Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-28 / 175. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2016. július 28. I www.ujszo.com RÖVIDEN Sokan meghaltak a merényletben Kámisli. Két robbantásos merénylet rázta meg tegnap a török határnál fekvő, többségében kurdok lakta szíriai Kámisli városát, a támadásokban legalább 44-en meghaltak és 140- en megsebesültek. A SANA szíriai állami televízió tájékoztatása szerint „a terrorista merényletek során” először egy autóba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe, majd egy motoros öngyilkos merénylő robbantotta fel magát. A támadások a kurd autonóm tartomány védelmi feladatait ellátó szervezet székhelye közelében történtek Kámisli azon negyedében, amely több kurd kormányzati szervezetnek is otthont ad. (MTI) Barnier vezeti a tárgyalásokat Brüsszel. Michel Barnier volt francia külügyminisztert, volt uniós biztost nevezte ki szerdán az Európai Bizottság arra, hogy előkészítse, illetve vezesse a tárgyalásokat az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kiválására, amelyről a szigetország népszavazáson döntött. A francia exminiszter október 1 -jétől fogja betölteni a tisztséget, és a bizottság elnökének, az őt kinevező Jean-Claude Junckemek fogjelenteni. (MTI) Megerősítik a védelmet Párizs. Csaknem 24 ezer fővel bővítik a biztonsági erők létszámát Franciaországban 56 rendezvény védelmében - jelentette be tegnap Bemard Cazenueve francia belügyminiszter. „Ahol nincs optimális biztonság, ott el kell halasztani a rendezvényt” - mondta. Beszámolt arról, hogy 2500-an válaszoltak július 14-e, a nizzai merénylet óta a kormány felhívására, amely önkénteseket toboroz a biztonságra ügyelők, köztük tartalékosok létszámának további emelésére. (MTI) Elfogatási parancs 47 újságíró ellen Ankara. A Zaman című török napilap egykori vezetői és publicistái, összesen 47 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot a hatóságok tegnap Törökországban a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében - közölte az Anadolu állami hírügynökség. Ankara az Egyesült Államokban élő Fet- hullah Gülen muzulmán hitszónokot és egyebek közt a sajtó soraiba is beépülő mozgalmát teszi felelőssé az incidensért. A Zaman című napilap korábban Gülen hálózatához tartozott, idén március elején azonban állami felügyelet alá vonták a prédikátor által kiépített „párhuzamos struktúrák” elleni fellépés részeként. A sajtó körében hétfőn kezdődtek a tisztogatások, akkor 42 újságíró ellen adtak ki elfogatási parancsot. (MTI) Hillary Clinton az Egyesült Államok első női elnökjelöltje Az exelnök hol romantikus hangot ütött meg, hol szenvedélyesen beszélt feleségéről Hillary Clinton kedden nem volt jelen személyesen a konvención, videoüze- netben üdvözölte a küldötteket, és mondott köszönetét (SiTA/AP-feivétei) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Philadelphia. A helyi idő szerint kedden tartott szavazáson Hillary Clinton megszerezte a demokrata pártküldöttek voksainak többségét, így immár hivatalos, hogy a 68 éves egykori first lady, New York-i szenátor és külügyminiszter a Demokrata Párt jelöltje a november 8-án tartandó amerikai elnökválasztáson. Amikor kiderült, hogy Clinton megkapta a kellő számú szavazatot, Bemie Sanders vermonti szenátor, aki Clinton ellenlábasa volt az elő- választási kampányban, arra szólította fel a konvenciót, hogy függessze fel a szavazási szabályokat, és a konvenció válassza meg Clintont közfelkiáltással elnökjelöltnek, aminek a delegátusok eleget is tettek. Hillary Rodham Clinton az első nő az Amerikai Egyesült Államok történetében, akinek sikerült megszereznie az egyik nagy párt elnökjelöltségét. Ezzel azonban a konvenció még messze nem ért véget. Helyi idő szerint kedd este Bili Clinton korábbi elnök, Hillary Clinton férje szólt az összegyűlt pártküldöttekhez. Bili Clinton szerint felesége az, aki igazi változást hoz, és a demokraták a lehető legjobb jelöltet választották meg - jelentette ki. Bili Clinton, az Egyesült Államok 42. elnöke hol romantikus hangot ütött meg, hol szenvedélyesen beszélt feleségéről, hosszasan és részletesen ecsetelve a frissen megválasztott elnökjelölt érdemeit. „1971 tavaszán találkoztam egy lánnyal, ott állt egy nagyon hosszú folyosó végén, szemeztem vele, ő viszonozta, aztán odajött, bemutatkozott, és megkérdezte, hogy ki vagyok. Nem jutottam szóhoz” - kezdte beszédét az exelnök, aki aztán hosszasan ecsetelte több mint 40 éve tartó kapcsolatukat. Bili Clinton, a változatlanul kiváló szónok, felvillanyozta hallgatóságát, a tapsokból és üdvrivalgásokból kiderült, hogy meg is győzte azt. A volt elnök erőteljes és nagyon személyes - anekdotákkal és családi élményekkel is megtűzdelt - beszédben állt ki felesége mellett. „Született vezető” - mondta róla, és hozzátette, hogy „átkozottan jó” a lehetőségek felismerésében, a kockázatok csökkentésében és a változások megvalósításában. Beszéde vége felé Bili Clinton az amerikai társadalom különböző csoportjait is megszólította: a bevándorlókat, a muszlimokat