Új Szó, 2016. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2016-08-05 / 182. szám, péntek
www.ujszo.com I 2016. augusztus 5. KÜLFÖLD I 3 Egy nő meghalt a londoni késes támadásban ■■■■■■■■■■■■■■■ RÖVIDEN MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Egy ember meghalt, öten megsebesültek egy késelésben London belvárosában tegnapra virradé éjjel. A tettest, egy vélhetően mentálisan zavart 19 éves fiatal férfit elfogták a rendőrök. Újabb bejelentés szerint a férfi Szomáliái származású norvég állampolgár. A hatóságok reggeli tájékoztatása szerint a halálos áldozat egy hatvanas éveiben járó nő, akin már nem tudtak segíteni a Russell Square-en történt késelés helyszínére érkező mentők. Egyes brit lapok internetes kiadásukban arról írtak, hogy a nő külföldi turista. Mark Rowley, a Scotland Yard különleges műveletekért felelős felügyelőhelyettese később közölte, hogy a tettes norvég állampolgárságú és Szomáliái származású férfi, a halálos áldozat amerikai, a sebesültek pedig brit, amerikai, izraeli és ausztrál állampolgárok. A környék, ahol a késelés történt - nem messze a British Museumtól -, közkedvelt a Londonba látogatók körében. Az elkövető két nőt és három férfit sebesített még meg - közölte a Scotland Yard. A sebesültek közül hármat délelőtt kiengedtek a kórházból, ketten azonban még ápolásra szorulnak. A tettest sokkolópisztollyal tették ártalmatlanná, emiatt őt is kórházba kellett szállítani. Jelenleg egy London belvárosában lévő kapitányságon folyik a kihallgatása. Emberölés vádjával elrendelték a letartóztatását. A rendőrség szerint a késelő indítékai még nem ismertek, így a terrorista indíttatást sem zárják ki teljesen, de hangsúlyozták, hogy inkább a férfi mentális zavartsága állhat a bűncselekmény hátterében. Az ügyben a gyilkossági csoport nyomoz, de a terrorellenes részleg is a segítségükre van. A londoni polgármester nyugalomra intett a bűncselekménnyel kapcsolatban. Sadiq Khan közleményben hangsúlyozta: a brit főváros lakosainak épsége elsődleges számára. Azt kérte a lakosságtól, legyenek éberek, és jelentsék, ha bármi gyanúsat észlelnek. A politikus együttérzését fejezte ki az áldozat hozzátartozóival és a sebesültekkel. Khan az ügy miatt visszatér szabadságáról és délután sajtótájékoztatót tart. Londonban szerdán jelentették be, hogy ugyan nem számítanak küszöbönálló terrorista támadásra, de a közvélemény megnyugtatása és az elrettentés céljából növelik a fegyveres rendőrök számát a főbb nevezetességeknél. Csak diplomáciai fikció az uniós tagjelölés Turistákat szállító buszt ért rakétatalálat Herét. Rakétatalálat ért két, külföldi turistákat szállító mikro- buszt tegnap Kelet-Afganisztán- ban. A rajtaütésben a legfrissebb jelentések szerint hatan megsebesültek - közölték helyi illetékesek. Szedik Szedikki belügyi szóvivő szerint a buszok afgán biztonsági erők kíséretében tartottak Bámiján tartományból Hérát tartomány azonos nevű székvárosába, amikor rakétatalálat érte őket. Hat turista, köztük egy nő, valamint a sofőrjük is könnyebben megsebesült. A sebesülteket Herátba szállították. A korábbi jelentések még arról szóltak, hogy ismeretlen fegyveresek - feltehetően tálibok - tüzet nyitottak rájuk, és a biztonsági erők szembeszálltak a támadókkal, és meg is öltek közülük jó párat. Egy Hérát tartománybeli kormányzati illetékes szerint a turistacsoportnak nyolc brit, három amerikai és egy német állampolgár a tagja. Egyelőre senki se jelentkezett a támadás elkövetője- ként, de egyes jelentések szerint a szélsőséges iszlamista tálibok voltak. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Törökország még évtizedekig nem lesz lehetséges uniós tagjelölt ország, Európának új utakat kell találnia az együttműködésre - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár a Die Presse című osztrák lap tegnapi számában megjelent interjúban. „Szembe kell nézni a valósággal: a csatlakozási tárgyalások jelenleg nem jelentenek többet puszta fikciónál. Európának új utat kell keresnie” - idézte a politikust az osztrák lap. „Most sem és a következő évtizedekben sem” - fogalmazott a lap szerint arra a kérdésre, hogy lehetséges tagjelöltnek lehet-e tekinteni Törökországot. A kancellár szerint ez a helyzet nem csak Recep Tayyip Erdogan török államfő intézkedései és a „demokrácia politikailag problémás fejlemények” miatt állt elő, hanem a gazdasági különbözőségek okán is. Kern úgy vélte: ha lehetővé tennék Törökország számára az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlását, akkor mindez olyan jelentős gazdasági problémát okozna, amelyet Európa nem tudna kezelni. Az osztrák politikus meglátása szerint az uniónak Törökországgal új gazdasági tárgyalásokat kellene folytatnia. Kern kitért arra is, hogy a kritikus hangok ellenére Törökország Európa fontos partnere marad biztonsági és migrációspolitikai kérdésekben. Hasonló szellemben nyilatkozott a közszolgálati médiának (ORF) is, hangsúlyozva: még évekig vagy évtizedekig „lehetetlen” lesz Törökország uniós taggá válása. Kern a csatlakozási tárgyalásokat „diplomáciai fikciónak” nevezte. Szándéka szerint a tagfelvételi tárgyalások megszakítása téma lehetne az ET szeptember 16-án tartandó ülésének. Az APA osztrák hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában Hans Peter Doskozil védelmi miniszter is a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások leállítását szorgalmazta. Úgy véli: a bírók, az újságírók, a rendőrök és a katonák bebörtönzését látva Törökország a a diktatúra felé halad. Törökország nem abba az irányba tart, amely összeegyeztethető lenne az európai értékekkel - mondta. Az ausztriai török tüntetések miatt az osztrák rendőrség fokozott figyelemmel kíséri a török csoportok tevékenységét - közölte Konrad Kogler belbiztonsági főigazgató a Der Standard című osztrák lap tegnapi számának adott interjújában. Tájékoztatása szerint egymás között rivalizáló csoportosulásokról van szó, az ő működésüket figyelik, és próbálják megakadályozni összetűzésüket. Ausztriában 120 ezer török állampolgár él, és becslések szerint 300 ezer olyan, akinek török kötődése van. Az ausztriai törökök túlnyomó része az osztrák fővárosban lakik, és nagyjából hetven százalékuk Erdogan-párti. Obama enyhítette a büntetéseket Washington. Kétszáztizen- négy, különböző bűn- cselekményért, közte 67 élet- fogytiglanra ítélt rab börtön- büntetését csökkentette Barack Obama amerikai elnök - közölte a Fehér Ház. A rabok többsége kábítószer birtoklásáért és terjesztéséért került börtönbe, de vannak közöttük olyanok, akik illegális fegyvertartásért. Barack Obama két elnöki mandátumának ideje alatt 562 esetben csökkentette a büntetést, ebből mintegy 200 életfogytiglanra ítéltnél. Kilenc elődje összesen nem enyhítette ennyi ember büntetését. (MTI) Terrorfenyegetós Ausztriában Bécs. Megemelték Ausztriában a biztonsági készültség szintjét, mivel tegnap 14 ausztriai rendőrállomás kapott terrorfenyegetést. A rendőrség megerősítette jelenlétét a bécsi főpályaudvar és a főváros közelében lévő repülőtéren is. A hatóságokhoz tegnap reggel hét órakor érkezett egy helytelen angolsággal megírt, merényletek elkövetésével fenyegető email, amely bécsi, alsó-ausztriai és stájerországi rendőrségi központok címeit tartalmazta, valamint szerepelt benne a bécsi főpályaudvar (Hauptbahnhof) és az alsóausztriai schwechati repülőtér neve is. A levélben olvasható továbbá a tervezett merényletek pontos dátuma és időpontja is. A feltételezések szerint az e-mail küldője egy szélsőséges iszlamista körökből származó ember. Korábban ugyanerről az e-mail címről már több fenyegetés is érkezett, azonban a tegnapi levélben már konkrétumok is szerepeltek —közölte az osztrák belügyminisztérium. A tárca szerint haladéktalanul megtették a szükséges és célzott biztonsági intézkedéseket, megerősítették a fenyegető e-mailben említett épületek védelmét. Továbbá átvizsgálták a schwechati repülőteret és a bécsi főpályaudvart, azonban nem ürítették ki az épületeket. Wolfgang Sobotka belügyminiszter tegnap délután azt közölte, hogy „aggodalomra igen, pánikra azonban nincs ok”. (MTI) António Guterres a legesélyesebb 20 személyt végeztek ki egy nap alatt Iránban Teherán. Egy szunnita „terrorista” csoport húsz tagját akasztották fel egyetlen nap alatt a többségében síiták lakta Iránban. Gyilkossággal és a nemzetbiztonság veszélyeztetésével vádolták őket. „Ezek az emberek gyilkosságokat követtek el, amelyekben nők és gyerekek haltak meg, pusztítást okoztak, fenyegették a nemzetbiztonságot és szunnita vallási méltóságokat öltek meg a kurd régiókban” - mondta a főügyész. A „terroristákat”, akik között külföldiek is voltak, kedden végezték ki. Az iráni hírszerzési miniszter beszámolt arról, hogy a szunnita csoport, a Tauhíd és Dzsihád 2009 és 2012 között 24 esetben követett el fegyveres támadást, pokolgépes robbantást és rablást. Az erőszakcselekményekben 21 ember vesztette életét, mintegy 40-en pedig megsebesültek. „A csoport 102 tagját és támogatóját azonosították, egy részük meghalt a rendőrséggel folytatott harcokban, a többieket letartóztatták. Közülük többeket halálra ítéltek” - tette hozzá a miniszter. (MTI) António Guterres volt portugál kormányfő és az ENSZ volt menekültügyi főbiztosa a legesélyesebb arra, hogy az ENSZ új főtitkára legyen. Washington. Az ENSZ főtitkári posztjára pályázó 12 jelölt következő meghallgatása mára várható, de a világszervezet diplomatái köréből származó sajtóhírek szerint a legesélyesebbjelölt a portugál António Guterres. Ami már bizonyosnak látszik: sem női, sem kelet-európai vezetője nem lesz az ENSZ-nek. Holott sokáig nagyon esélyesnek tartották a bolgár Irina Bokovát, az UNESCO jelenlegi igazgatónőjét, Miroslav Lajčák szlovák külügyminisztert és Danilo Tur- kot, Szlovénia volt államfőjét. A tizenkét jelölt között egyébként hat férfi és hat nő van. A világszervezet történetében először fordul elő, hogy a főtitkári posztot nem színfalak mögötti alkuk következtében nyeri el egy politikus, hanem az állást meghirdették és nyílt pályázaton lehetett jelentkezni. Előzetes meghallgatások után döntöttek a tizenkét végleges jelölt személyéről, akik pár héttel ezelőtt az ENSZ- közgyülés termében nyilvános meghallgatáson vázolták programjukat, majd a Biztonsági Tanács tagjai titkos szavazáson értékelték őket. A második meghallgatás ma lesz, s a Biztonsági Tanács (BT) tagjai ismét titkos szavazással döntenek. A tizenöt tagú B T minden egyes tagj ának egy voksa van, s érdekesség, hogy a szavazócédula szövege nem „igen” és „nem”, hanem „bátorítom” és „nem bátorítom”. Az első meghallgatások utáni voksoláson António Guterres 12 „bátorítom” szavazatot és három tartózkodó voksot kapott. A végső döntéskor az ENSZ BT öt állandó tagjának - Egyesült Államok, Oroszország, Egyesült Királyság, Francia- ország és Kína - vétójoga van. (MTI) Lezárták a környéket, ahol a késelés történt. A rendőrség tegnap a terrorista indíttatást sem zárta ki teljesen.
