Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-25 / 148. szám, szombat

www.ujszo.com | 2016. június25. KOZELET 3 Félelem és rettegés a világpiacokon 31 éves mélyponton a font, leminősítés jön, káosz a tőzsdén, gyengül a forint és az olajár, az arany viszont kelendő ÖSSZEFOGLALÓ Rövid távon már káoszba fordult a brit gazdaság a brexit miatt, de hosszú távon sem kecsegtet sok jóval az EU-n kívüli lét a brit gazdaságnak. A piacok hallatlanul idegesek. Még alig fejezték be a szavazatok számlálását a brit EU-tagságról szóló népszavazáson, a brit gazdaság máris mélyütéseket szenvedett tegnap reg­gelre: 10%-os zuhanás után 31 éves mélypontra került a font árfolyama a dollárhoz képest és 7%-ot gyengült az euróhoz viszonyítva. Az egyik nagy hitelminősítő cég, az S&P már be is jelentette, hogy a brexit miatt lemi­nősíti az ország kiváló adósbesoro­lását. Egyben példátlanul meredek ívben romlottak Nagy-Britannia államadós-kockázati mérőszámai. Az angol központi bank, a Bank of Eng­land már jelezte is, hogy mindent megtesznek, hogy elősegítsék a brit gazdaság stabilitását. Az angol pénz­ügyminiszter, George Osbome pár napja azt sem tartotta kizárhatónak, hogy brexit esetén fel kell függeszte­ni a londoni tőzsdén a kereskedelmet. De nem csak az angol fizetőeszköz és a tőzsde szenved: a főbb japán tőzs­deindexek is néha egészen meredek eséssel kezdték a napot. Tegnap hek­tikus kereskedésben, zuhanó inde­xekkel zártak a főbb nyugat-európai értéktőzsdék. Úgy tűnik, hogy bejött Soros György jóslata, aki pár napja megmondta, hogy „fekete péntek” jöhet a brit népszavazás után. Sokkos állapotba kerültek a pénz­piacok a brit népszavazás eredmé­nyét látva, kérdés, hol lesz a zuhanás vége. Az olajár is zuhanórepülésben van, az arany viszont drágul - mint minden vészhelyzetben. Kétéves csúcsra szökött fel az arany ára, ára 8%-kal emelkedett, reggel a nemes­fémet unciánként 1358,20 dolláron jegyezték az azonnali piacon. A font gyengülése a forintra is drasztikusan hatott: a csütörtöki 314—315 forint közötti árfolyamról azonnal 322 fo­rint alá gyengült az euróval szemben a magyar fizetőeszköz, délutánra 316,5-re erősödött vissza. Ám a fo­lyamat folytatódhat, és az euró is nyomás alá kerülhet. Búskomor brit bankok A brit bankszektornak komoly sokkot jelent a brexit: számos bank­nak kell majd az uniós központját át­helyeznie egy másik európai város­ba, mivel azt a jogukat, hogy brit köz­ponttal bárhol az EU-n belül szolgál- * tathatnak, el fogják veszíteni. Euró­pában a Deutsche Bank és a Com­merzbank is 10 százalék feletti esés­sel nyit az előrejelzések szerint, ami már ennek a hatása lehet. London ugyanis azért is lehet jelenleg a világ egyik pénzügyi központja, mert egy 500 milliós piachoz van szabad hoz­záférése. Enélkül sok banknak le kell majd lépnie az országból, ami nagy veszteséget jelent majd. Sötót jövőkép Hosszabb távon még ennél is rosszabb lehet majd a helyzet: David Cameron kormányfő bukása csök­kenti annak az esélyét, hogy az új kormány az ízlésének megfelelő egyezményt kössön az EU-val az unió és az Egyesült Királyság jövőbeli vi­szonyával kapcsolatban. A kilépés­pártiaktól legtöbbször arról a tervről lehetett hallani, hogy egyszerűen kössenek egy szabadkereskedelmi egyezményt az EU-val, a bevándor­lást pedig egy ausztrálhoz hasonló pontrendszerrel korlátozzák. A sza­badkereskedelemért cserébe azon­ban az unió általában szabad mun­kavállalást szokott kérni: ez a rend­szer működik az EU és Norvégia, Iz- land és Liechtenstein között is. Az uniónak azonban aligha áll majd ér­dekében, hogy ezt a britek könnye­dén letárgyalják, ráadásul a norvég modellhez az is hozzátartozik, hogy a kereskedelmi övezethez csatlakozó ország átveszi az uniós szabályokat is, a kilépéspártiaknak pedig többek kö­zött ebből lett elegük. A szabályok szerint két év alatt kellene összehozni a végső egyez­séget, addig minden maradna a ré­giben. Az átmeneti időszak egyhan­gú tagállami döntéssel kitolható, de a francia fogadkozás nem sok jót ígér, ha kifutnának az időből. így még elvileg az is lehet, hogy az EU ideiglenesen vámokat vezetne be és az Egyesült Királyság egymás ellen, bár ez senkinek nem tenne jót. A bi­zonytalanság viszont önmagában is elég lehet ahhoz, hogy mindkét fél­nek károkat okozzon. Mibe kerül a briteknek? Független, bár az ország uniós bennmaradásában érdekelt szerve­zetek gazdasági elemzései szerint a briteknek nagyon fájhat a kilépés. Egy OECD-jelentés szerint a kilé­pésjelentős üzleti bizalomvesztést és bizonytalanságot okozna, emiatt pedig 2020-ra 3%-kal lenne kisebb a brit gazdaság teljesítménye, mintha bent maradnának. Hosszú távon pe­dig nem nagyon mérséklődne a kár: 2030-ig még a kutatás optimista ver­ziója szerint is 2,7 százalék maradna a mínusz. A Nemzetközi Valutaalap még- ennél is durvább visszaeséssel számol. A London School of Eco­nomics egy kutatócsoportja sem túl optimista, az ő elemzésük szerint a legjobb esetben is 1,1 százalékos gazdasági csökkenést jelent a kilé­pés, a pesszimista verzió pedig 3,1 százalékos mínusszal számol. Az angol kormány becslése szerint attól függően, hogy a kilépés után az eu­rópai piacokhoz milyen feltételek mellett tudnak majd a brit cégek hozzáférni, az EU nélkül a brit gaz­daság GDP-je 2030-ra 3,8-7,5%-kal lehet majd kisebb annál, amekkora a tagság mellett lenne majd. Csitít az európai jegybank Az Európai Központi Bank (EKB) szükség esetén kész euróbán és más devizákban biztosítani a megfelelő likviditást a piacokon — közölte teg­nap a bank, miután a brexit felfor­dulást okozott a pénzpiacokon. „A brit referendumot követően az EKB szoros figyelemmel követi a pénz­piaci fejleményeket és állandó kap­csolatban van más központi bankok­kal” - áll az EKB közleményében. A legfontosabb hír, hogy a nem­zetközi devizapiacon nem volt összeomlás, bár volt jó pár nagyobb ugrás az árfolyamokban, voltak ko­moly mozgások, de a piacok összes­ségében működőképesek maradtak - értékelték a brexit utáni azonnali helyzetet a német Commerzbank elemzői. A piacok most érzéke­nyebbek a rossz hírekre, mint szok­tak lenni, továbbra is vannak koc­kázatok, de alapvetően már be is áraztákaváltozásokat-közölték. Az elemzők szerint amikor olyan jelentőségű hírek vannak, mint a brexit, normális, ha ilyen kilengése­ket lehet látni az árfolyamokban, ép­pen ezért a központi bankokon most nincs nagy nyomás, hogy azonnal beavatkozzanak. A brexit reálgaz­dasági hatásait más válságokhoz mérve, mint például a Lehman Bro­thers amerikai bank összeomlása 2008-ban vagy az EU déli tagorszá­gainak adósságválsága, ez nem olyan súlyos, így nem várható hogy az EU recesszióba süllyedjen pusz­tán emiatt — fejtették ki. A Com­merzbank elemzői szerint az EU-nak is érdeke, hogy Nagy-Britannia hozzáférjen az unió közös piacához. Nekünk is fájni fog Róna Péter, a Nagy-Britanniában oktató közgazdász szerint a brexit vi­lággazdaságra gyakorolt hatása még nem felbecsülhető, de a pénzpiacok már elkezdték beárazni a második és harmadik körös tagállamokat - a zloty és a forint gyengülése éppen ezt jelenti. Róna szerint a britek kilépé­sének direkt politikiai következmé­nye az lesz, hogy az unió egybentar- tása mellett elkötelezett országok ha­tározottabban fognak fellépni az eu- roszkeptikus tagállamokkal szem­ben. „Ezt érezhette előre Orbán Vik­tor, amikor az angol sajtóban benn­maradáspárti hirdetéseket jelentetett meg” — vélekedett a közgazdász. Mi­vel Nagy-Britannia volt és egy ideig még marad is a második legnagyobb befizető a közös uniós kasszába, a tagállamok között szétosztható összeg csökkenni fog. Ebből követ­kezően Magyarországnak és Szlová­kiának is kevesebb jut - ennek fo­lyományaként