Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-21 / 169. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2016. július 21. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Robbantás vógzett az orosz újságíróval Kijev. Bizonyossá vált, hogy robbanószerkezet okozta Pavlo Seremet Kijevben élő, orosz állampolgárságú újságíró, a nyu- gatosként elkönyvelt Ukra- jinszka Pravda hírportál munkatársának halálát tegnap az ukrán fővárosban. A robbanószerkezetet a Subaru XV típusú személyautó vezetőülése alá szerelték be az elkövetők. Az újságíró otthonától alig 500-600 métert tett meg a járművel, és akkor következett be a detonáció, amikor befordult az első utcasarkon. Valószínűleg a kanyarodási manőver hozta működésbe a robbanószerkezetet. Zorjan Skiijak, a belügyminiszter tanácsadója szerint a merénylet lehetett az orosz titkosszolgálatok műve, meggyilkolhatták újságírói tevékenysége vagy magántermészetű vita miatt. Seremet legutolsó blogj a vasárnap jelent meg az Ukra- jinszka Pravda hírportálon. Ebben az új ságíró a törökországi katonai puccskísérlet kapcsán arról írt, hogy hasonló Ukrajnában is megtörténhet. Petro Po- rosenko ukrán elnök felszólította a hatóságokat, hogy mihamarabb kerítsék kézre a bűncselekmény elkövetőit. (MTI) Átfogó iszlamista támadás Maliban Bamako. Iszlamista fegyveresek megöltek 17 mali katonát, további 35-öt pedig megsebesítettek egy katonai támaszpont elleni támadásukban a nyugat-afrikai ország középső részén. A fosztogatással, épületek felgyújtásával járó támadás Nampala városban az utóbbi hónapok egyik legsúlyosabbika volt a növekvő iszlamista fenyegetéssel szembenéző országban. Az akcióban részt vett az al-Kaida terrorhálózat észak-afrikai szárnya is. Mali északi részét 2012 márciusában iszlamista lázadók szállták meg. Francia vezetésű hadművelettel visszaszorították őket, de a konfliktus nem szűnt meg teljesen. Mali az ENSZ-békefenntartók számára az egyik legveszélyesebb szolgálati hely. (MTI) Nő a magányos merénylők száma Brüsszel. Komoly kockázatot jelentenek a „magányos farkasként” lecsapó merénylők Európában, a közelmúltbeli francia- országi és németországi események demonstrálják, hogy ezeket rendkívül nehéz felderíteni és megakadályozni - olvasható az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) tegnap közzétett jelentésében. Az értékelésben kiemelték: a biztonsági szolgálatok által nem ismert, magányosan cselekvő merénylőkjelentette növekvő veszély részben annak számlájára írható, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet és a fő riválisaként számon tartott al-Kaida számos alkalommal támadások végrehajtására szólította fel a nyugati országokban élő muzulmánokat. (MTI) Trump fölényesen elnökjelölt Cáfolja a milliárdos főtanácsadója, hogy Melánia Trump beszéde plágium lett volna ÖSSZEFOGLALÓ Cleveland. Elmaradt a botrány a republikánusok clevelandi jelöltállító szavazása alatt, amit elsöprő többséggel nyert meg Donaldt Trump, innentől teljesen hivatalos, hogy ő lesz Hillary Clinton kihívója a novemberi elnökválasztáson. Egyetlen delegáció sem vonult ki Trump jelöltté nevezésekor. A kongresszusban Trumpot elsőként támogató Jeff Sessions alabamai szenátor jelölte hivatalosan is elnökjelöltnek Trumpot, amit ugyan némi füjolás fogadott, de végül az előzetes fenyegetések ellenére egyetlen delegáció sem vonult ki a szavazásról, amit simán nyert meg Trump. Colorado államnál 2, a Virgin-szigeteknél egy tartózkodás volt, míg a főváros 19 szavazata körül kisebb zavar támadt, de még így is csak a a rendre feltörő füjolás okozott némi problémát a konvención. A szavazatok 30 százalékát még le sem adták, Trump szülőhelyénél, New Yorknál jártak, amikor biztossá vált a győzelme. A győzelemhez legalább 1237 támogató Trumpért sokan rajonganak, ám még többen nem szavaznának rá (TASR/AP) kellett az első körben. Trump a Poli- tico számítása szerint 1543 delegált támogatására számíthatott, de még ehhez képest is nagy fölénnyel nyert. „Hatalmas megtiszteltetés, hogy a republikánus párt elnökjelöltje lehetek. Keményen fogok dolgozni, hogy senkinek ne okozzak csalódást!” — közölte a 70 éves milliárdos. Az utolsó nyílt republikánus konvenció, az 1976-os Ford-Reagan küzdelem óta nem szavazott ilyen sok, több mint 700 delegált másik jelöltekre, de ettől még Trump nagy győzelmet könyvelhetett el. A delegáltszavazás után is sokkal meggyőzőbben alakult a jelöltállító gyűlés második napja, mint az első, ami leginkább a Trump elleni delegáltak lázadozásáról és Melánia Trump Michelle Obamától részeket átemelő beszédéről marad emlékezetes. Trump főtanácsadója, Paul Manafort cáfolta, hogy az elnökjelölt feleségének, Melánia Trumpnak a konvención elhangzott beszéde plágium lett volna. A főtanácsadó utalt arra, hogy több beszédíró öntötte végleges formába Melánia beszédét. Melánia Trump „a közbeszédben használt szavakkal” élt - fogalmazott Mana- fort és hangsúlyozta: mivel Donald Trump felesége tudta, hogy a beszédét górcső alá veszik majd, ezért eleve abszurd a feltételezés, hogy kölcsönvett volna részeket Barack Oba- ma elnök felsége, Michelle Obama 2008-ban, a demokraták elnökjelölő konvencióján elmondott beszédéből. Donald Trump Mike Pence india- nai kormányzót választotta alelnök- jelöltjének. Pence 57 éves, társadalmi kérdésekben konzervatív republikánus, aki korábban 12 éven át a szövetségi törvényhozás tagjaként is politizált. Evangéliumi keresztény, aki segíthet Trumpnak abban, hogy ezt az 50 millió lelket számláló evangéliumi keresztény tábort maga mellé állíthassa az elnökválasztáson. Az evangéliumi keresztények ugyanis nem támogatják egyértelműen Trumpot, mert kétszer elvált és az abortusz ügyében változó véleményt képvisel. (MTI, Index) Nincs brit EU-elnökség Tart a török tisztogatás A brit kormány nem kívánja betöltetni az Európai Unió soros elnöki tisztsógót - közölte tegnap a Downing Street. London. Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felében látta volna el a fél évre szóló tisztséget, de Theresa May miniszterelnök hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget. May közölte Tuskkal, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazás nyomán - amelyen a választók többsége a kilépésre voksolt - azt tartja helyénvalónak, hogy Nagy-Britannia ne vállalja a soros uniós elnökséget. May azzal érvelt, hogy a brit kormányra abban az időszakban várhatóan már igen sok feladatot ró a kilépésről szóló tárgyalássorozat. Ez az első utalás a brit kormány részéről arra, hogy jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről. Theresa May eddig csak annyit közölt több nyilatkozatában is, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A miniszterelnök nem titkolta azt sem, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem kívánja aktiválni. Észtország veheti át az uniós elnökséget a kilépni készülő Egyesült Királyságtól; az uniós nagykövetek szerint a 2017 első felében esedékes máltai elnökséget követően egyből Észtország következne. (MTI) Isztambul. A török hatóságok ideiglenes jelleggel, további értesítésig megtiltották, hogy a török egyetemi oktatók külföldre utazzanak. A török felsőoktatási tanács lépését azzal indokolta, hogy megakadályozzák a puccsisták esetleges távozását az országból. Az oktatási minisztérium bevonta 21 ezer, magánintézményeknél dolgozó tanár engedélyét. Kilenc- száz rendőrtisztet függesztettek fel állásából Ankarában. A múlt pénteki puccskísérlet kudarcát követően a török kormány széles körű tisztogatásba kezdett a közigazgatásban. Több minisztériumból több tízezer embert küldtek el, és az egyetemi vezetők mellett bírákat, rendőröket és ügyészeket is leváltottak vagy menesztettek. A WikiLeaks internetes leleplező oldal nyilvánosságra hozott több százezer e-mailt a török kormány levelezéséből. Az oknyomozó- leleplező oldal adatbankja 294 548 e-mailt tartalmaz összesen 762 fiókból. A megszerzett üzenetek többsége nem a kormány belső ügyeivel, hanem a török kormánypártnak, az Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) a külvilághoz fűződő viszonyával foglalkozik. Az e-maileket a török kormány megbuktatására múlt pénteken tett kísérlet előtt egy héttel szerezték meg a leleplezők. A leleplező oldal elérését Törökországban a dokumentumok közzététele után röviddel blokkolták. Ankara a puccskísérlet óta először hajtott végre légi csapásokat a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) észak-iraki hadállásai ellen - a támadásban 20 kurd halt meg. (MTI) A nizzai áldozatok csaknem fele külföldi volt A rendkívüli állapot fél évvel történő meghosszabbításéról döntött a francia nemzetgyűlés. Összehangolt csapásra készül az Iszlám Állam iraki fellegvára, Moszul ellen az USA és Franciaország. Párizs/Tripoli. A törvényhozás alsóháza tegnap éjjel szavazta meg a javaslatot. Francois Hollandé államfő a múlt csütörtöki, legalább 84 halálos áldozatot követelő nizzai terrortámadást követően jelentette be, hogy a november 13-i párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot meghosszabbításáról döntött. Ä kormányoldal 3, az ellenzék viszont 6 hónapos hosszabbítást javasolt. A kormány végül jelezte, kész támogatni, hogy a rendkívüli állapot 2017 januárjáig tartson. „Nehéz ezt kimondani, de ez a kötelességem: lesznek még további támadások és további ártatlan emberek fognak meghalni. Nem szabad hozzászoknunk ehhez a fenyegetettséghez, de meg kell tanulnunk együtt élni vele” - fogalmazott felszólalásában Manuel Valis miniszterelnök. A múlt heti nizzai terrortámadás 84 halottjának csaknem fele külföldi állampolgár. A 38 külföldi áldozat 19 országból származik, Madagaszkártól Kazahsztánig - közölte a francia külügyminisztérium, miután minden áldozatot azonosítottak. Az áldozatok közül mintegy 30-an muzulmánok, többségükben francia-tunéziai kettős állampolgárok. A sérültek listája még nem végleges, a mintegy 300 sebesültből még mindig 19-en voltak életveszélyes állapotban. Összehangolt csapásra készül az Iszlám Állam dzsihádista szervezet iraki fellegvára, Moszul ellen az Egyesült Államok és Franciaország — közölte tegnap Stephane Le Foll francia kormányszóvivő. Az ügyben Washingtonban tárgyal Jean Yves Le Drian francia védelmi miniszter, aki az amerikaiakkal egyeztet a támadás előkészítéséről. Párizs Nizza után felújította támadásait az iszla- misták állásai ellen. E héten már másodszor bombáztak a dzsihádista szervezet utolsó iraki bástyájának számító Moszul környékét - közölte a francia védelmi miniszter. Három francia katona életét vesztette Líbiában - jelentette be a párizsi védelmi minisztérium. A közlemény szerint a katonák egy küldetésen vettek részt, amikor valószínűleg lelőtték a helikopterüket. A hírrel kapcsolatban a BBC emlékeztetett arra, hogy Stephane Le Foll szóvivő nem sokkal korábban elismerte: a francia különleges egységek jelen vannak Líbiában. Kedden az AP amerikai hír- ügynökség líbiai tisztségviselőkre hivatkozva jelentette, hogy iszlamisAkcióban a francia katonák (TASR/AP) ta milicisták lőtték le a francia helikoptert még vasárnap Bengázi közelében. A támadást senki nem élte túl a gépen lévők közül. (MTi,0-0)