Új Szó, 2016. július (69. évfolyam, 153-177. szám)
2016-07-07 / 157. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2016. július 7. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Kettős merénylet egy ádeni bázison Áden. Autókba rejtett pokolgépekkel követtek el robbantásos merényleteket jemeni szélsőségesek az ádeni repülőtér közelében található katonai támaszpont ellen, a támadásoknak és az azt követő összecsapásoknak legalább 33 halottja van. A merénylők először a támaszpont bejáratánál röpítettek a levegőbe egy autót, majd a zűrzavart kihasználva sikerült bejutniuk a katonai objektum belsejébe, itt robbantották fel a második pokolgépet. Értesülések szerint iszlám „szent háborút” folytató dzsihádisták követték el a merényleteket. (MTI) Zavargások Abbáziában Moszkva/Szuhumi. Moszkva azt reméli, hogy politikai párbeszéddel, alkotmányos úton rendeződik a helyzet Abháziéban, ahol kedd este ellenzéki tüntetők megpróbálták megostromolni a belügyminisztérium épületét, és a zavargások idején lövések is eldördültek egy szuhumi parkban. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, hogy a Kreml figyelemmel kíséri az abháziai eseményeket, és abban érdekelt, hogy fejlődő és stabil legyen az Oroszországgal szomszédos, szakadár terület, minden problémát kizárólag politikai párbeszéddel, alkotmányos úton oldjanak meg. Abhá- zia a 2008-ban vívott grúz-orosz villámháború nyomán kinyilvánította függetlenségét. (MTI) Trump megvádolta riválisát, Clintont Washington. Ne emeljenek vádat Hillary Clinton, a demokraták várható elnökjelöltje ellen - ezt javasolta James Comey, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatója az amerikai politikai élet egyik központi kérdésévé vált e-mail-botrány ügyében folytatott nyomozás eredményeit ismertetve. A republikánusok várható elnökjelöltje, Donald Trump azonnal reagált, „csalónak” nevezve a rendszert. Trump kifejtette, mivel Clinton „képtelen biztonságban tartani még az elektronikus levelezését is, képtelen lenne megőrizni az ország biztonságát.” (MTI) Közelharc a pesti Városligetben Budapest. Legalább 200 rendőr jelent meg tegnap a budapesti Városligetben, majd sorfalat álltak a bontásra ítélt Hungexpo- irodaházaknál. A ligetvédő aktivisták közül többen felmásztak az épületek tetejére, vagy betontömbökhöz láncolták magukat. A rendőrök egyenként vezették ki az embereket a területről. 63 emberrel szemben intézkedett a rendőrség tegnap, közülük 12-t előállítottak, egyiküket hivatalos személy elleni erőszak, a többieket szabálysértés továbbfolytatása miatt. A ligetvédők szerint j ogtalan az eltávolításuk. (MTI, ú) Hiba volt a brit akció Irakban Lezárult a brit vizsgálat: Irakban volt békés rendezési lehetőség a 2003-as háború előtt Tony Blair álarcában (balra) tiltakoztak a tüntetők a szerintük feleslegesen indított iraki háború 200-at meghaladó brit áldozatai miatt (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére - állapította meg az iraki háború hátterének feltárására hét éve kezdődött brit vizsgálat. A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas, tegnap közzétett vizsgálati jelentés - amelynek csak az összefoglalója 150 oldalas - leszögezi, az invázió kezdetének idején nem a katonai beavatkozás volt a végső lehetőség az iraki válság rendezésére. Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata, a 2009 nyarán kezdődött vizsgálat vezetője a jelentést ismertetve kijelentette: lehet, hogy a katonai intervenció Irakban „egy bizonyos időpontban” szükségessé vált volna, de 2003 márciusában Szad- dám Húszéin akkori iraki diktátor re- zsimje nem jelentett közvetlen fenyegetést. A rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna, és az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt országok többsége is azt Theresa May belügyminiszter nyerte jelentős előnnyel a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztásának első fordulóját. Csökkentek az autóeladások, visszaesett a bevásárlóutcák forgalma Nagy-Britanniában. London. Theresa Mayre a kedd este ismertetett adatok szerint az alsóházi konzervatív frakció 165 tagja szavazott. A második helyre Andrea Leadsom energiaügyi államtitkár került, de ő csak 66 voksot szerzett. Michael Gove igazságügyi miniszterre 48-an, Stephen Crabb munkaügyi miniszterre 34-en, Liam Fox volt védelmi miniszterre 16-an voksoltak. A szabályok értelmében Fox - mint a legkevesebb szavazatot szerző jelölt - kiesett a további versengésből. A Konzervatív Párt élére azért kell új vezetőt választani, mert David Cameron miniszterelnök, a párt jelenlegi vezetője a brit EU- tagságról június 23-án tartott népszavazás másnapján bejelentette, hogy őszig távozik tisztségéből. Mivel Stephen Crabb reménytelennek látta helyzetét, ezért bejelentette, ő sem indul a következő körben, így ma csak hárman lesznek versenyben. Már most szinte biztosra vehető, Gove lesz a következő távozó, így ma eldőlhet, hogy a „döntőbe” May és Leadsom kerül majd be. A kiesett Fox jelezte, hogy Theresa Mayt támogatja a további küzdelmek során. Ma kiderülhet a győztes Ma a Konzervatív Párt frakciója újabb szavazást tart, majd a kétfősre szűkülő mezőnyből a kormányzó párt 125 ezer szavazásra jogosult tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben az új brit miniszterelnök is lesz. A jelenlegi menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja. Ha Theresa pártolta, hogy folytatódjanak a világ- szervezet égisze alatt zajló ellenőrzések - áll a jelentésben. A bizottság megállapítása szerint „távolról sem kielégítő” az a mód, ahogy annak idején a kormány törvényesnek minősítette a brit katonai beavatkozást. A jelentés szerint a vizsgálat egyértelműen feltárta, hogy Nagy- Britannia hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz. A brit kormány mellett működő egyesített hírszerzési bizottságnak világossá kellett volna tennie Tony Blair akkori miniszterelnök számára, hogy a beavatkozás előtt összegyűlt hírszerzési adatok nem bizonyították kétséget kizáró módon egyrészt azt, hogy Irak folytatta a vegyi és biológiai fegyverek előállítását, sem pedig azt, hogy továbbra is nukleáris fegyverek kifejlesztésére törekedett volna. Bla- irt ugyanakkor figyelmeztették arra, hogy a katonai akció növeli az al- Kaida terrorhálózat által Nagy- Britanniára és a brit érdekeltségekre jelentett veszélyt, és arra is, hogy az invázió nyomán iraki fegyverek és egyéb hadieszközök kerülhetnek terroristák kezébe - áll a jelentésben. A vizsgálóbizottság visszautasította Blaimek azt az állítását, hogy a katonai akció utáni problémákat nem Theresa May lesz a befutó? (TASR/AP) May az alsóházi szavazássorozat végéig versenyben marad, és a párttagok is őt választják a Konzervatív Párt és a brit kormány élére, ő lenne Nagy-Britannia második női miniszterelnöke Margaret Thatcher után, aki 11 évig, 1979-től 1990-ig volt miniszterelnök. A két legutóbbi felmérés azt jelezte, hogy a tory párttagok 59-60%-a szeretné Mayt a Konzervatív Párt élén és a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban látni. Theresa May a teljes brit választópolgárságon belül is 50%-nyi támogatottságot tudhat magának. Azonban korábban többször is előfordult, hogy az alsóházi konzervatív frakció vezetőválasztási procedúráját nem a favoritnak tartott jelölt nyerte meg, és sok függ attól, hogy az egyes fordulókon kiesett indulók támogatói melyik bennmaradt pályázó mögé sorakoznak fel. Corbyn még makacskodik David Cameronnal ellentétben, aki egy órával a népszavazás eredlehetett előzetesen felmérni. A jelentés külön kitér az Irakba vezényelt brit haderő hiányos felszerelésére is. A vizsgálat szerint a védelmi minisztérium lassan reagált a katonai járőröket fenyegető pokolgépes merényletek veszélyére, és „tűrhetetlen késésményhirdetése után lemondott tisztségéről, Jeremy Corbyn ellenzéki munkáspárti vezető kétségbeesetten ragaszkodik pozíciójához, noha a parlamenti frakció kihátrált mögüle. Helyettese, Tom Watson kedden a Corbynt támogató szakszervezetek főnökeivel próbált dűlőre jutni, hogy meggyőzze őket a centrumtól balra elhelyezkedő pártvezető alkalmatlanságáról. Eközben a parlament külügyi bizottságában a kilépési (brexit) tárgyalásokkal megbízott miniszter, Oliver Letwin megerősítette, hogy az alsóháznak nem kell megszavaznia a kilépéshez szükséges 50. cikkely aktiválását, miután ez a miniszter- elnök hatásköre. Eddig heves vita folyt arról, ezt a lépést ki teheti meg. Esik a brit kereskedelem Csökkentek az autóeladások júniusban Nagy-Britanniában, az uniós kilépést támogatók győzelmével végződő népszavazás utáni tíz nap alatt pedig 3,4 százalékkal esett vissza a bevásárlóutcák üzleteibe betérő vásárlók száma. A Brit Autógyártók és -kereskedők Szövetsége tegnap közölte, hogy júniusban az előző év azonos hónapjához képest 0,8 százalékkal 255 766-ra csökkent a forgalomba helyezett új autók száma. Az utóbbi több mint négy évet tekintve mindössze másodjára fordult elő, hogy éves összehasonlításban kevesebb új autót adtak át a tulajdonosnak. A Springboard kiskereskedelmi adatgyűjtő vállalat statisztikája szerint a június 23-át követő tíz nap alatt 3,4%-kal kevesebben fordultak meg a brit városok és települések bevásárlóutcáinak üzleteiben az egy évvel korábbihoz képest. A John Lewis áruházlánc is arról számolt be, hogy a július 2-vel zárult héten 2,1 százalékosra lassult az eladások növekedésének üteme az előző heti 7,3 százalékról. (MTI) sei” látta el a fegyveres erőket megfelelő védelmet nyújtó páncélozott járművekkel. A vizsgálóbizottság szerint legalább 150 ezer iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban, továbbá több mint kétszáz brit halálos áldozat is volt. Kulcsfontosságú NATO-ülés jön Varsó. A hidegháború vége óta nem hoztak a NATO-ban olyan horderejű döntéseket, mint amilyenek a holnap kezdődő varsói csúcstalálkozón várhatók, válaszul a katonai szövetség keleti és déli szomszédságában jelentkező fenyegetésekre. Az előző, 2014 szeptemberében tartott newporti csúcstalálkozón a NATO döntése a keleti szárny megerősítésére, a gyorsreagálású erők kelet-európai hálózatának kiépítésére korlátozódott, de nem terjedt ki szövetséges erők állomásoztatására, ahogyan ezt a balti országok és Lengyelország igényelte volna. Tavaly meg is alakultak a 48 órán belül a térség bármelyik részén bevethető, 5 ezer fős, lándzsahegynek is nevezett gyorsreagálású erők, valamint az ezek tevékenységét segítő előretolt irányítási elemek. Az utóbbiak a három balti országban, Bulgáriában, Lengyel- országban, Magyarországon és Romániában jöttek létre, és jövőre kiépül a parancsnokság is Szlovákiában. A varsói csúcson várhatóan konkretizálják további szövetséges erők kelet-európai telepítését. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kilátásba helyezte: a NATO olyan mértékben erősíti meg biztonságát, amilyenre a hidegháború befejezése óta nem volt példa. Ennek értelmében a NATO négy zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban. A csúcs- találkozón várhatóan jóváhagyják azt is, hogy az Egyesült Államok egy páncélos dandárt telepítsen a kelet-európai térségbe lengyelországi parancsnoksággal. A legnépesebb, 300 fos küldöttség az amerikai lesz, Barack Obama elnökkel az élén. (MTI) Theresa May lehet a brit kormányfő
