Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-30 / 202. szám, kedd

4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. augusztus 30. | www.ujszo.com Mobilokon keresztül lopják el a pénzünket Az adófizetők pénzén reklámoznák az élelmiszert Az elemzők szerint a hazai élelmiszereket reklámozó marketingalapnak mindaddig semmi értelme, amíg a szlovákiai termékekhez jóval drágábban juthatunk hozzá, mint a külföldről behozottakhoz (Képarchívum) New York/Pozsony. Az FBI és az amerikai banki szabályozók két új kártékony szoftverre hívják fel a figyelmet, amelyekkel a mobilo­kon keresztül csapolják le az em­berek bankszámláit. Acecard és GM Bot néven fut az a két kárté­kony szoftver, amelyet a kibertér kalózai az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak, mégpedig az okostelefonokon. Ezekkel a malware-ekkel a hackerek a banki belépési adatokat (azonosító, jel­szó, számlaszám) lopják el, majd ezek birtokában gyakorlatilag úgy hajtanak végre tranzakciókat a fel­használó nevében, hogy az nem tűnik fel a banknak, és csak később veszi észre a meglopott ügyfél is. Éppen emiatt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi pénzt lop­tak el eddig a két szoftverrel, de az összeg elég nagy volt ahhoz, hogy az FBI és az amerikai banki sza­Nem lesz hiány az orosz kőolajból Moszkva. Oroszország idén rekordmennyiségű olajkiterme­lésre számít. A termelés várhatóan 1,5-1,6 százalékkal nő, és eléri az 540 millió tonnát. Az orosz RIA Rating ügynökség adatai szerint az ország olajipara új kitermelési re­kordot érhet el az év egészében. A kitermelt olaj mennyisége 6-7 millió tonnával haladhatja meg a 2015-őst. Az orosz gazdasági mi­nisztérium várakozásai szerint az olajárak stabilan a 45-50 dolláros bályozók is felfigyeljenek rájuk. A malware-t tipikusan úgy tele­pítik a figyelmetlen felhasználók, hogy ráklikkelnek egy ismeretlen küldőtől származó SMS-ben, e- mailben lévő linkre, vagy egy reklámhirdetésre kattintanak. A szoftver ezután csak akkor válik aktívvá, amikor a felhasználó megnyitja a mobilbanki alkalma­zását. Innentől kezdve a csalók minden egyes mozdulatát lehall­gatják a felhasználónak, így szer­zik meg a banki azonosítókat. A mobilok. meghackelése egyre inkább felváltja az eddig megszo­kott módszereket, mint például az ATM-es vagy a számítógépek bön­gészőin keresztüli adatlopásokat. A mobilok azért is sérülékenyebbek, mert a felhasználók jóval kisebb eséllyel telepítenek a mobiljukra vírusirtót, tűzfalat és egyéb védel­mi szoftvereket. (TASR, Portfolio.hu) szinten maradnak a következő két évben, és csak 2017 végétől várnak pozitív elmozdulást ebből a sávból. A legutóbbi olajár-növekedés az orosz szaktárca szerint spekulatív természetű volt, és ennél fogva nem tart ki sokáig. A közelgő szeptemberi OPEC-találkozó előtt a piac leginkább Irak és Irán reak­cióját válj a, közben Oroszország azon kitermelők között van, akik érdekeltek lennének a kitermelési korlátozásokban, mivel gazdasága nagy mértékben függ az olajbevé­telektől, a termelés korlátozása pedig megindíthatná felfelé az SUSLABÉLA Pozsony. A nyugat-európai álla­mokban 70-80 százalékos a hazai agrártermékek részese­dése az üzletek polcain, Szlo­vákiában ez ugyanakkor csu­pán 40 százalék. Ezen a felet­tébb gyatra mutatón szeretne javítani a kormány egy a hazai élelmiszerek népszerűsítését finanszírozó marketingalap létrehozásával. A marketingalap működtetésének a gondolata három évvel ezelőtt is fel­vetődött, de az agrártárca akkor el­vetette az ötletet. A földművelésügyi minisztérium jelenlegi vezetése, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamarával (SPPK) együttműködve, azonban már nem ódzkodik a marketingalap létrehozá­sától, annál is inkább, mivel Szlová­kiában 1993 óta folyamatosan nő az agrártermékek behozatala. Magya­rán: jóval nagyobb mennyiségben importálunk élelmiszert annál, mint amennyit külföldre szállítunk. Ta­valy rekordösszegre, 