és a nőket. A beszéd egyébként olyannyira személyes hangvételű volt, hogy egy pillanatra még a Clinton-házaspár házassági gondjai is fölsejlettek: „Soha nem hagy el titeket. Soha nem hagyott el engem sem” - fogalmazott a korábbi amerikai elnök. Hillary Cinton elnökjelöltségének bejelentése után ellepték Philadelphia belvárosát a Clinton-ellenes tüntetők, akik dühükben elhagyták a konvenció színhelyét, és a philadelphiai városháza előtt protestálva azt skandálták: „Bemie vagy bukás”, és azt ismételgették Hillary Clintonról, hogy „hazudott, csalt, ellopta a vok- sainkat”. Tiltakozásuknak végül is a rendőrök vetettek véget. Ferenc pápa: a fiatalok reményt adnak a világnak A terrortámadások áldozataiért szóló imára hívta fel az Ifjúsági Világtalálkozó kedd esti nyitómiséje résztvevőit Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek. Ferenc pápa tegnap délután érkezett meg Krakkóba. Krakkó. Dziwisz bíboros a krakkói Blonia-mezőn mutatta be a Ferenc pápa lengyelországi zarándoklatával összekötött, hatnapos 14. katolikus Ifjúsági Világtalálkozót (IVT) megnyitó szabadtéri misét. A világ háborúban áll, de ez nem vallások közötti háború - hangsúlyozta már Ferenc pápa, akit a lengyel közszolgálati televízió tudósítója idézett, miután tegnap délután a pápai gép leszállt a krakkói Balice repülőtéren. A tudósító szerint a szentatya fájdalmát fejezte ki az egyre gyakrabban ismétlődő európai támadások miatt. A katolikus egyházfő azt a véleményét is megosztotta az újságírókkal, hogy a krakkói Ifjúsági Világtalálkozóra érkező fiatalok „reményt adnak” a világnak. „Olyan dolgokat mondanak nekünk, amelyek örömöt és békét hoznak számunkra” - tette hozzá. A pápa ma Czestochowában mutat be szabadtéri szentmisét, majd Krakkóban a Blonia-mezőn tartják meg a a pápai program nyitóceremóniáját. Holnap a pápa az egykori náci német haláltáborba, Auschwitzba látogat. A programsorozat hét végi eseményeire, a Krakkó melletti Brzegiben létesített, Irgalmasság Kampuszának elnevezett mezőn szombaton kezdődő éjjeli virrasztásra és a vasárnapi szabadtéri pápai szentmisére mintegy 1,5 millió résztvevőt várnak. „Abszolút meg vagyok győződve arról, hogy a találkozó Ferenc pápa és a lengyel egyház között mindkét fél számára erőpróbát jelent majd” - mondta a pápa útjával kapcsolatban Jaroslaw Makowski liberális lengyel teológus. Bár az argentin származású egyházfő közvetlen bírálata ritka, a lengyel püspökök nyilvánosan ellentmondanak például a homoszexuálisokról és a válásról vallott nézeteinek, mintegy visszhangozván azokat a konzervatív aggodalmakat, hogy a pápa nézetei az egyházi tanítások felhígulásával fenyegetnek. Brüsszeli ajánlások a lengyel hatóságoknak 52 dzsihádista őrizetben Brüsszel. Az Európai Bizottság megindította tegnap Lengyelországgal szemben az ún. jogállamisági mechanizmus második szakaszát, és megküldte a lengyel hatóságoknak az alkotmánybíróságra vonatkozó törvénymódosításokkal kapcsolatos ajánlásait. Erről Frans Timmermans, a brüsszeli testület első alelnöke elmondta, a bizottság megvizsgálta a legfrissebb fejleményeket, és úgy találta, hogy számos aggályos kérdést nem sikerült eloszlatnia a varsói parlament által előző héten elfogadott új alkotmánybírósági törvénynek. Kiemelte, a lengyel féllel folytatott intenzív párbeszéd ellenére a bizottság úgy látja, hogy a jog- államiságot rendszerszintű fenyegetés éri Lengyelországban, ezért konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a lengyel hatóságok számára a kifogásolt kérdések megoldására. A varsói parlament által elfogadott, de még az államfő aláírására váró törvény az előterjesztői szerint lezárja a taláros testület körüli válságot, ellenzéki politikusok azonban úgy vélik, hogy az sérti a hatalom megosztásának elvét és megbénítja az alkotmánybíróság munkáját. (MTI) Az Iszlám Állam dzsihádista szervezet 52 feltételezett tagját vették őrizetbe Marokkóban, és ezzel számos terrorcselekményt sikerült megelőzni - közölte tegnap az észak-afrikai ország belügyminisztériuma. Rabat. A hatóságok fegyverekre és pokolgép gyártásához szükséges anyagokra bukkantak a feltételezett szélsőségeseknél. Az elmúlt hónapokban több terrorsejtet sikerült felszámolni és sok gyanúsított került a rendőrség kezére, akik merényletekre készültek az országon belül és kívül. A legújabb őrizetbe vételek során a terrorszervezet annyi tagját fogták el, mint korábban még soha. Az őrizetbe vettek közül sokan azt tervezték, hogy az Iszlám Állam újabb tartományát hozzák létre Marokkóban. Ezt a biztonsági és katonai tisztségviselők, valamint turisták meggyilkolásával akarták elérni. Célpontjaik között fesztiválok, kormányzati intézmények és börtönök is szerepeltek. A dzsihádistákkal szembeni harcban a Nyugat szövetségesének számító királyság az Iszlám Állam iraki és szíriai terjeszkedése óta fokozott készültségben van. Marokkó a dzsihádista szervezet 38 feltételezett sejtjét számolta fel, és összesen 159 terrorsejtet leplezett le 2002-től napjainkig - tette hozzá a belügyminisztérium közleménye. (MTI)
