Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2016-08-05 / 182. szám, péntek

2 I KOZELET 2016. augusztus 5.1 www.ujszo.corr Petícióval a Fico-kormány ellen Simon Zsolt most az egyszer a választási időszak lerövidítéséről indítana aláírásgyűjtést (Somogyi Tibor felvétele) FINTA MÁRK Érdekes felvetéssel állt elő Simon Zsolt, a Híd volt alelnöke a .týždeň hetilapnak adott videointerjújában. A politikus, aki márciusban távozott Bugár Béla pártjából, amikor a Híd belépett a kormányba, azt mondta, petíciót indít egy népszavazás kiírásáért, melynek cálja á jelenlegi választási időszak lerövidítése lenne. Simon lapunknak megerősítette a petíció tervét. Elmondása szerint az ország áldatlan helyzetben van az olyan botrányok miatt, mint a Bastemák-ügy, és az ezen változtat­ni akaró, demokratikus folyamatok­ban gondolkodó emberek számára megoldást jelentene egy népszava­zás a választási időszak lerövidíté­séről. A kérdés Simon szerint a követ­kezőképpen hangzana: „Egyetért azzal, hogy a parlament képviselői elfogadjanak egy alkotmánytör­vényt a 7. választási időszak lerövi­dítéséről úgy, hogy a parlamenti vá­lasztásokra 2017-ben kerüljön sor?” Simon bízik a sikerben A független képviselő elmondta, a kérdés értelmi szerzője nem ő, ha­nem Robert Fico. A 2004-es, Szak- szervezetek Szövetségének Konfö­derációja (KOZ) által kezdemé­nyezett népszavazási petícióban ugyanez a kérdés szerepelt, csak a választási időszakra vonatkozott - azt a petíciót pedig a KOZ Robert Fico támogatásával valósította meg. Az aláírásgyűjtés akkor sikeres volt, Rudolf Schuster akkori államfő pe­dig 2004. április 3-ára írta ki a nép­szavazást. A referendum azonban sikertelen volt, mivel csak a válasz­IBOS EMESE Komárom. Augusztus 8-án megkezdi a Bethlen Gábor Alap (BGA) a Szülőföldön magyarul nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támoga­tásának folyósítását a jogosult pályázóknak. 2016-ban összesen 44 780 óvodás, alap- és középis­kolás diák részesül 55 eurós tá­mogatásban, további 79 egyete­mista pedig 10 eurós hallgatói tá­mogatást kap. „Az OTP-ben számlával rendelkező sikeres pá­lyázók számlájára hétfőn megér­kezik a pénz. Azok, akik nem nyi­tottak számlát a pénzintézetben, az ország bármelyik OTP- fiókjában, készpénzben, augusz­tus 8. és december 31. között ve­hetik fel a támogatást” - tájékoz­tatott Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsé­gének elnöke. Valamivel később kapják meg a támogatást azok a középiskolás diákok, akik a pá­lyázat leadásakor már elmúltak 18 évesek. „Ők egyéni elbírálás alá esnek, mivel a Kárpát­medencében egyedül a szlovákiai közoktatásban alkalmazzák a 9+4-es modellt, vagyis 9 osztály alapiskolában és 4 középiskolá­ban” - magyarázta a szövetség elnöke. Idén különböző okoknál fogva tők 35,86 százaléka vett részt rajta. Simon szerint ugyanakkor az alkot­mány ezt szabályozó része azóta nem változott meg, így a kérdéssel kapcsolatban nem merülhet fel jogi kétely. A képviselő úgy véli, sikeres lehet a népszavazás, hiszen az embereket bosszantják a mostani botrányok. A Baštemák-botrányban érintett Ro­bert Kaliňák belügyminisztert még politikai felelősségre sem vonták. „A kormány a tüntetők szemébe nevet. 723 kérvényt utasítottak el, néhá- nyan nem teljesítették a feltéte­leket, mások nem pótolták a hi­ányzó dokumentumokat. Olya­nok is akadnak, akik megpályáz­zák a támogatást, de végül nem veszik fel az összeget, ilyen eset­ben a pénzt januárban visszautal­ják a BGA-nak. Jókai Tibor ezért azt javasolja a szülőknek, hogy nyissanak számlát a pénzintézet­ben, mert az oktatási támogatás folyósítására nyitott számla teljes mértékben ingyenesen használ­ható. A szlovákiai magyar diákok 2011-től részesülnek támogatás­ban, mely időközben az eredeti 75 euróról - gazdasági okok miatt - 5 5 euróra csökkent, miközben a hall­gatói támogatás nem változott. „Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős állam­titkár júliusban jelentette be, hogy 2017-től ismét 75 euró lesz a tá­mogatás összege” - mondta Jókai Tibor, aki elismeri, hogy vannak szülők, akik a pénzt nem a gyere­kekre költik. Állítja, hogy a Nem­zetpolitikai Államtitkárság leg­utóbb két éve kérte ki az SZMPSZ ezzel kapcsolatos tapasztalatait. „Régiónként felmértük, és tájé­koztattunk a helyzetről, viszont a többi országban nincsenek ilyen jellegű gondok, így egyelőre nem tervezik a rendszer módosítását” - zárta a szövetség elnöke. A kutya ugat, a karaván halad” — vé­lekedik Simon. Szerinte ez a hozzá­állás a Kotleba-féle nacionalizmus felé taszítja az országot. Petícióját a közösségi hálón népszerűsítené, a petíciós íveket pe­dig le lehetne tölteni az internetről. A népszavazás kiírásához 350 ezer aláírásra lenne szüksége. Elmondá­sa szerint ezzel kapcsolatban még nem vette fel a kapcsolatot a Bona­parte lakókomplexum elé tüntetés­sorozatot szervező ellenzéki pártok­Az ellenzék szerint bebizonyosodott, hogy a BaSternák-ügy kivizsgálásával megbízott Vasil Spirko speciális ügyész ellen koholt vádak alapján tettek vádemelési javaslatot, mert szándékosan el akarják tőlevenni a belügyminisztert érintő botrány vizsgálatát. Pozsony. Dániel Lipšic (OEaNO-NOVA) szerint a javas­latból hiányzik a jogi elemzés és egyértelmű, hogy mindössze az adócsalás miatt jogerősen elítélt Ľuboš Varga és védője vallomására építették. „Még csak meg sem vizs­gálták az elítélt állításait, hanem azonnal vádemelési javaslatot tet­tek egy speciális ügyész ellen” - ál­lítja Lipšic. A képviselő szerint a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Robert Kaliňák belügy­miniszter utasítására tisztogat. Egyrészt szőnyeg alá söpri azokat a botrányokat melyekben a kormány tagjai is érintettek, másrészt pedig álbotrányokat kreál azokkal szem­ben, akik az igazság oldalán állnak. Lipšic szerint három dolgot akar­nak elérni, félre akarják állítani az ügyészt, továbbá Kaliňák tudni szerette volna, hogy az ügyész mi­kal, az Egyszerű Emberekkel és az SaS-szel. Kérdésünkre, hogy ha sikeres len­ne a petíció és a népszavazás, me­lyik párt színeiben indulna a 2017-es választáson, annyit válaszolt, ez még korai. „Egyelőre a jelenlegi helyze­tet kell megoldani” - tette hozzá. Hosszú út a referendumig Grigorij Mesežnikov politikai elemző az Új Szónak kétségeit fejez­te ki az ötlettel kapcsolatban. Nem zárj a ki, hogy sok ember üdvözölné az előrehozott választásokat, ám szerin­te nagyon nehéz és bonyolult az út az ötlettől az aláírásgyűjtésen és az al­kotmánytörvény elfogadásán át egy esetleg sikeres referendumig. Nehe­zen tudja elképzelni, hogy sikerre vi­hető az ötlet. Úgy véli, Simonnak egyedül nem lenne egyszerű összegyűjteni az aláírásokat. „Az el­lenzéki pártok közül valakinek biztos a petíció mögé kellene állnia” - vé­lekedett. A tervnek szerinte több buk­tatója is van, hiszen a sikeres petíció nem garantálja a sikeres népszava­zást, és a választási időszak lerövidí­tése nem járulna hozzá az alkotmá­nyos intézmények stabilitásához., ,Az emberek természetesen frusztráltak a botrányok miatt, ám ez nem vezet törvényszerűen ahhoz, hogy támo­gatnák az előrehozott választásokról szóló népszavazást” - vélte. „Mindez nem változtat semmit azon, hogy a képviselőknek, a polgároknak és a pártoknak is joguk van élni a nép­szavazás intézményével. Viszonylag gyorsan fény derül arra, támogatókra lel-e az ötlet, ha egyáltalán elindul a petíció” - zárta Mesežnikov. Simon egyébként nem először indít petíciót: 2007-ben, még az MKP színeiben az anyakönyvi hi­vatalok megőrzéséért gyűjtött alá­írásokat, 2014-ben pedig a megye- rendszer megváltoztatásáról akart népszavazást. lyen mértékben derítette fel a BaStemák-ügyet, végezetül pedig az ő példáján keresztül akarják el­rettenteni a becsületes rendőröket és ügyészeket. Jozef Rajtár (SaS) szerint felfog­hatatlan, hogy ilyen körülmények között sor került a vádemelési ja­vaslatra, és azt még az ügyet fel­ügyelő ügyész sem állította le. „Erre még a mečiari időszakban sem volt példa, akkor a kényelmetlen ügyé­szektől elvették az ügyet. Most vi­szont koholt és hamis vádak alapján vádolták meg egy ügyészt” - mond­ta Rajtár. Vasil Špirkót szerdán védelmébe vette a pozsonyi kerületi bíróság egyik bírója, Peter Šamko is. Állás- foglalásában, melyhez csatolta a vádemelési javaslatról szóló határo­zat kópiáj át azt is kifejti, hogy Špirko nem követett el törvénysértést, mi­közben a nyomozó hivatali jogkör­rel való visszaéléssel vádolja. Az ügyben a főügyészség is megszólalt, és kijelentette, Šamko állásfoglalása nem professzionális. Mivel a kerü­leti bíróság fog eljárni Špirko ügyé­ben, Šamko pártatlansága megkér- dőjelezhetővé vált. Ráadásul úgy fogalmazta meg jogi álláspontját, hogy nem férhetett hozzá a teljes ak­tához. (ie) Sátor-ügy: a volt rendőrtiszt fedezeti egy gyilkosságot Pozsony. Elismerte tegnap í rendőrség, hogy a Dunaszerda helyen kedden végrehajtót rendőrségi razzia során Boris D volt rendőrtisztet is letartóztat­ták. A további 14 gyanúsította együtt ő is együttműködött í Sátor-bűnbandával. Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője tegnap közölte, hogy a Sátor­ügyben letartóztatott 15 sze­mélyt Magyarország és Szlová­kia területén 1999 és 2010 kö­zött elkövetett gazdasági és erő­szakos bűncselekmények elkö­vetésével gyanúsítják. Fő bevé­teli forrásuk az illegális cigaret­tagyártás volt Diósförgepatony- ban; ezzel 2007-ben közel 18 millió koronás kárt okoztak az államnak. Ezen túl további gaz­dasági bűncselekményekkel és gyilkosságokkal is gyanúsítják a tetteseket. Boris D. volt rendőrtiszt a vád szerint részt vett Ecsi Béla meg­gyilkolásában. A Pápay-banda második embereként számon tartott Ecsit Sátorék azért akar­ták eltenni láb alól, hogy ne tud­jon tanúvallomást tenni az 1999- es dunaszerdahelyi mészárlás kapcsán indított vizsgálat során. A volt rendőr tudott a tervezett gyilkosságról, s figyelte a Po­zsonyban bujkáló férfit, aki a fe­nyegetések miatt elköltözött Dunaszerdahelyről. Idővel el­árulta a Sátor-banda tagjainak Ecsi tartózkodási helyét. „A gyilkosság után pedig befolyá­solta az ügyben indított nyomo­zást” - közölte Slivka. Écsit 2003-ban ölték meg, Boris D-t pedig 2005 márciusában me­nesztette az akkori országos rendőrfőkapitány, Jaroslav Spišiak, mondván: nem tudja irányítani beosztottjait. A gyanúsítottak 10-től 25 évig terjedő szabadságvesztés­re számíthatnak. Mindegyikük vizsgálati fogságban van, kivé­ve a májustól ismeretlen helyen tartózkodó, Csonti néven is­mert N. Zsoltot, aki ellen már nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak. (dem) RÖVIDEN Megvan Bugár rokonának gyilkosa Pozsony. A rendőrség Róbert Lališt, a Sýkora-bíínbanda fő­nökét vádolta meg a Bugy néven ismert Bugár Tibor meggyilko­lásával - közölte blogbej egyzé- sében Júlia Mikolášiková ok­nyomozó újságíró. Tibor, aki Bugár Bélának, a Híd elnökének volt az unokatestvére, a rendőr­ség szerint közel állt a Sýkora- klánhoz. A banda tagját azért tá­volították el, mert az egyik akció során elfelejtette a fejére húzni a símaszkot, s később nagyon gyanúsan viselkedett. Ezért Lališ utasítására megfojtották, majd elásták. „Ha valaki nem tetszett a főnöknek, egyszerűen szólt, hogy öljék meg” - nyilat­kozta az egyik tanú. Bugár Béla az ügy kapcsán tegnap kijelen­tette, jó, ha minden bűncselekményt kivizsgálnak, s ha a tetteseket megbüntetik, (dp) Küldik a Bethlen-pénzt Ellenzék: Utasításra tisztogat a rendőrség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom