Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-05 / 104. szám, csütörtök
HASZNOS TANÁCS WWW ujszo.com | 2016. május 5. I 9 Ajándékozni is szerződéssel kell ÖSSZEFOGLALÓ Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogot nemcsak adásvételi szerződéssel lehet átruházni, hanem ajándékozás révén is. Ez a fajta ingatlanátruházás főleg a közeli hozzátartozók között szokott előfordulni. Az ajándékozás azt jelenti, hogy ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott dolog - ingatlan, ingóság, készpénz, takarékbetétkönyv, bútor, művészeti alkotás, gyűjtemény, jog, követelés stb. - tulajdonjogát mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, ingyenesen átruházza, a megajándékozott pedig azt átveszi. Ingatlan ajándékozásánál a tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy a földhivatal bejegyezze a tulajdonjog-változást. Végrendelet helyett Ingatlant főleg az idősebbek szoktak ajándékozni - gyerekeiknek, unokáiknak - abban a reményben, hogy így talán megelőzik a konfliktust az örökösök között haláluk esetén. Az ritkábban fordul elő, hogy az örökléssel kapcsolatos esetleges problémákat végrendelettel igyekeznének megoldani. Sokan nem tudatosítják, hogy végakaratukat írásba foglalhatják, s hogy ez semmiben sem korlátozza őket, a végrendelettől függetlenül életük végéig használhatnák a szóban forgó ingatlant. Ezzel szemben az ajándékozás nagyobb kockázattal jár] Ha valaki odaajándékozza a lakását, házát szeretteinek, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonjogot átruházza rájuk, s ez nem biztosít automatikus jogot arra, hogy az adományozó személy továbbra is ott lakhasson. Előfordult már, hogy a nagyszülők jóhiszeműen odaajándékozták házukat, lakásukat a gyerekeiknek, unokáiknak, s végül jobb esetben az öregotthonban, rosszabb esetben az utcán kötöttek ki. Haszonélvezeti jog Az emberi kapcsolatok még a legjobb családokban is megromolhatnak, és ha az ajándékozó biztos akar lenni benne, hogy a későbbiekben is használhatja majd az odaajándékozott ingatlant, ajánlott hivatalosan haszonélvezeti jogot létesíteni. Az ingatlanok tulajdoni lapja 3 részből áll: az első a vagyon tárgyát részleSmM mm Az ingatlanajándékozásból nem kell adót fizetni (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) TÉMA: # ingatlan ajándékozása tezi, a második az ingatlan tulajdonosáról tartalmaz adatokat, a harmadik rész pedig az ún. teherlap, mely tartalmazza az ingatlanon fennálló különböző jogokat, mint például a haszonélvezeti jogot. Aki el akatja ajándékozni az otthonát, arról írásos ajándékozási szerződést kell készíteni, és ha ezt az örökösök esetleges jövőbeli veszekedése megelőzése céljából tesszük, akkor tanácsos a szerződést jogásszal kidolgoztatni, hogy a bíróságon ne lehessen majd megtámadni. Ha a szerződésbe foglalják a haszonélvezeti jogot is, az csak annyit jelent, hogy az ajándékozó élete végéig a szóban forgó ingatlanban lakhat, de ebből nem következik semmilyen kötelezettség, vagyis ez alapján a megajándékozott személy nem köteles az ajándékozóról gondoskodni, betegség esetén ápolni, halál esetén méltóságteljes temetést biztosítani. Amennyiben az ajándékozó szeretné, hogy gyermeke, unokája ezt is vállalja, tanácsos ezt is a szerződésbe foglalni, az egyes kötelességeket pedig pontosítani. A haszonélvezeti jog létesítése az ajándékozási szerződés szerves részét szokta képezni, de megfogalmazható külön szerződésben is, és akkor mindkét szerződést be kell majd nyújtani a kataszteri hivatalban - az egyik alapján a tulajdonosváltást, a másik alapján pedig a haszonélvezet jogát jegyzik be. Ha csak egyszerű ajándékozási szerződésről van szó, elég az ajándékozó személy aláírását hitelesíttetni. Haszonélvezeti jog létesítése esetén az összes érintett fél aláírását hitelesíttetni kell. Ki fizeti a rezsit? A haszonélvezeti jog nem jelenti, hogy az ajándékozó személy ingyen lakhat az ingatlanban. Törvényből kifolyólag az egy háztartásban élő személyek kötelesek azonos arányban hozzájárulni a megélhetési, lakásfenntartási költségekhez. Ugyanakkor meg lehet egyezni abban is, hogy az összes számlát a megajándékozott személy állja, de ezt is tanácsot szerződésbe foglalni. A haszonélvezeti jog nem örökölhető, vagyis ha a jogosult személy meghal, örökösei nem formálhatnak használati jogot az általa lakott ingatlanra. Aki még élete során meg akar- j a szüntetni a haszonélvezeti jogot, azt egy újabb szerződéssel teheti meg. A érintett szerződő felek aláírását ebben az esetben is közjegyzőnél hitelesíttetik, majd a kataszteri hivatalban javaslatot tesznek a haszonélvezeti jog törlésére. A haszonélvezeti j oggal terhelt ingatlanra a bankok nem szoktak kölcsönt adni. Ha a megajándékozott személy eladja az ajándékba kapott ingatlant, a haszonélvezeti jogot az új tulajdonosnak is tiszteletben kell tartania, az ajándékozó személyt nem tehetik ki az utcára. Normális körülmények között - vagyis az esetek többségében - az odaajándékozott ingatlant már nem lehet visszakérni. Visszakövetelni csak abban az esetben lehet, ha a megajándékozott személy az ajándékozóval vagy annak családjával szemben illetlenül, a jó erkölcsöt sértő módon viselkedik. Ilyen esetben az eredeti ajándékozási szerződést bíróságon kell megtámadni, de fel kell készülni rá, hogy a bíróság csak bizonyíthatóan nagyon súlyos, komoly tetteket - például fizikai erőszakot, testi sértést, bűncselekményt - minősít a jó erkölcsöt sértő viselkedésnek, a családi veszekedés vagy az, hogy a megajándékozott személy elherdálja a családi vagyont, nem elég a szerződés semmissé nyilvánításához, (sza) Gyakori kérdések és válaszok 1. Az édesanyánk tulajdonában van egy ingatlan fele, a másik fele az enyém és a testvéremé, mindkettőnknek egyforma egynegyed részünk van. Anyu úgy döntött, a saját részét nekünk ajándékozza egyforma arányban. Elég csak egy ajándékozási szerződést írni, melyben két megajándékozott személy lesz, vagy külön-külön szerződést kell megfogalmazni? A tulajdonrész több megajándékozott személyre való átruházása lehetséges csak egyetlen közös szerződéssel is, melyben megjelölik az összes megajándékozott személyt. 2. A gyerekeim örököltek egy házat, melyet az utóbbi két évben alkalomszerűen bérbe adtak, vállalkozásra használtak, hivatalosan a vállalkozásuk vagyonát képezte. Az év végén meg akarják szüntetni a vállalkozásukat, és a házat nekem akarják ajándékozni. Úgy tervezem, ott fogok lakni, mert már nyugdíjas vagyok. A fiaimnak kell majd adót fizetniük? Az aj ándékozási adót a 318/1992-es számú törvény szabályozta, melyet 2004. január 1-jei hatályossággal az akkori adóreform keretében megszüntettek, s azóta nem vezették be újra. Vagyis jelenleg nem létezik ajándékozási adó, a fiai nem fognak fizetni semmit. 3. Az édesanyánk a családi házat át akarja íratni rám és a testvéremre, miközben neki ott élete végéig haszonélvezeti joga lenne. Mi az előnyösebb: az ajándékozási vagy az adásvételi szerződés? Milyen illetékeket kell fizetni? Amennyiben térítésmentes tulajdonjog-átruházásról van szó, tanácsos ajándékozási szerződést kötni. Ha viszont az édesanyjuk követel valamilyen ellenértéket vagy ellenszolgáltatást, jobb az adásvételi szerződés. Mindenképpen írásos tulajdonjog-átruházási (adásvételi vagy ajándékozási) szerződést kell írni, ezenkívül meg kell fogalmazni a tulajdonjog-átruházásra tett telekkönyvijavaslatot, és ki kell fizetni az illetéket a kataszteri eljárás lefolytatásáért, ami standard esetben 66 euró. Adásvételi szerződés esetében az összes érintett fél aláírását hitelesíttetni kell, ajándékozási szerződés esetében elég csak az ajándékozóét. Haszonélvezeti jog létesítése esetén is minden aláírást hitelesíttetni kell. Ajándékozási egyszeregy ► Az ajándékozás kölcsönös megállapodás: az ajándékozó személy kinyilvánítja akaratát, hogy az ingatlant oda akarja ajándékozni, a megajándékozott személy pedig elfogadja azt. ► Egyikük sem lehet jogi cselekvőképességében korlátozott személy. ► Ha házastársak osztatlan házastársi tulajdonban lévő ingatlant akarnak elajándékozni, mindkettőjüknek bele kell egyezniük az ajándékozásba. ► Az ajándékozás révén sze rzett i n gáti a n vá I á s esetén nem képezi majd a vagyonelosztási eljárás tárgyát, automatikusan a megajándékozott személyé marad. ► Az ajándékozási szerződés érvénytelen, ha az ingatlan az ajándékozó halála után kerül a megajándékozott személy tulajdonába. Kiskorúnak is lehet ingatlana Születésünktől fogva rendelkezünk bizonyos jogokkal és cselekvőképességgel. A teljes mértékű jogi cselekvőképesség a felnőtté válással alakul ki. 18 éves koráig a gyermek csak oly an jogokkal rendelkezik, amelyek összhangban vannak szellemi képességeivel, fejlődési és érettségi fokával, korával. Sokan azt hiszik, ingatlan nem lehet egy gyermek tulajdonában, pedig erre a törvények lehetőséget adnak. A gyermek például köthet adásvételi szerződést (a holtban vehet cukorkát), ugyanilyen egyszerűen azonban már nem vehet birtokba ingatlant. A polgári törvénykönyv szerint a jogi cselekvőképességükben korlátozott személyeket törvényes képviselőjük - a gyermeket a szülő - képviseli, ő kezeli a vagyonát, aminek összhangban kell lennie a gyermek érdekeivel. A gyermek nevében az ajándékozási szerződést valamelyik szülő írja alá, és 18 éves koráig ő kezeli a vagyont. Nem ritka, hogy házasságon kívüli gyermeket akarja megajándékozni az egyik szülő. Ilyen esetben az ajándékozási szerződésben le kell szögezni, hogy az adott esetben melyik szülő képviseli a gyermeket, hogy az ajándékozással mindkét szülő egyetért, s hogy ez összhangban van a gyermek érdekeivel. Az egyik szülő ajándékozóként, a másik szülő pedig a gyermek képviselőjeként írja alá a szerződést. Tanácsos az aláírásokat hitelesíttetni. A kiskorú gyermek nevében tett jogi vállalást a bíróságnak is jóvá kell hagynia. A bírósági ítélet ilyen esetben legkésőbb 6 hónapon belül meg szokott születni. A bírósági beadványért nem kell illetéket fizetni. JÖVŐ HETI TÉMÁNK: HASZNÁLT AUTÓ VÁSÁRLÁSA ■ MIRE FIGYELJÜNK A SZERZŐDÉSKÖTÉSKOR, RENDSZÁMCSERE, ÜGYINTÉZÉS
