Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)

2016-07-02 / 154. szám, szombat

8 I KULTÚRA 2016. július 2. | www.ujszo.com A hazai termés legjava Ábécérendről, gusztusról, fiatalokról és földrajzról egy antológia kapcsán RÖVIDEN Szlovák filmek Blu-ray lemezen Pozsony. A Szlovák Filmintézet a szlovák EU-elnökség alkal­mából tíz darabból álló Blu-ray kollekciót jelentetett meg Szlo­vák film címmel. A kollekció öt filmklasszikust tartalmaz, vala­mint öt mozgóképes alkotást az újabb kori szlovák kinemato­gráfiából. Olyan alkotások ezek, amelyek a szlovák EU-elnökség idején a szlovák filmművészetet prezentálják az EU országaiban. A reprezentatív válogatásba a filmklasszikusok közül Štefan Uher Nap a hálóban, Peter Solan A bokszoló és a halál, Juraj Ja- kubisko Madarak, árvák, bo­londok, Dušan Hanák Én szere­tek, te szeretsz, Miloslav Luther Átkelő a Dunán című alkotása került be. Az újabb kori szlovák filmgyártást pedig Martin Sulik Minden, amit szeretek, Dušan Hanák Papírfejek, Matej Mináč A megmentő -Nicholas Win- ton, Juraj Lehotský Vak szerel­mek, valamint Vladimír Balko Lelki béke című mozgóképe képviseli. (tb) Varga Benedek az MNM új főigazgatója Budapest. Tegnap beiktatták a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatóját; Varga Benedek megbízatása öt évre szól. Az emberi erőforrások minisztere a főigazgatói kinevezés átadásán elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a magyar nemzeti önismeret egyik leg­fontosabb intézménye. Balog Zoltán kiemelte: az MNM „az ország első számú múzeuma”, ezért az új főigazgatótól nem egyszerűen az intézmény veze­tését várják. Az MNM-nek a magyar múzeumi életben vezető szerepet kell játszania, a látoga­tókkal, a nemzeti közösséggel szoros kapcsolatot tartania, a világ magyarságához és a turis­tákhoz egyaránt szólnia, a kuta­tásra és a múzeumpedagógiára mind figyelmet fordítania - hangsúlyozta. Varga Benedek szerint mai múzeumoknak rea­gálniuk kell a 21. századi kö­zönség igényeire: szolgálniuk kell a „kulturális rekreációt”, miközben bemutatják a legújabb tudományos eredményeket, és felülírják az áltudományos hie­delmeket. (MTI) Ismertették az Oscar-menetrendet Los Angeles. Február 26-án lesz a jövő évi Oscar-gála -jelentette be csütörtökön a díjat odaítélő amerikai filmakadémia, a 89. Oscar-szezon menetrendjét is­mertetve. A 6200 tagot számláló testület január 5. és 13. között fog szavazni a jelöltekről, akik­nek névsorát január 24-én hoz­zák nyilvánosságra. Aj elöltek számára rendezett hagyományos ünnepi ebédet február 6-án tart­ják, és a győztesekről február 13. és 21. között döntenek. A 89. Oscar-gálának a Los Angeles-i Dolby Színház ad otthont. A február 26-i ceremóniát több mint 225 országban fogják köz­vetíteni. (MTI) JUHÁSZ KATALIN Az Ünnepi Könyvhétre időzí­tették e Szlovákiai magyar szép irodalom 2016 című antológia megjelenését. A kiadó egyik célja a magyar- oszági megmutatkozás volt, és úgy tudjuk, a Vörösmarty téri könyvkavalkádban tényleg vonzotta a vásárlók szemét a fekete, minimalista borító. Persze más céljai is vannak ennek a válogatásnak. Vegyük őket sorra. A 245 oldalas kötetbe 30 szerző művei kerültek, olyan versek és pró­zai szövegek, amelyek a tavalyi év­ben jelentek meg hazai és magyar- országi irodalmi folyóiratokban, és elnyerték az antológia szigorú szer­kesztőinek tetszését. Hizsnyai Zol­tán és H. Nagy Péter a kötetet kiadó Szlovákiai Magyar írók Társaságá­nak lapját, az OPUS-t is szerkeszti, ezért „opusos” szemlélet és ízlésvi­lág jellemzi ezt az antológiát, ami persze nem baj, sőt inkább pozití­vum. Akik nem kerültek bele, nyil­ván nem így látják ezt, ám Hizsnyai a dunaszerdahelyi könyvbemutatón is töredelmesen bevallotta, hogy bár igyekezett színes válogatást letenni az asztalra, főleg a saját gusztusára hagyatkozott. Arról a kaotikus nap­ról nem is beszélve, amikor, közvet­lenül nyomdába kerülés előtt, 134 oldallal csökkenteni kellett a már betördelt anyagot. Inkább szövegek, mint szerzők estek e karcsúsítás ál­dozatául, egy-egy alkotótól keve­sebb vers vagy kurtább próza került az antológiába. A harminc között önálló kötettel még nem rendelkező fiatalok is szép számmal akadnak, és biztos vagyok benne, hogy Csillag Lajos, Gužák Klaudia, Szabó Eme­se, Plonicky Tamás vagy Nagy Haj­nal Csilla számára komoly elismerés olyan nagy öregekkel szerepelni egy csapatban, mint Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Tóth László, Ron­csol László vagy Barak László. 2003 óta gyűjti antológiába a fo­lyóirattermés legjavát az írótársaság. Az At Home Gellery új kiállításán Robert Moser osztrák képzőművész Egészen az égig című alkotását láthatja a közönség július 23-ig. A somorjai zsinagóga terében szí­nes anyagból megformált, nyolc­szögletű szerkezet fogadja a látoga­tót. Wilhelm Pfeistlinger, a kiállítás kurátora úgy fogalmaz: az ilyen szerkezetek a művészettörténetben és a kultúrában a központiságot, egyben a centrális és a centrifugális erőt szimbolizálják, ugyanúgy jel­képezik az érkezést, mint az extá- zist, a nyugalmat és a mozgást. A nyolcszög forma eme jellemzőit Robert Moser Egészen az égig című művével kontaktust kialakítva akkor érzékeljük, ha nemcsak nézzük e szerkezeti formát, hanem ha képe­sek vagyunk átadni magunkat a műnek, ha képesek vagyunk átélni a különféle kölcsönhatásokat. Ha Eleinte két kötet jelent meg, külön a versek és a prózák, 2007-től pedig egyben, Szlovákiai magyar szép iro­dalom címmel. A szerkesztők szinte mindig tartották magukat az ábécé­rendhez, most sem volt ez másképp. A szövegek ilyetén egymás mellé rendelése érdekes eklektikát ered­ményez, de persze az is benne van a pakliban, hogy az ember általában nem folyamatosan, elejétől végéig olvas egy antológiát, hanem a szá­mára érdekes szerzők nevénél üti fel. hagyjuk, hogy egyszerre hasson ránk az installáció anyaga (tárgyi volta) és a kiállítótér szakrális kisugárzása, valamint a külvilág. Robert Moser Egészen az égig című helyspecifikus installációja a felemelkedésről, az elrugaszkodás szükségességéről, a reményről üzen. A megújuló teremtőerőt, a földre húzó erők legyőzését szimbolizálja, éreztetve, hogy a mű(alkotás), akár­csak egy katedrális, maradandó ér­tékként képes a túlélésre, és arra, hogy hozzásegítsen a túléléshez. A műalkotás - szellemi tartományával - olyan, mint egy katedrális, amely akkor funkcionál és amelynek szel­lemisége akkor teljesedik ki, ha lel­kűnkkel, szívünkkel, tudatunkkal érzékeljük a felemelő, egekig fel­emelő erejét, és rákapcsolódunk erre ez erőre. Robert Moser „katedráli- sa” arra ösztönöz, hogy túltegyük magunkat bármiféle viszontagság, természeti csapás, deprimáló, lehú­Lehet polemizálni azon, mennyire releváns, mérvadó-e egy-egy szö­veg szempontjából a megjelenés dá­tuma. Hogy lehet-e ez szerkesztési elv, hogy mennyire számít „kor­szaknak” egy naptári év. Ám mivel nálunk mostanában nem jelennek meg irányzatokat bemutató vagy úgynevezett generációs antológiák (Magyarországon sem sűrűn), néz­zük a dolog pozitív hozadékát. Az utóbbi évek hasonló kiadványait egymás mellé rakva az olvasó többé­zó negatív érzésen, és elrugaszkod­junk. Az osztrák művész somorjai installációjában Friedrich Hölderlin egyik sorának (Patmosz) - „...ahol kevésbé átfogó képet kaphat a szlo­vákiai magyar irodalom állapotáról. Megtanulhat pár új nevet, felfedez­het új kedvenceket, és azt is láthatja, hol tartanak ma irodalmunk nagyjai. A szerzők önálló köteteit beszerezni amúgy sem könnyű manapság kis hazánkban, legalábbis, ha az ember bele szeretne lapozni az „áruba”, mielőtt kosarába teszi. Szavalóversenyeken gyakran látni tizenéves vers- és prózamon­dók kezében ezeket az antológiákat, mert ahol kötelező hazai szerző művét is előadni, ott nagy segítség egy ilyen zanzásított szöveggyűj­temény. Remélem, a középiskolai könyvtárakba is jut belőle néhány példány. Az idei antológiát nézegetve az a véleményem, hogy aggodalomra semmi ok, a hazai szerzők simán fel­veszik a versenyt a magyarországi­akkal, vagyis csupán földrajzi érte­lemben vannak „máshol”, nem pe­dig a színvonal tekintetében. Szá­momra Vida Gergely, Mizser Attila, Tóth László és Barak László versei, Száz Pál, Szalay Zoltán, Pénzes Tí­mea és Veres István prózái szerezték a legnagyobb élvezetet, de a többiek is nívós alkotásokkal szerepelnek a kötetben. Hiszen ne feledjük, hogy ezek a szövegek az első közlés ala­kalmával már átmentek egy rostán a folyóirat-szerkesztőségekben. És míg egy önálló kötet esetében meg­van a veszélye annak, hogy becsú­szik egy-egy gyengébb mű a jobbak közé, antológiánál eleve ritkábban fordul elő az ilyesmi. (Bár erre is volt már példa ennél a kiadványnál, lett is belőle egy kisebb fajta „belső” bot­rány, amelynek köszönhetően néhá- nyan kijelentették, hogy többé nem kívánnak szerepelni alkotásaikkal e válogatásban. Mindenesetre azóta a kiadó jobban figyel a részletekre, úgyhogy volt a dolognak pozitív ho- zadéka.) Aki kíváncsi a kortárs magyar irodalom szlovákiai szeletére, ke­resse ezt a kötetet. Szlovákiai magyar szép iroda­lom 2016, Szlovákiai Magyar írók T ársasága, Dunaszerdahely, 2016 veszély fenyeget, folmagaslik a me­nedék is” - állítása is megfogalma­zódik. A zsinagóga belső tere még inkább megerősít ebben. (tébé) Az egekig felemelő katedrálisok Robert Moser Egészen az égig című installációja (Kiss Csaba felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom