Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-16 / 140. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA www.ujszo.com | 2016. június 16. 115 IffilüH Tíz év óta már évente találkoznak a somorjai középiskola 1956-ban érettségizett diákja Hatvanéves érettségi találkozó Somorján BESZÁMOLÓ Június 4-én jeles évfordulót ünnepeltünk mi, vén diákok, az 1954-ben megalakult somorjai Magyar Tannyelvű Tizenegyéves Középiskola első érettségizői, 37 tanuló. Nem volt könnyű az indulás. A háború okozta viszontagságok, a csehszlovákiai magyar iskolák hányattatásai, az átgondolatlan iskolareformok, évvesztések, tankönyvhiány miatt sok gond adódott, akadt pótolnivaló bőven. Szerencsére az elhivatott és lelkes tanári kar vállalt minden áldozatot, s bennünket is hajtott a tudásvágy s az öröm, hogy anyanyelvűnkön tanulhatunk. Nemcsak ismereteket nyújtott ez az ifjú iskola, hanem erős nemzeti hovatartozást, közösségi érzést, diákszínjátszást, hűséget és emberséget is. Úgy érezzük, helytálltunk a különböző pályákon, és nem hoztunk szégyent iskolánkra. Tíz év óta már évente találkozunk, akik még élünk és el tudunk jönni. Idén 17-en emlékeztünk a somoijai temetőben elhunyt tanárainkra és 15 osztálytársunkra. Meghatódva érkeztünk a Madách , Imre Gimnáziumba, „ballagva” énekeltünk a kijelölt tanteremig. A gimnázium igazgatója, Trencsík János és elsős diákok ünnepélyesen és szívélyesen fogadtak bennünket. Virágok, feldíszített tanterem, a táblára tűzött tablónk, az érettségi vizsgáról megőrzött jegyzőkönyv, verses köszöntő várt ránk. Az igazgató úr köszöntőjében felidézte iskolánk első éveit, igazgatóit, tanárait, majd röviden vázolta a hatvan év alatt megtett utat, elért növekedést, végül ismertette a gimnázium mai helyzetét, koncepcióját és sikereit. Schuszter György osztályelnök gondolatai után vidám emlékezésbe csapott át a beszélgetés, s mi könnyes búcsú helyett felejthetetlen élménnyel töltődve mentünk tovább, tovább... Közben Ady Endre verssoraira gondoltunk: „Én iskolám, köszönöm most neked, Hogy az eljött élet-csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted.” Mindent köszönünk, Alma Materünk, mindenjótNeked. A jubiláló osztály nevében Jávorka Erzsébet Tarka délután A komáromi Munka Utcai Alapiskola diákjai a nemzetközi gyermeknap másnapján Tarka délután címmel sokszínű és színvonalas műsorral örvendeztették meg iskolatársaikat, szüleiket, pedagógusaikat. Ünnepi beszédében Dóczé Zsuzsanna igazgatóhelyettes is hangsúlyozta, a produkciók mögött sok lemondás, kemény és odaadó munka van, ami azonban erősíti a közösségi szellemet, az igényes szórakozás iránti vágyat és a közösségen belüli összetartozást. Kezdőakkordként Laboda Róbert Tiszta szívvel című zenés összeállítását adták elő a hetedikesek, szívet melengető dallamokkal. Majd a 4,c Mosolyország tovább él című színdarabja következett Beke Ágnes rendezésében. Králik Máté (9. b) - Laboda Róbert tanítványa - Puszibolt című prózájával nevettette meg a közönséget, utána a másodikos méhecskék vastapssal jutalmazott tánca következett, melyet Szakái Zsuzsanna és Krul Erika tanító néni tanított be. A pici elsősök A pozsonyi sétatéren címmel adtak ízelítőt népi játékokból, felkészítőik Gyürky Anikó és az 1. évfolyam pedagógusai voltak. Madarász Zsuzsanna segítségével léptek fel a furulyaszakkör tagjai, majd modem táncot láthattunk Vezet a ritmus címmel Kopócs Anita vezetésével. A 2. c színdarabját, Az irigy testvért Misák Éva tanító néni rendezte. A 4. évfolyam Palotása felemelő volt Kukéi Mónika segítségével, majd egy dalcsokor következett a 2. a pacsirtáitól, szintén Madarász Zsuzsanna vezetésével. A műsor záróakkordjaként az alma matertől búcsúzó kilencedikesek Ezt egy életen át kell játszani... címmel zenés lírai összeállítással - Laboda Róbert rendezésében - kedveskedtek tanítóiknak, iskolatársaiknak, szüleiknek és hozzátartozóiknak. A darab kreatív volt, a gyerekek egytől egyig lubickoltak szerepükben, hiszen saját magukat alakították. A kilencedikesek megköszönték osztályfőnökeiknek, Tóth Ilonának, Fambauer Gyöngyinek és Csinger Gábornak, valamint Habán Hajnalka és Laboda Róbert felkészítő pedagógusoknak a sok-sok munkát, törődést. A megyei szinten is évek óta kimagasló eredményekkel büszkélkedő, számos kiváló növendéket útjára indító iskolának - melynek én is a diákja voltam - további sok sikert, kiváló diákanyagot, a pedagógusoknak pedig türelmet és kitartást kívánok! Králik Zsuzsanna Színvonalas műsorral örvendeztették meg a közönséget (Fotó: muai) A párkányi Magán Szakközépiskola nemzetközi díj özöne BESZÁMOLÓ A jó munka dicséri mesterét. Ez az állítás különösen igaz a párkányi Magán Szakközép- iskola tanulóira és tanáraira. Az iskolában 116 diák tanulja jövőbeli szakmáját nagyszerű körülmények között, vendéglátó (szakács, pincér) és fodrász szakon sajátíthatják el majdani mesterségük alapjait. Kiváló szakemberek keze alatt eredményes munkát végeznek. Bizonyítják ezt azok a díjak is, melyeket különböző versenyekről hoznak. Azt mondják, gyakorlat teszi a mestert. Főleg a mi szakmánkban, melynek neve vendéglátó szak. Nem csak jó szakácsnak kell lenni - szükséges a szakma szeretete, jó kézügyesség, udvariasság, fegyelmezettség és összehangoltság. És ha mindez megvan, adott az esély élni vele.És büszkén mondjuk, hogy idén áprilisban részünk volt egy igazi sikerben. Jelentkeztünk egy nemzetközi szakmai versenyre, melyet Verőcén rendeztek 22 csapat részvételével. A verseny feltételei szigorúak, a feladatok igényesek voltak. Pontosan megszabott nyersanyagból kellett előállítani két komplett ebédet. Beleértve az előkészítést, pl. halfilézés, előétel, főétel, sütemény — az elkészítéstől a tálalásig. Az első feladat sült ételek, a második a főtt ételek voltak, melyeket bográcsban, roston, grillen, tárcsán, csikósparhelten megszabott idő alatt kellett elkészíteni. Maga a grillezés szórakoztató ételkészítés. Igazi varázsa van, de nem mindegy, hogy baráti körben készítjük az illatos sülteket, vagy egy szigorú zsűri szeme láttára, melynek tagjai mindent pontoznak: az étel minőségét, esztétikai kivitelezését, a sátor tisztaságát, a hagyományőrzést. Mindkét étel elkészítése igényes volt, és nemcsak a tudásunkat, kézügyességünket kellett bizonyítanunk, hanem szükség volt az önfegyelemre, jó modorra és az összhangra. Mes- temőink szigorúsága és ügyessége teljes egészében ránk ragadt, és meghozta gyümölcsét. Az eredmény talán túlszárnyalta várakozásainkat is. Mi vittünk el minden figyelemreméltó díjat: Főtt ételek kategóriában: l.hely- aranyérem Sült ételek kategóriában:l. hely- aranyérem Összetett verseny: 1. hely - aranyérem Különdíj - Legjobb sült főétel Fődíj: VÁNDORKUPA megszerzése És még egy kis ráadást is: a zsűri elnöke meghívott bennünket az elkövetkező egri versenyre, mint a mostani verseny legsikeresebb csapatát. Talán ugrálnunk kellett volna örömünkben, de mi könnyeket hullattunk - igazi könnyeket. Hálás köszönetünket szeretném kifejezni mindazoknak, akik felkészítettek bennünket és bíztak bennünk! Köszönjük mestemőinknek, Bottyán Szilviának és Baranyai Máriának a becsületes munkájukat, köszönjük a tudást, amit sikerült belénk táplálni, az apró fogásokat és a munka szeretetét. Köszönjük a támogatást, a belénk vetett hitet és bizalmat. A versenyek mellett részt veszünk különböző társadalmi eseményeken is. Itt végzett munkánkért dicséretek sokaságát kapjuk, s mindig visszahívnak minket. Az igazgatóság a pedagógusokkal együtt igyekszik megtartani az iskola arculatát, a családias légkört, és növelni a színvonalat, amit a diákok nevében is nagyon köszönünk. Cyntia, Alexandra, Nikolas és Patrik, a verseny résztvevői Apárkányiaktöbbszörösen „aranyos" csapata