinentális részére is”. „Ideje lenne, hogy az Egyesült Államok tudomásul vegye, hogy Észak-Korea atom- és katonai hatalommá vált a világ keleti részén, hadserege és népe pedig eltökélt abban, hogy leszámoljon az amerikai imperialistákkal”—idézi a lap a munkapárt központi bizottságát. Szöul valószínűleg novemberben felújítja a propagandaműsorok sugárzását Észak-Korea felé. (MTI)
