Új Szó, 2016. június (69. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-16 / 140. szám, csütörtök

6 I KÜLFÖLD 2016. június 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Önként távozott a muszlim hittudós Tartós marad a terrorveszély Orlandói és Magnanville-i vérfürdő: Washington és Párizs terrorellenes együttműködése Sydney. Önként távozott Ausztráliából egy melegek ellen szónokló nagy-britanniai síita hittudós azután, hogy az ausztrál hatóságok fontolóra vették a ví­zum megvonását tőle, amelyet a férfi elutazása után végül meg is tettek. A brit születésű és brit ál­lampolgársággal rendelkező Farrokh Sekaleshfar még kedden elment a sydneyi repülőtérre, és közölte, hogy Duhajba repül. Sekaleshfar azt mondta, hogy megvitatta a kialakult helyzetet a sydneyi muszlim közösséggel, és ő maga döntött úgy, hogy el­hagyja az országot. (MTI) Feladta magát a Hamász-parancsnok Jeruzsálem. Feladta magát Iz­raelnek a palesztin Gázai öveze­tet uraló Hamász radikális iszla- mista szervezet egyik katonai parancsnoka. Basszám Mahmúd Braha az Ezzedín el-Kasszám Brigádok egyik parancsnoka volt, és széleskörű tudással bír a Hamász Gázai övezet alatt lét­rehozott alagútrendszeréről. A Háárec izraeli lap palesztin for­rásokra hivatkozva azt állítja, hogy néhány napja azért tűnt el Hán-Júniszban lévő otthonából, mert megadta magát Izraelnek. Az elmúlt hónapokban a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat két olyan Hamász-harcos letar­tóztatásáról adott hírt, akiknek információik vannak a föld alatti folyosórendszerről. (MTI) Clinton nyerte az utolsó előválasztást Washington. Hillary Clinton nyerte az utolsó, az amerikai szövetségi fővárosban, Wa­shingtonban rendezett elővá­lasztást az elnökjelöltségért folyó demokrata küzdelemben. Clinton fölényes diadalt aratott ellenfele, Bemie Sanders vermonti szená­tor fölött. Az egykori first lady a szavazatok 78,7, míg riválisa a voksok 21,1 %-át szerezte meg. Az önálló közigazgatási egység­nek számító Washington terüle­tén 46 delegátusról döntöttek a választók. A voksolásnak már nem volt tétje. (MTI) Párbeszéd az USA és Venezuela között Caracas. Nicolas Maduro ve­nezuelai elnök bejelentette, kormánya ismételten párbeszé­det kezd az Egyesült Államok­kal. Maduro üdvözölte a fejle­ményt és sürgette, hogy 8 év után a két ország fővárosába is­mét nagyköveti szintű diplomá­ciai képviselőket állítsanak. John Kerry amerikai külügymi­niszter megerősítette, hogy Wa­shington és Caracas a feszültsé­gek csökkentése érdekében ma­gas szintű egyeztetéseket kezd. A két ország kapcsolatai Hugo Chávez egykori venezuelai el­nök 1999-es hatalomra lépése után kerültek mélypontra. Ve­nezuela 2008-ban felfüggesz­tette diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Washington. Francois Hollandé francia és Barack Obama amerikai elnök közös telefonbeszélgetésükben leszögezték, tovább növelik a francia és amerikai hatóságok közötti együttműködést a dzsihádista fenyegetéssel szemben, amely állandóan újabb és újabb arcát mutatja. „A francia és az amerikai két ve­zető megerősítette elkötelezettségét az Iszlám Állam terrorszervezet meggyengítése, majd elpusztítása iránt, és továbbra is szembeszáll a terrorizmus jelentette fenyegetéssel” -jelentette a telefonbeszélgetésről a Fehér Ház. Az elmúlt napokban mindkét országot szélsőséges indít­tatású támadások érték. Keddre vir­radó éjszaka egy, az Iszlám Állam­nak hűséget esküdött, francia férfi a Párizs közelében fekvő Magnanville településen halálra késeit egy francia rendőrparancsnokot otthona ajtajá­ban, majd meggyilkolta annak fele­ségét. A floridai Orlandóban vasár­napra virradó éjszaka az ország tör­ténetének legvéresebb tömegmé­szárlása játszódott le: a 29 éves Omar Mateen lövöldözni kezdett a város egyik melegbárjában, s mielőtt a biz­tonsági erők tagjai agyonlőtték, 49 emberrel végzett. Életünk a terrorizmussal Manuel Valis francia miniszterel­nök szerint sem a terrorelhárítási szervek, sem a titkosszolgálatok nem hibáztak a kettős gyilkosságot elkö­vető iszlamista férfinak a megfigye­lésében. „Egyre szorosabbra kell fűzni a hálót, továbbra is minden esz­közt meg kell adni a rendőrségnek, a csendőrségnek és a titkosszolgála­toknak” - mondta tegnap a minisz­terelnök. Valis elutasította a jobbol­dali ellenzék azon javaslatát, hogy a nyilvántartásba vett, de nem elítélt radikálisokat zárják el ahatóságok. A rendőrgyilkosság elkövetőjét, a francia állampolgárságú Larossi Abballát hét társával együtt 2011-ben letartóztatták, mert iszlám harcoso­kat toborzott és közvetített Pakisz­tánba. A miniszterelnök szerint to­vábbi támadásokra kell számítani Franciaország napjainkban: terrortámadás és tomboló tüntetés. A párizsi Invalidusok terén is bekövetkezett összecsa­pásokban legalább 30 rendőr és 11 tüntető megsérült. Orlandóban még mindig nem ocsúdtakfel a tragédia után. (sita/ap) Európában. „Lesznek újabb támadá­sok, mert egy olyan terrorszervezet­tel állunk szemben, amely Szíriában és Irakban visszaszorulóban van, és amely különböző formákban az or­szágúinkban lép fel, hogy félelmet keltsen és megossza a lakosságot. Más ártatlanok is életüket fogják ve­szíteni. Nagyon nehéz ezt kimonda­ni, de Sajnos, ez az igazság. Ezzel egy generációnak együtt kell élnie” - tet­te hozzá Valis, aki szerint az ország­nak legalább 10-20 évig kell szem­benéznie a terrorveszéllyel. Szenvednek a franciák A terrortámadás és a fútballhuli- ganizmus mellett Franciaországot tovább gyötrik a munkajogi reform elleni újabb tiltakozások. A harcias CGT szakszervezet 600 buszt bérelt és azzal szállította az ország minden részéből a tiltakozókat Párizsba. Számításuk szerint Párizsban egy- millióan, országosan 1,3 millióan tiltakoztak. Több száz álarcos rend­bontó támadt ismét a rendőrökre Pá­rizsban, miközben tízezrek tiltakoz­tak békésen a munkajogi reform el­len a 9. országos tiltakozónapon. Franciaországban március eleje óta tartanak a sztrájkok és felvonulások a munkaerőpiac átalakítását és a munkanélküliség csökkentését célzó törvénytervezet miatt. A labdarúgó- Európa-bajnokság miatt óriási erők­kel utcán lévő rendőri erőknek 3 hó­napja kell szembenéznie a tüntetők közé keveredő randalírozókkal, mi­közben a terrorfenyegetettség sem csökkent az országban. Meleg volt a gyilkos? Alapos vizsgálatnak vetették alá Omar Mateen mobiltelefonjának hí­váslistáját, a számítógépén található adatokat, információkat, és az inter­netes közösségi oldalakon közzétett bejegyzéseit, és az amerikai Szövet­ségi Nyomozóiroda (FBI) arra a megállapításra jutott, az orlandói merénylő valószínűleg maga is me­legvolt. Az FBI eddigi vizsgálataiból kiderült, Omar Mateen rendszeres látogatója volt annak az orlandói me­legklubnak, ahol a tömegmészárlást elkövette, rendszeresen jelentkezett be melegeknek készült közösségi ol­dalakon, valamint használt homo­szexuálisoknak készült, okostelefo­non letölthető alkalmazásokat is. Gyanús az exfelesóg Lehet, hogy Omar Mateen exfe- lesége már a lövöldözés előtt tudott férje terveiről. Ha ez bebizonyoso­dik, Norr Zahi Salmant bíróság elé állíthatják, amiért nem értesítette a hatóságokat. A nő állítólag azt mondta az FBI-ügynököknek, ő megpróbálta lebeszélni volt férjét terve végrehajtásáról. A Mateentől elvált nő ugyanis az FBI-nak tett vallomásában elmondta, jelen volt, amikor volt férje fegyvert és lőszert vásárolt, sőt, tudott a merénylet ter­véről. „Ha ez igaz, és tényleg tisztá­ban volt azzal, mi fog történni, eljá­rás indulhat ellene. Az is lehet, még jobban be volt vonva. Minden eshe­tőséget kinyomozunk” - mondta Peter King belbiztonsági szakértő. FBI: szigorú megkötések Az orlandói Pulse melegbárban 49 embert meggyilkoló Omar Mateent kétszer is kihallgatta az FBI, mégsem vették őrizetbe. Az amerikai közös­ségi oldalakon sorra teszik fel a kér­dést, hogy miért nem, amikor ezzel megakadályozhatták volna a mészár­lást. Az orlandói lövöldözőt 2013-ban radikális kijelentések miatt hallgatták ki, de az FBI nem indíthat nyomozást valaki ellen csak azért, mert élt a szó­lásszabadsághoz való jogával. A Fo­reign Policy amerikai lap szerint az FBI-t saját irányelvei akadályozzák abban, hogy megalapozott gyanú nélkül nyomozást indítson a gyanús személyek ellen. Az FBI évente több száz felmérést, előzetes és teljes körű nyomozást indít, hogy terrortámadá­sokat akadályozzon meg. A fegyveres erőszakot „közegész­ségügyi válsághelyzetnek” nevezte az amerikai orvosi kamara (AMA). „Évente 30 ezer férfit, nőt és gyere­ket ölnek meg iskolákban, mozikban, munkahelyeken, templomokban, te­levíziók élő adásaiban, a fegyveres erőszak közegészségügyi válságával néz szembe az ország” - mondta Ste­ven Stack, az AMA elnöke. Érkeznek a dzsihádisták A kollektív védelem és az elrettentési képességek erősítéséről döntöttek tanács­kozásukon a NATO-országok védelmi miniszterei. Brüsszel. Jens Stoltenberg, az I észak-atlanti szövetség főtitkára az i ülést követően beszámolt a már ko- i rábban bejelentett döntésről, amely szerint a NATO négy, több­nemzetiségű zászlóaljat fog állomá- soztatni rotációs rendszerben a balti államokban és Lengyelországban, válaszul az ukrajnai orosz beavatko­zásra. Jens Stoltenberg üdvözölte, hogy több tagállam felajánlotta a hozzájárulását a kollektív védelem működését biztosítani hivatott misszióhoz. Mint mondta, a lépés üzenete, hogy a NATO egyként fog reagálni a szövetségesek bármelyikét : érő bármilyen támadásra. Az újon­nan telepítendő NATO-zászlóaljak német, brit, illetve amerikai parancs­nokság alatt működnének. Amerikai közlés szerint az biztos, hogy mind­egyik zászlóaljban 800-1000 katona fog szolgálni. Ukrajnába küldött erőinek és ka­tonai felszerelésének visszavonására szólította fel Oroszországot a NATO- fötitkár. A tagországok védelmi mi­nisztereinek brüsszeli tanácskozásba bekapcsolódott Sztepan Poltorak uk­rán védelmi miniszter is. Stoltenberg kérte Moszkvától, hogy hagyjon fel a Kelet-Ukrajnában tevékenykedő oroszbarát szakadárok támogatásá­val, és vonja ki erőit a katonai fel­szerelésekkel együtt az országból, beleértve a Krím félszigetet is. Stol­tenberg jelezte, hogy Petro Porosen- ko ukrán elnök a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek határozott támogatását élvezi. (MTI) Brüsszel. Belgiumi és francia- országi merényletekre készülő dzsihádisták tartanak Európába, az Iszlám Állam terrorszervezet har­cosai másfél héttel ezelőtt indultak úrnak Szíriából, hogy Törökor­szágon és Görögországon keresz­tül a kontinensre jussanak - jelen­tette tegnap a La Demiere Heure belga napilap a terrorellenes ha­tóságok információira hivatkozva. Az újság állítólag megszerezte azt a levelet, amelyben az illetékes belga hatóság az azonnali terror­fenyegetettségre figyelmeztette a rendőrségi szerveket. Az üzenet­ben az áll, hogy a terroristák útle-» vél nélkül szándékoznak Európá­ba jutni, egyik csoportjuk Belgi­umba, a másik pedig Franciaor­szágba. A belga szervek szerint az Iszlám Állam terroristáinak első számú célpontja Franciaország, azonban nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy egyes ter­rorsejtek Belgiumban is merény­leteket terveznek. A La Demiere Heure szerint há­rom lehetséges belgiumi célpontot említettek a levélben: egy nagy brüsszeli bevásárlóközpontot, egy amerikai gyorsétteremlánc egyik helyi egységét, valamint egy rend­őrkapitányságot. A fenyegetéseket elemző belga testület (OCAM), amely továbbra is hármas, azaz sú­lyos fokozaton tartja az ország ter­rorkészültségi szintjét, arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig nem sikerült nyomára akadni a március 22-i merényleteket elkö­vető terrorkommandó birtokában lévő fegyvereknek és robbanósze­reknek - írta a lap. Az OCAM sze­rint az is növeli a terrorfenyege­tettséget, hogy Belgium július 1- jén megkezdi az Iszlám Állam Szí­riái állásainak bombázását. (MTI) Bekeményít a NATO

Next

/
Oldalképek
Tartalom