Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-23 / 171. szám, szombat
KÖZÉLET 2 2016. július 23. lwww.ujszo.com Elet-halál harc a sajtószabadságért Pressburger Csaba, a Magyar Szó volt főszerkesztője (Felvétel: Facebook) FINTA MÁRK Újvidék/Pozsony. Kétségbeejtő helyzetbe került a vajdasági magyar sajtó: az újságírók politikai nyomásról beszélnek, a Magyar Nemzeti Tanács szerint minden a legnagyobb rendben. A Magyar Szó a jelenlegi főszerkesztő, Varjú Márta irányítása alatt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pártközlönye lett - állítja Pressburger Csaba korábbi főszerkesztő, aki nincs egyedül véleményével. A lap több újságírója már évek óta tartó harcot folytat a politikai befolyás ellen. Nemrégiben levélben fordultak az európai kisebbségi lapokat tömörítő szervezethez, a MIDAS-hoz is, melyben úgy fogalmaznak, Pressburger leváltásával és Varjú kinevezése óta nincs helye a hasábokon a VMSZ, vagy bármi, a párthoz kötődő dolog kritikájának. A tiltakozó újságírók szerint a VMSZ-nek még csak nem is kell nagyon beavatkoznia a szerkesztőség munkájába, megteszi ezt a párt helyett a „szervilis főszerkesztő”. „A 2014-es választási kampány során a lap kizárólag a VMSZ által szervezett rendezvényekről tájékoztatott, míg más magyar jelölteknek még csak esélyük sem volt megmutatni magukat” — írják. Elindultak a leváltások A lap munkatársainak leveléből kitűnik, a főszerkesztő gyorsan és hatékonyan igyekezett visszafogni és elhallgattatni a VMSZ-szel és a lap irányultságával egyet nem értő kritikus újságírókat. Rendszeressé váltak a kellően meg nem indokolt leváltások és visszahívások. „Tavaly nyáron egy leváltási hullám indult be, amelynek következtében ma ott tartunk, hogy a szerkesztői tisztségeket középiskolai végzettséggel és kisebb munkatapasztalattal rendelkező személyek töltik be, miután az egyetemi végzettséggel és nagyobb tapasztalattal rendelkező, de nem eléggé szófogadó, kritikus személyeket lefokozták terepi újságíróvá” - mondta lapunknak Bajtai Kornél, a Magyar Szó korábbi főszerkesztőhelyettese, aki jelenleg is a lap munkatársa. Idén emellett tervbe került a lap újvidéki, zentai és szabadkai szerkesztőségeinek részleges összevonása is. Ez azzal jár, hogy a lap kilenc munkatársának Szabadkáról és Zentárói Újvidékre kellene utaznia, napi több mint 200 kilométert. A kilenc újságíró ugyanakkor a VMSZ ellenlábasával, a magát civilszervezetként aposztrofáló Magyar Mozgalommal szimpatizál, illetve a szerkesztőség belső ellenzékébe tartozik. Amennyiben az új ságírók nem fogadják el az áthelyezést, valószínűleg leépítik őket. Bajtai szerint ez egyértelmű kísérlet a nem „szófogadó” újságíróktól való megszabadulásra, hiszen lapot akár egy lakatlan szigetről is lehet szerkeszteni, ha van internet, éppen ezért semmivel sem indokolható, hogy embereket napi 4 órányi utazásra kényszerítsenek. Csak a kiválasztottaknak Bajtai elmondása szerint a lapon belül belső cenzúra működik. „Egyes véleményrovatok esetében listák vannak, csak egy kiválasztott kör írhat ezekbe. Engem sem kértek fel hónapok óta jegyzet, kommentár írására. A legutóbbi ilyen írásomat letiltották, a korábbit pedig meghúzták. Ugyanígy szelektívek a tudósítások is. Míg a VMSZ-ről korlátlan teijedelémben, kritika nélkül ír a lap, addig az ellenlábas Magyar Mozgalomról csak amennyit a látszat megkíván” - mondja. Úgy véli, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) azért most hozta meg a szerkesztőség véleménynyilvánítását megnyirbáló határozatot, mert szeptemberben lejár a főszerkesztő mandátuma, és választás lesz. „Olyan nem hivatalos, belső információkat hallhatunk, hogy az MNT-ben kétharmados többséggel, vagyis egyfajta »arany részvénnyel« rendelkező VMSZ számára is kellemetlen a jelenlegi főszerkesztő személye, ezért keresik az utódját. Abban tudunk bízni, hogy az új főszerkesztő változtat ezeken a viszonyokon” - mondja Bajtai. Az új főszerkesztő hsllgat Megpróbáltuk elérni Varjú Mártát, a lap jelenlegi főszerkesztőjét, ám nem reagált megkeresésünkre. Ugyanakkor lapunknak nyilatkozott Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának elnöke. Szerinte szó sincs arról, hogy az MNT beleavatkozott volna a sajtószabadságba, és megnyirbálta volna a szerkesztőség véleménynyilvánítási jogát. Szerinte arról van szó, hogy az MNT mint a társalapítói jogokat gyakorló szervezet összhangba hozta a Magyar Szó és a Hét Nap kiadóinak legutóbb 2012-ben módosított alapító okiratát az elmúlt évek változásaival a szerb jogrendszerben, melyek közül a legjelentősebb a 2014-ben készült, illetve 2016-ban módosított sajtótörvény. Elmondása szerint a legnagyobb vitát kiváltó módosítás a főszerkesztők kinevezésével kapcsolatos. Ezentúl ugyanis a főszerkesztő kinevezését, személyét az igazgatóbizottság javasolja, nem pedig a szerkesztőség. A Magyar Szó munkaközösségének három tagja azonban továbbra is képviseli majd a szerkesztőséget a bizottságban, ők a továbbiakban is képviselni tudják és fogják a szerkesztőségek, a munka- vállalók véleményét, illetve érdekeit. „Szó sincs tehát arról, hogy a módosítás a szerkesztőségek véleménynyilvánítási jogát nyirbálná meg. Az MNT általi jóváhagyások nem jelentenek rendkívüli döntéseket vagy szabályozási formákat: más lapkiadóknál is ezt a gyakorlatot alkalmazzák” - magyarázta. Elmondása szerint sem a szerbiai, sem a magyarországi lapkiadóknál a szerkesztőségeknek közvetlen formában nincs beleszólási joga sem a főszerkesztő, sem pedig az igazgató személyének kinevezésébe. „Egyik országban sem létezik olyan napilap, ahol a szerkesztőség szavazással választja a főszerkesztőt. A legtöbb helyen a kiadó, az alapító, a tulajdonos vagy a munkáltató dönt a főszerkesztő személyéről” - mondta. Véleménye szerint valójában a Magyar Nemzeti Tanács jogai csorbulnak, hiszen az eddigi gyakorlattal ellentétben a Magyar Szó igazgatóját és a főszerkesztőjét mostantól nem az MNT nevezi ki, a testületnek csupán jóváhagyási feladata lesz. Ezzel Jerasz Anikó szerint a demokrácia elve valósul meg. Kijelentette, sokan megpróbálják az MNT médiával kapcsolatos döntéseit politikai döntésekként kezelni, és a vajdasági magyarok legerősebb pártját, a VMSZ-t láttatni a háttérben. A politikai nyomásgyakorlást azonban elutasítja, és leszögezi, hogy a VMSZ és más pártok, valamint civilszervezetek ugyanolyan teret kapnak a Magyar Szó és a Hét Nap hasábjain. Elmondása szerint ez már csak abból is könnyen kideríthető, ha beütjük a VMSZ és a Magyar Mozgalom nevét a Magyar Szó weboldalának keresőjébe. A VMSZ több mint húszéves múlttal négyezer feletti találatot ad ki, míg az egy éve alakult Magyar Mozgalom már most több mint ezret. Jerasz Anikó állítását leellenőriztük, a VMSZ-re a Magyar Szó online változatának keresője 4121 találatot, míg a Magyar Mozgalomra 1345 találatot ad. Az azonban az egyszerű kilistázásból nem derül ki, hogy ezekben a cikkekben milyen teijedelem- ben és milyen kontextusban jelenik meg a párt és a civil formáció. Kevesebb a hamis bankó RÖVIDEN Egyhetes rendőrségi ellenőrzés Pozsony. Ismét bekapcsolódik a rendőrség a Tispol nevet viselő európai közlekedésbiztonsági akcióba. Elsősorban autóbuszok és tehergépkocsik műszaki állapotát és a sofőröket fogják ellenőrizni, ám a megszokottnál gyakrabban állítanak majd le személyautókat is. „A rendőrök ellenőrizni fogják, hogy a hivatásos sofőrök megfelelő mennyiségű pihenőt tartanak- e” - mondta a TASR hírügynökségnek Denisa Baloghová. A rendőrkapitányság szóvivője elmondta még, hogy figyelni fogják azt is, hogy a járművekben ülők biztonsági öve bekapcsolt állapotban van-e. (TASR) Ezek a népszerű rádiók az országban Pozsony. Szlovákiában továbbra is a Rádio Express a leghallgatottabb rádió - derül ki a Radioprojekt legfrissebb felmérésből. A második helyre került a Rádio Slovensko, míg a harmadik a Fun Rádio lett; ez a sorrend az elmúlt években nem változott. Ezt követi a Rádio Jemné, az Europa 2 majd a Rádio Regina. (SITA) Drucker is büntetné a volt igazgatókat Pozsony. Tomáš Drucker (Smer- jelölt) egészségügyi miniszter támogatja az Általános Egészség- biztosító (VŠZP) volt vezetőinek felelősségre vonását. Ezt azután mondta, miután az Állami Számvevőszék (NKÚ) is megerősítette, hogy Marcel Forai és Miroslav Vadüra igazgatóként előnyben részesített hozzátartozóik cégét. A volt igazgatók megbüntetését a héten Mirlsav Beblavý független képviselő szorgalmazta. Miroslav Kočan, a VšZP jelenlegi igazgatója azonban csak azután hajlandó dönteni az anyagi és a személyi felelősségre vonásról, miután a bűnüldöző szervek lezárták a szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatot. A Kostka klinikának, mely Vadürához köthető, több mint 4 millió eurót fizetett ki a biztosító indokolatlanul, Vad’ura pedig ennek ellenére még mindig a VšZP csúcsmenedzsmentjének tagja. (le) Kotleba pártja orosz pénzből is élhetett Pozsony. Minden jel szerint Marian Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártját (ĽSNS) moszkvai források is finanszírozták - állítja a lengyel titkosszolgálat, amely erről az értesülésről a Szlovák Információs Szolgálatot (SIS) is tájékoztatta. A Sme napilap értesülései szerint az sem kizárt, hogy Kotleba pártja ellen emiatt vizsgálatot indítottak, ám az SIS erről nem hajlandó további információkat közölni. Jaroslav Naď biztonsági elemző szerint már korábban hallani lehetett arról, hogy Kotleba mozgalmát külföldről finanszírozzák, ám erről kézzel fogható bizonyítékot mindeddig nem sikerült szerezni. „Ha az államnak vannak információi arról, hogy a párt oroszországi forrásokból is kapott pénzt, tájékoztatnia kellene róla az embereket” - mondta Nad’. Kotleba azt állítja, hogy a választási kampányra csak minimális összeget költött, az óriásplakátokat és reklámfelületeket a párt képviselői saját zsebből fizették. Michaela Paulenová, a belügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa szerint a ĽSNS finanszírozásának ellenőrzése során semmi kivetnivalót nem találtak. (dp) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiában évről- évre egyre kevesebb hamis euró- bankjegyet foglalnak le, a hamisított euróérmék száma azonban - egy nagyobb lefülelésnek köszönhetően - idén látványosan megugrott. Tavaly 2924 hamis euróbankje- gyet foglaltak le, csaknem 16%- kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Idén folytatódott ez a trend: az első fél évben 1852 hamis bankjegyet sikerült kiszűrni, nagyjából 1,5 százalékkal kevesebbet a múlt év azonos időszakához képest. „Az idén lefoglalt hamis bankjegyek csaknem felét még a forgalomba hozataluk előtt sikerült kiszűrni” - nyilatkozta Martina Solčányiová, a jegybank szóvivője. A lefoglalt hamis bankjegyek többsége 50 eurós volt, arányuk elérte a 60%-ot. A második helyen a 100 eurós található, a hamisítványok 14%-át tette ki, de csaknem ugyanekkora volt a 20 eurósok aránya is. „A Szlovákiában lefoglalt hamis bankók rendkívül jó minőségűek. Kiszűrésükhöz azonban gyakran speciális eszközre sincs szükség, néha elég a tapintás, vagy a biztonsági elemek figyelmes átvizsgálása” - tette hozzá Solčányiová. A hamis euróérmék száma idén jelentősen megugrott. 2015-ben az előző évhez képest még 33 százalékkal kevesebb hamis érmét vontak ki a forgalomból, összesen 1825 darabot. Idén azonban a számuk már az év első hat hónapjában elérte a 9622-t. „Ebből azonban csak 658 darab került forgalomba. A rendőrség ugyanis egy speciális akció keretében 8964 darab kéteu- róst foglalt le még a forgalomba hozataluk előtt” - mondta a jegybank szóvivője. Szerinte a hamis érméket sokkal nehezebb felismerni, néhány trükkel azonban ezek esetében is kiszűrhető a hamisítvány. A hamis egy- és kéteurósok fontos ismertetőjele például, hogy a középső részüket kisebb-nagyobb erőfeszítés árán ki lehet venni. Mágnessel is meg lehet állapítani a pénz eredetiségét. Az egy-, két- és ötcentes érmék acélból vannak, ezeket vonzza a mágnes. A tíz-, húsz és ötvencentesek rezet, alumíniumot, cinket és ónt tartalmaznak, ezeket a mágnes egyáltalán nem vonzza. Az egy- és kéteurós érmék közepét vonzza a mágnes, a hamisakét viszont nem. (mi, TASR)
