Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-23 / 171. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. július 23. KÖZÉLET I 3 Erdogan teljesen átszabná Törökországot Dobrovits Mihály (Képarchívum) CZAJLIK KATALIN Recep Tayyip Erdogan elnök a saját képére akarja formálni Törökországot. A múlt heti puccskísérlet jé ürügyet szolgáltat erre. Dobrovits Mihály turkológus- történésszel beszélgettünk. A múlt heti törökországi puccskísérlet után megtorló intézkedések sorozata vette kezdetét, amely már 60 ezer embert érint. Mi történik most Törökországban? Tisztogatási hullám folyik, a szó szoros értelmében. A kormány úgy döntött, eltünteti mindazon személyeket, akik szerinte Fehtullah Gülen amerikai emigrációban élő hitszónok követői. Azt azért látni lehet, hogy itt nagyon jól előkészített listákkal dolgoznak, tehát valószínűleg nem az egynapos puccs eredménye a tisztogatási folyamat. Csak a tanári karból együttesen közel 35 ezer embert bocsátottak el, s ebből 21 ezernek az oktatási engedélyét is visszavonták. Már szerda estére elkészült a vádirat 54 bíró és ügyész ellen, akiket a puccskísérletben való részvétellel vádolnak, s a rendőrség 8 ezer alkalmazottját is elengedték. Ezen kívül lemondatták az ország összes dékánját, ami 1177 embert jelent, s felfüggesztettek 4 rektort. Ezek megdöbbentő számok. Miért ez a hadjárat a tanárok ellen? Mert ők nevelik az ifjúságot, s őket is azzal vádolják, hogy Fethullah Gülen követői. S ez valóban így van? Ezt biztonsággal nem lehet kijelenteni, mindenesetre nagyon für- csa, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi emberre csaptak le. Rendkívül nagy tisztogatás zajlik, amely a teljes államapparátust érinti. Mi lesz ennek a következménye? Nem fog lebénulni az állam- apparátus? Mindenki ettől fél, ám úgy néz ki, hogy Erdogan elnököt ez nem aggasztja. A jelek szerint Erdogan mindenáron keresztül akarja vinni a tervét, ami egy közel-keleti típusú elnöki rendszer kialakítása Törökországban. S ezt úgy szeretné megvalósítani, hogy közben az általa korrumpálódottnak nevezett hadsereg mellett a demokrácia védelmezőjeként tetsszen. Erdogannak bizonyára nem új ez a terve. Valóban nem, de erre most jó alkalmat szolgáltat neki a múlt heti hamvába holt puccskísérlet, amelyről továbbra sem lehet tudni, mik voltak a valódi mozgatórugói. Nagyjából 2008 óta jönnek a folyamatosjelzések, hogy Erdogan elnök szeretné átalakítani a politikai rendszert. Eddig sosem volt alkotmányos felhatalmazása arra, hogy ezt megtegye, s jelen pillanatban sincs, ha csak a parlament összetételét nézzük. Mi Erdogan célja? Egy iszlám típusú állam bevezetése? Erről csak találgatni tudunk, de a szakértők többsége valóban úgy látja, hogy a jelenlegi török államfő egy jobban az iszlámhoz kötődő, Kelet felé orientált, egy személy által uralt félautoriter rendszert szeretne Törökországban. Ezt úgy hívják aKözel- keleten, hogy neopartimonializmus. Vajon hogyan viszonyul ehhez a török társadalom? Jelenleg ismét csak találgatni lehet ebben a kérdésben, azt azonban tudjuk, hogy a török társadalom az elmúlt választások során nem adta meg a kormánynak azokat a felhatalmazásokat, amikkel az alkotmányos rendszerhez hozzá tudna nyúlni. Most viszont van egy olyan aggodalom, hogy az elnök és a mögötte álló erők megkerülik ezt a gátat, és keresztülviszik az általuk kitervelt politikai átalakulást. Hogy erre miként reagál majd a török társadalom, kérdéses. Azt láttuk, hogy egy esetleges katonai hatalomátvételt a társadalom szinte egyöntetűen elutasított, azt azonban nem tudjuk, mi lesz a reakció Erdogan további lépéseire. Az elnök mindenesetre különféle mitingeken és tömegrendezvényeken próbálja visszaszerezni azt a terepet, amit 2013-ban elveszített, ez pedig az utca. Azonban ez sem biz- tosithatja számára azt az alkotmányos felhatalmazást, amit a parlamenten belül, vagy új választások kiírásával kellene megszereznie. Mit jelenthetnek a törökországi események nemzetközi szempontból, tekintve, hogy az ország a NATO tagja, ezen kívül pedig a terrorellenes koalíció része? Ismét egy olyan kérdés, amire még nem tudjuk a választ. Annál is inkább, mivel a tisztogatási hullám a hadsereget sem kímélte, amely jelenleg gyakorlatilag félig lebénult állapotban van. Az biztos, hogy a folyamatnak lesz hatása a NATO, illetve az ország szempontjából is, hiszen csak nemrég csitult el az a polgárháború, amely az ország kurdok által is lakott délkeleti részében robbant ki egy évvel ezelőtt, amit a kormány terrorellenes háborúnak álcázva nyomott el. Ez egy hosszú gerillaháború volt, s béke most sincs, csak egyfajta csillapodás. Mi a helyzet a török-amerikai viszonnyal? Láthatóan feszültség alakult ki a két ország között. Törökország hivatalosan kérte az USA-tól Fethullah Gülen kiadatását, ugyanakkor nem hivatalosan azt feszegetik, hogy az Egyesült Államoknak köze lehet a meghiúsított puccskísérlethez, mintegy megüzenve ezzel az USA- nak, hogy azzal bizonyíthatná a jóhiszeműségét, ha kiadná Ankarának Gülent. Az Egyesült Államok csak azt válaszolta erre, jogászaik megvizsgálják a török kérés lehetőségéit. Ez arra utal, hogy nem valószínű, hogy teljesítenék Törökország kérését. Ebből kifolyólag nem várható, hogy a két ország közti feszült viszony enyhülni fog, ellenben a török-orosz viszonnyal, mely az utóbbi hónapokban nagyon kiéleződött, most azonban konszolidálódni látszik. Ha azonban a török-amerikai kapcsolat tartósan megromlana, az nagyon veszélyes tendencia lenne, hiszen ez nem egyszerűen a NATO egyik hadseregét, hanem teljes szövetségi rendszerét érintené. Készítse a bendőt, megtölti majd kend őt! Ideje korán kiderült, hogy az idei Nemeshodosi Nagy Lakoma (augusztus 12-13.) legnevesebb vendége a legendás Omega lesz, ám essen néhány szó arról, mi várja még a Csallóköz szívében fekvő községbe látogatókat, illetve azokat a szerencséseket, akik pont itt élnek. Világos, mint a pitymallat, hogy ami nélkül lakoma nincsen, az a pirkadattól alkonya- tig étkektől roskadozó pultok és asztalok. Márpedig a lakoma reggele disznóvágással indul a Böllérudvarban, hogy mire a vendégek érkeznek, a pecsenye és a hurka már csillogjon és tekeredjen. A Nádas udvarban kínált hagyományos népi eledelek látványa, egy szó mint száz, még a diétázók fogadalmát is megtöri, és különben is, egyszer öröm élni! Érdemes lesz benézni a Régiség udvarban megtartandó bolhapiacra is, ahol bármi gazdára találhat, ami eddig a padláson, pincében, garázsban porosodott. Árusként jelentkezni lehet a következő telefonszámon: 0917 069 465. Aki a lakomát óhajtja némileg ellensúlyozni, bevezetőként leküzdhet néhány kalóriát. Szombaton reggel nyolctól torna, illetve futóverseny (jelentkezés: 0948 251 829) indul, öt kilométeres, valamint annál rövidebb távokon. Főzőverseny, western lovaglás, tömérdek gyermek- és családi program teszi még gazdagabbá ezt a két napot, melyen az Omegán kívül megtekinthető egyebek mellett a Romungro, a Parno Graszt, a Kmet’oband, Kökény Attila és a Jóvilágvan koncertje is. A Nemeshodosi Nagy Lakomán a Habos Napokon megismert fizetőkártyával lehetséges a fizetés. Ezt az esemény helyszínén 2 euróért lehet kiváltani, majd tetszőleges összeggel feltölteni. A belépőjegyek megvásárolhatók elővételben a dunaszer- dahelyi Focus Music Shopban. Az Omega koncertre (péntekre) szóló belépő 18 euróba kerül, és érvényes a lakoma mindkét napjára, aki viszont csak szombatra érkezik, 3 euróért válthat jegyet. Mindkettő tartalmazza a tombolát is, melynek fődíja egy Fiat 500-as személykocsi! Lehetőség nyílik VIP jegyek vásárlására is, ami magába foglalja a vendég teljes ellátását a rendezvény ideje alatt, nem mellesleg pedig egy közös vacsorát az Omegával! OMEGA Qegyelímld: ^JCckelßtMctlhi Jegyár: 18 Eur S/ ■pÄit1 tig---------:--------w —-------N emeshodosi Nagy Lakoma c*§----------------------------------------------D*> A ugusztus 12. Hodos (Dunaszerdahelyi járás, SK) nagylakoma.com i MP160437