1,096 milliárd euróra ugrott az agrárkereskedelmi mérleg hiánya. Ezen a kedvezőtlen mérlegen szeretnének javítani most a marketingalap létrehozásával. Az agrárkamara helyesli „A szlovákiai élelmiszerek kiváló minőségűek, ezért megérdemlik, hogy népszerűsítsük őket. Az SPPK már évek óta hangsúlyozza, hogy a hazai termékek reklámozásába több energiát kellene fektetni. Kamaránk mindig is támogatta a marketingalap létrehozásának gondolatát. Ugyan­akkor elvárjuk, hogy az alap feltölté­séhez az állam is hozzájáruljon” - mondta Milan Semančík, az SPPK elnöke. „Fontos, hogy a hazai vevő többet tudjon meg a Szlovákiában gyártott élelmiszerek minőségéről. Ugyanis épp a vásárlóknak, nem pe­dig az üzletláncoknak kellene meg­szabniuk, hogy mi kerüljön a vevő kosarába. Ehhez egy célirányos és ki­válóan működő marketingalapot kell létrehozni” - vallja Jana Holéciová, az agrárkamara szóvivője. Ötlet a szomszédból A marketingalap ötletéért a szlo­vákiai kezdeményezőknek nem kel­lett messzire menniük, elég volt át­ruccanni a szomszédos Ausztriába. Šimona Bubánová, a CD Creative reklámügynökség munkatársa sze­rint az osztrákok teljes mértékben tudatosítják, hogy a hazai élelmi­szerek minőségi termékek. Ezzel szemben Ľubomír Drahovský, a Temo piackutató ügynökség elem­zője úgy véli, hogy a marketingalap nem lesz sikeres, amíg a propagált termékek árait nem igazítják a szlo­vákiai lakosság fizetéséhez. Véle­ménye szerint a hazai agrártermékek árainak nem szabadna meghaladni­uk az importáltakét. Tejalap: a hazai példa Pozitív példákért azonban nem kell külföldre menni. Margita Štefániková, a Szlovákiai Tejter­melők Szövetségének az igazgatója lapunkat tájékoztatta, hogy a tej­alapot már 2008-ban létrehozták. „Az alap finanszírozását kizárólag az őstermelők és a tejfeldolgozók biztosítják. Az állam sosem járult hozzá az anyagiak fedezéséhez. Mintegy 570 hazai vállalat tagja az alapnak, évente csaknem 500 ezer eurónyi összeget tudunk begyűjteni a szlovák tej és tejtermékek propa­gálására” - mondta Štefániková. A felvetett kérdéssel kapcsolatban, hogy társulna-e a tejalap a jövőben létrehozandó marketingalappal, Štefániková egyértelmű nemmel válaszolt. Drága reklámok Semančík szerint az lenne az igaz­ságos, ha a marketingalap költségve­tésének a felét az állam, másik felét maguk a vállalkozók adnák össze. Holéciová szerint egyelőre nem tud­ják, ki is kötelezhető a marketingala- pi tagságra. „Hosszadalmas viták áll­nak előttünk, mert sok a tisztázatlan elem. Vajon az őstermelők az egyes termékek alapján szolgáltatnak-e be anyagi eszközöket az alapba, vagy a forgalom alapján történik mindez? Nem tudni. Ez nem tisztázott az SPPK és a földművelésügyi minisztérium között sem, nem beszélve a terme­lőkről és a feldolgozókról” — figyel­meztet Holéciová. A gazdák nagy ré­sze ugyan örülne a több reklámnak, azonban attól tart, hogy a reklámügy­nökségek megalapozatlanul magas összegeket visznek majd el a reklá­mokért. olajárakat. (Oiipnce.com) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK | VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA Árfolyam Angol font 0,8547 D Lengyel zloty 4,3314 rr Cseh korona 27,023 D Magyar forint 308,76 Horvátkuna 7,4852 D Román lej 4,4576 D Japán jen 114,24 Svájci frank 1,0937 Kanadai dollár 1,4536 n USA-dollár 1,1170 D VÉTEL - ELADÁS BANK DOLLAR I CSEH KORONA 1 FORINT Sbarbank 1,16-1,10 27,83-26,21 322,82-295,01 OTP Bank 1,18-1,08 28,21-25,83 322,11-294,96 Postabank 1,18-1,09 27,97-26,07­Szí. Takarékpénztár 1,17-1,09 27,75-26,21 322,30-294,54 Tatra banka 1,17-1,09 27,89-26,16 321,78-296,14 ČS0B 1,15-1,10 27,70-26,33 BHBI Általános Hitelbank 1,17-1,10 27,85-26,22­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Melléklet az Új Szóban! Keresse kedvenc napilapjával e< szombatonként a sta • SZAK CERIUU OCSOt 0- CSŐ SŤ 0 — ül PITYPANG VEZETŐI ANTONOV GfPJELE NÍPIESEN 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom