Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-16 / 140. szám, csütörtök

161 ISKOLA UTCA 2016. június 16. | www.ujszo.com Képekkel, rajzzal az ipolysági zsidóságról Június 5-én a komáromi Menházban tartották a Komáromi Zsidá Hitközség által harmadszor meghirde­tett, „A múltat, a múltnak hagyatékát kell kutatnod" című pályázat kiértékelését. A pályázatra az ipolysági Szon- dy György Gimnázium három di­ákja - a másodikos Kučera Judith és jómagam, Jablonský Benjámin fotókkal, a harmadikos Farkas Viktória pedig ceruzarajzzal - ne­vezett. Az Ipolyságon fennmaradt zsidó emlékeket: a zsinagógákat és a temetőket rajzoltuk, fotóztuk, il­letve a fényképekből kollázst is készítettünk. Mentorunk történe­lemtanárunk, Tóth Tibor volt. Az épületbe belépve a zsinagó­ga eget szimbolizáló, kék és sárga mennyezete hívta fel magára a fi­gyelmet. Az addig kicsinek tűnő terem hirtelen hatalmasra „nőtt”, pedig csak 40-50 ember befoga­dására képes. Dr. Paszternák And­rás, a Komárgmi Hitközség egyik vezetője röviden összefoglalta a pályázat céljait és értékeit. Egy­értelmű az üzenet: a múlt hagya­tékát kutatnunk kell! A város szé­lein megbúvó temetőket igencsak kevesen fogják önerőből felkeres­ni, s még kevesebben fognak ku­tatni az egykori városlakók után. Az oklevelek és a könyvjutal­Jablonský Benjámin és Kučera Judith kollázsa mak átvétele után az épületben le­vő emlékműnél egy gyertya meg­gyújtásával róttuk le kegyeletün­ket az ártatlan áldozatok emléke előtt. Ezután a zsidó halotti ima, a kaddis hangzott el. Távozás előtt a helyi televízió egy rövid interjút készített velünk, pályázókkal. Hagyománnyá vált a szondys diákok körében, hogy pályamun­káinkkal jelentkezünk a Komáro­mi Zsidó Hitközség által meghir­detett pályázatokra. Ily módon is szeretnénk megemlékezni az 1944 nyarán Ipolyságról deportált 1204 zsidó polgárról, akiknek csupán a töredéke - kb. 150 fő - tért vissza. Tisztelet emléküknek! Jablonský Benjámin diák Mentorukkal, Tóth Tibor történe­lemtanárral (Fotó: SZGYG) NYÁRI Utazási tippekkel, ötletekkel és hasznos I információkkal. VASÁRNAP nyári melléklete Keresse az újságárusoknál kalauz Iskolánk Nagy Mondája A kilencedikeseknek köszönhetően a felsőszeli alapiskola Nagy Mondája az Istvánt királlyá koronázzák lett (A szerzó felvétele) JAKUBECZ MÁRTA A felsőszeli Széchenyi István Alapiskols felső tagozatán ötödször valásult meg az olva­sást népszerűsítő, kreativi­tásra ösztönző projekt. A tar­talmas ás színes irodalmi ve­télkedő legfőbb célja a tanít­ványok figyelmét az irodalmi remekművekre irányítani. Ezúttal a gyerekeknek magyar sza­kos tanáruk irányításával mondákat kellett keresniük, majd osztályonként eldönteni, mely alkotást fogják kép­viselni. A vetélkedő Morovics Ibolya magyar szakos pedagógus irányítá­sával május 25-én volt a kultúrház- ban, 5-7 tagú csapatok versenyeztek azért, hogy az általuk képviselt mű le­gyen „Iskolánk Nagy Mondája”. A vetélkedőre a magyar szakos tanárok, Jakubecz Márta, Morovics Ibolya, Nogely Mónika és Vankó Erika ké­szítették fel a csapatokat. A héttagú felnőttzsűri mellett volt diákzsűri is. A feladatok ezúttal is igényesek és kreativitásra motiválok voltak. El­sőként be kellett mutatni a csapatot és a választott mondához illő csa­patnevet, valamint az előre elkészí­tett plakátot. Ezután a mondáról szóló számítógépes prezentációk következtek. A továbbiakban egy jelmezes dramatizált jelenetet kel­lett színre vinni a mondából. A zsűrit leginkább a kilencedike­sek győzték meg, akik révén a Fel­sőszeli Széchenyi István Alapiskola Nagy Mondája az Istvánt királlyá koronázzák lett. Második helyen a Bálványos mondája végzett a 6. osztály jóvoltából, a harmadik he­lyet a Rege a csodaszarvasról sze­rezte meg az 5. osztály révén. A ver­senyzők oklevelet és könyvjutalmat kaptak. A többi csapat is különféle díjakkal térhetett haza. A csapatta­gok a verseny végén ismét egy nagy, könyv alakú tortát kaptak, melyet Puskás Margit tanító néni készített. Az esti órákban irodalmi esten a szülőknek és minden érdeklődőnek bemutatták a tanulók munkájuk eredményét. Látogatás a Építészeti szempontból egyedi, szokatlan épülettel találják szemben magukat azok, akik ellátogatnak a pozsonyi Szlovák Rádió ás Televízió (RTVS) épületéhez. A Mýtna utcán található a külö­nös, fordított piramisra emlékeztető épület, melyet a helyiek csak az „év­század építményeként” emlegetnek (az építkezés elhúzódása miatt). Május 18-án mi, a pozsonyi Co- menius Egyetem másodéves kiad­ványszerkesztői is útra keltünk, hogy betekintést nyeljünk a Szlovák Rá­dió működésébe. A magyar Pátria rádió és a nemzetiségi adások veze­tője, Lovász Attila beljebb vezetett minket, megnézhettük, miként zaj­lik egy élő adás közvetítése. Nem­csak a különböző rádiós műszerek működését vehettük szemügyre, ha­nem érdekes információkat is meg­tudtunk a stúdiók akusztikájáról, hangszigeteltségéről — kiderült, hogy a helyiség, ahol látogatásunk­kor épp élő adás zajlott, csupán 30 Piramisnál A Pátriában egy élő adás közvetíté­sébe csöppentek (Fotó: mnyit) méterre helyezkedik el a villamos­sínektől, a külvilág zajait mégis ké­pes teljesen elszigetelni. Lovász At­tila a rádió múltját is ismertette. Megtudtuk, hogy az RTVS olyan független közszolgálati intézmény, mely 2 tévécsatornát, 5 földfelszíni sugárzású, valamint 4 internetes­műholdas rádiócsatornát tart fenn. A Pátria rádióról Lovász Attila el­mondta, hogy míg régebben főként előre összeállított anyagokból állt a műsor, a szerkesztők ma már arra tö­rekednek, hogy minél több élő köz­vetítést, interjút, beszélgetést sugá­rozzanak, eleget téve a mai rádiózás igényeinek. Elárulta, hogy bár ma­napság főként a popzene uralkodik a zenei kínálatban, a vasárnapi Kö­szöntő, mely arculatával retró műsor, ma is töretlen sikernek örvend. Szó esett az online média térhódításáról is, s arról, van-e jövője a rádiónak mint információközlő eszköznek, felveheti-e a versenyt az online mé­dia folyamatosan frissülő informá­cióival, páratlan gyorsaságával. Lo­vász Attila úgy fogalmazott, nem ér­demes ringbe szállni az online hír­közléssel, s ugyanúgy ostobaság a rádiók, a lapkiadók közötti rivalizá­lás is. Hiszen bár információéhes vi­lágunkban nagy erény a gyorsaság, gyakran a hitelesség rovására megy, mely pedig minden médium legfőbb mércéje. Bódis Magdolna A madáchosok Hainburgban A Madách Gimnáziumban lassan hagyomány, hogy egy- egy évfolyam vagy osztály sgy napot tölt Somorja testvér­városában, Hainburgban. Májusban a nyolcosztályos gim­názium szekundós, terciós és kvar- tós tanulói jártak ott. Hamburg sze­retettel fogadta a diákokat, középkori ruhába öltözött idegenvezetők voltak a kísérőik. A zegzugos utcácskák, a Főtér hangulatos kávézói érdekes el­lentétet alkotnak a Csontkápolna épületével vagy a Véres utca hátbor­zongató történetével. A Magyar kapu (Ungartor) felújítása a testvérvárosok közös uniós pályázatának köszönhe­tően a pomléi szabadtéri színpadéval egy időben zajlott. A Bécsi kapu (Wienertor) ad otthont a város tör­ténetét bemutató kiállításnak. Az A gyönyörű középkori városkával ismerkedtek (Fotó: Tám Enikő) egykori dohánygyár berendezési tárgyai, a hainburgi elemi iskola padjai, a régi fegyverek jól megfér­nek egymással a múzeum termei­ben. A hainburgi sétát az Alsó­várban fejezték be a diákok, amely­nek kilátótornyából egészen Pozso- nyig ellátni. (hv)

Next

/
Oldalképek
Tartalom