például Szlovákia uniós befizetése évi 63 millió euróval nőhet, vagy ha újradolgozzák a 7 éves közös költségvetést, akkor a koráb­ban megállapított összegnél keve­sebbet kapunk a közös kasszából. Ennek érezhető következménye le­het, ugyanis napjainkban a hazai, ál­lami és önkormányzati beruházások mintegy 80%-át uniós forrásokból fi­nanszírozzuk. Mivel a brit piac Szlo­vákia számára is fontos, ezért az át­meneti zavarok miatt az ország gaz­dasági növekedésének üteme is mér­séklődhet, a Szlovák Nemzeti Bank prognózisa szerint mintegy 0,4%-ot farag le növekedési ütemünkből a brexit. (MTI, Index, hvg.hu, ATV, shz) Létrejöhet az unió közös határ- és parti őrsége Brüsszel. A szlovák uniós elnökség egyik fontos témája a menekültválság megoldása. A napokban sikerült előre lépni a megoldás egyik kie­melt területén - a közös határ őrzésán. A tagállamok és az unió képviselői egyetértettek egy közös határvédelmi szerv felállításában. Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság el­fogadta a bizottság javaslatát az Eu­rópai Határ- és Parti Őrség felállítá­sáról. Az új határvédelmi szerv alapját, amely már nyáron meg­kezdheti működését, a Frontex je­lenti. A tagországok továbbra is megőrzik szuverenitásukat, hatás­köreiket saját határaik felett, a közös határvédelmi szerv az ő munkáju­kat fogja segíteni. „Az Európai Határ- és Parti Őrség felállításáról létrejött megállapodás bizonyítja, hogy Európa képes gyorsan és ha­tározottan fellépni a közös problé­mák megoldásában” - jelentette ki Jean-Claude Junkcker, az EB elnö­ke. Juncker szerint a közös határ- védelmi szerv jelenti azt a hiányzó láncszemet az unió külső határai­nak védelmében, amely biztosítja, hogy az unió lakossága megőriz­hesse a szabad mozgás kiváltságát az egész unió területén. Ezzel újra visszaállhat a schengeni térség nor­mális működése, az év végéig megszűnhetnek az ideiglenesen bevezetett belső határok. A bizottság tájékoztatása szerint a leendő ügynökség a Frontex és az uniós tagállamok erőforrásait egye­síti, tagállami felajánlások alapján „A határ- és parti őrség fel­állításáról létrejött megál­lapodás bizonyítja, hogy Európa képes gyorsan és határozottan lépni a közös problémák megoldásában." Jean-Claude Juncker, az EB elnöke mintegy 1500 fős személyi állo­mánnyal rendelkezhet majd, az esz­közök mozgatásáról, a szükséges­nek ítélt területekre történő átcso­portosításáról pedig legfeljebb 10 napon belül dönthet. Tagállami kérés alapján a brüsszeli bizottságnak joga lesz a határőrizeti egység telepítésére egy adott határszakaszra, az új határren­dészeti alakulat és parti őrség igaz­gatási testületének ajánlása alapján. Az új ügynökségnek arra is lesz jo­ga, hogy ha hiányosságot észlel, fel­szólítsa a tagállamokat a problémák orvoslására, s közbelépjen, ha ez nem történik meg időben. A megállapodás ugyan még a holland elnökség idején született, a megvalósítása azonban már a szlo­vák elnökség idejére fog esni. Peter Javorčík, Szlovákia uniós nagykö­vete szerint nagyon fontos lépés, hogy ezt a politikai vállalást sike­rült teljesíteni. „A szlovák elnök­ség szempontjából nagyon fontos lesz, hogy az egyelőre papíron lé­tező megállapodást életbe léptes­sük” -jelentette ki Javorčík. Ez azt jelenti, hogy felügyelni kell a Fron­tex ügynökség megerősítését mind emberi erőforrásokkal, mind pedig a műszaki felszerelését tekintve. Összekötő tisztek felügyelik majd valamennyi EU-tagállam külső határát. Az ügynökség fel­adatai között szerepel a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azono­sítása, valamint az, hogy válaszin­tézkedéseket hajtson végre, amikor az EU valamely külső határát ve­szély fenyegeti. MP160206 A font zuhanórepülése az amerikai dollárhoz képest a szöuli tőzsdén. Tegnap szenvedtek a világ börzéi. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom