Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-27 / 201. szám, szombat
6 KÜLFÖLD 2016. augusztus 27. I www.ujszo.com RÖVIDEN Civileket gyilkoltak a dzsihádisták Abu-Dzabi. Legalább 48 polgári személyt gyilkoltak meg az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei az északi-iraki Kirkuk kormányzóságban fekvő el-Huveijdzs városban. A televízió szerint a civileket akkor fogták el és gyilkolták meg, amikor megpróbálták elhagyni a dzsihádisták kezén lévő övezetet. Kirkuk kormányzóság délnyugati területeit - ahol el-Huveidzs is fekszik - 2014 júniusában foglalták el az iszla- misták. Azóta több mint 150 ezer ember menekült az iszlamisták által megszállva tartott városrészekből. (MTI) Helyreáll a légi forgalom Havanna. Ötvenöt év szünet után a hónap végén megindul a rendszeres közvetlen légiutasforgalom az Egyesült Államok és Kuba között - erősítette meg tegnap Eduardo Rodriguez kubai közlekedési miniszterhelyettes. Elsőként az amerikai JetBlue diszkont társaság indít járatot augusztus 31-én Miamiból Santa Clara városba. (MTI) Újabb pokolgép robbant Ankara. Öngyilkos merénylő követte el azt a robbantásos támadást a főként kurdok lakta, délkelet-törökországi Cizre városban tegnap reggel, amelyben tizenegy rendőr meghalt, hetvennyolc ember - javarészt szintén rendőr - pedig megsebesült. A hatóságok a kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisz- táni Munkáspárt felkelőit teszik felelőssé a robbantásért. (MTI) Felfüggesztett burkinitilalom Párizs. Ideiglenes határozatában felfüggesztette a teljes testet elfedő fürdőruha, a burkini viselésére vonatkozó tilalmat az egyik francia üdülőhelyen a legfőbb közigazgatási bírósági szerv, az Államtanács. A testület állásfoglalását egy jogvédő szervezet, az Emberi Jogok Ligája kérte, amely beadványában a francia Riviérán fekvő Villeneuve- Loubet-ben bevezetett burkinitilalom feloldását kérte arra hivatkozva, hogy a lépés ellentétes a szabadságjogokkal. (MTI Agyonverték a miniszterhelyettest La Paz. Elrabolták és agyonverték a bolíviai belügyminiszter-helyettest sztrájkoló és utakat lezáró bányászok az ország egyik hegyvidéki települése, Panduro közelében. A politikus azért utazott oda, hogy tárgyaljon a bányászokkal - erősítette meg a bolíviai kormány. A gyilkosság azt követően történt, hogy két bányász életét vesztette, amikor az útlezáró sztrájkolok összecsaptak a rendőrökkel, és ez nyilvánvalóan még inkább kiélezte a helyzetet. (MTI) Fontos, hogy az EU erős maradjon, és biztonságot szavatoljon MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az Európai Unió jövőjéről tárgyaltak tegnap Varsóban a visegrádi négyek kormányfői és a német kancellár. Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar, Robert Fico szlovák és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, továbbá Angela Merkel német kancellár találkozójának célja egyben a szeptemberi pozsonyi informális EU-csúcs előkészítése volt. A résztvevők a találkozó előtti külön nyilatkozatban tájékoztatták az újságírókat az általuk képviselt álláspontokról. Robert Fico miniszterelnök szerint meg kell változtatni a kommunikációt az unió intézményei és a tagállamok között. Fico szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban. A szeptember 16-i „pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” - hangsúlyozta a szlovák kormányfő. Orbán négy javaslata Orbán Viktor magyar miniszter- elnök az EU problémáira mutatott rá, és négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot. Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. Másrészt - mondta -, az unióban „első helyre” kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához. Harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. „Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához” - hangsúlyozta Orbán Viktor. A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson „szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migráció és a szociális kérdések ügyét ne vonja be a közös politikákba. Külső és belső biztonság Angela Merkel német kancellár eközben azt hangsúlyozta, hogy a brit uniós tagság megszüntetésével (brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot. Merkel központi jelentőségű ügyként említette az EU külső és belső biztonságát. A belbiztonság területén közös projektek egész sora vár megvalósításra - mutatott rá Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését. Merkel nyomatékosította: a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen „migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. A kancellár szerint a második nagy téma a gazdasági fejlődés, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogj ák elfogadni az EU-t, ha „a jólét ígéretét jelenti”. A pozsonyi találkozó előtt Angela Merkel varsói látogatása a szeptemberi pozsonyi találkozó előkészítését szolgáló egyeztetéssorozat része, amelynek keretében a héten korábban több uniós tagállam vezetőjével tárgyalt, és még tegnap megbeszélést tartott a holland, a dán, a finn, a svéd miniszterelnökkel, ma pedig a bolgár, a horvát, az osztrák és a szlovén kormány vezetőjével találkozik. A legfontosabb célok Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal és a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra - vélte Beata Szydlo lengyel kormányfő a varsói találkozón. Az EU rendkívül fontos Lengyelország számára mondta. „A legfontosabb cél az, hogy az EU erős maradjon, és biztonságot szavatoljon lakosainak” - tette hozzá. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő - mondta Szydlo, utalva többek között az uniós menedékjogi rendszer tervezett változásaira, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvre. Nagy különbségek Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh kormányfő. Sobotka rámutatott, hogy továbbra is nagy különbségek vannak a nyugati és a keleti tagállamok állampolgárainak a jövedelme között, miközben a megélhetési költségek egész Európában nagyon közeledtek egymáshoz. „A gazdaság és az életszínvonal gyorsabb ki- egyenlítése új fejlődési szakaszt indíthat be az Európai Unióban” - jegyezte meg. „Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” - vélekedett. Orbán: dupla kerítés lesz a magyar-szerb határon MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában azt mondta, újabb, erősebb védelmi rendszerre van szükség a magyar-szerb határszakaszon, ezért egy második kerítést kell építeni. Készülnek a műszaki tervek az új védelmi vonalhoz, a mostani kerítés mögé egy komolyabb műszaki létesítmény készül, amely akár egyszerre több százezer embert is meg tud állítani - hangsúlyozta a miniszterelnök. Azzal kapcsolatban, hogy az osztrák belügyminiszter szükségállapot bevezetését sürgeti országában, Orbán Viktor azt mondta: az osztrákoknak azt a kérdést kell megválaszolniuk, hol akarnak kerítést. Azt tanácsolta Ausztriának - folytatta -, hogy ne a magyar-osztrák határon akarják megvédeni országukat, hanem a magyar-szerb és a magyar-horvát határon, sőt közös közép-európai erővel a szerb-macedón, illetve a macedón-görög határon is meg lehetne ezt tenni, vagy akár európai erőforrások bevonásával Görögország déli szigetvilágának határait is meg lehetne védeni. Ausztria „fenyegetettsége” egyébként ma nem Magyarország irányából erős, hanem „a gyengébben, nehézkesebben védekező” Olaszország felől - jegyezte meg Orbán. A miniszterelnök azt is mondta, hogy aki azt állítja, nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között, az „nem tudja, mit beszél, vagy a napnál világosabb tényeket próbál eltagadni valamilyen okból”. A magyar kormány álláspontja szerint a terrorizmus azért jelent meg, majd „hízott fel” Európában, mert ellenőrizetlenül érkeztek több százezren olyan helyekről, ahol a nyugati világot ellenségnek tekintik. Orbán arról is beszélt, szerinte az európai kormányfőknek döntést kellene hozniuk arról, hogy nemet mondanak a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök vezette brüsszeli bürokraták elhibázott menekültügyi döntésére, a kényszerbetelepítésre. Arra a felvetésre, hogy mit jelent majd, ha az október 2-i kvótareferendum eredményes lesz és a nemek győznek, a kormányfő azt felelte: azt fogja jelenteni, hogy van egy nép Európában, amely világossá tette, nem fogadja el a bürokraták döntését, „tehát nem egy tárgyalási pozíciónk lesz, hanem egy végleges, erős magyar álláspont”. Ez szerinte sok más országot is Magyarország köré fog gyűjteni. Kifejtette azt is: „nekünk egy stabil török kormányra, egy biztos székben ülő Erdogan elnökre és egy kiszámítható török külpolitikára van szükségünk”. Robert Fico, Angela Merkel, Beata Szydlo, Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka a tegnapi varsói találkozón (TASR/AP-felvétel)
