Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-30 / 125. szám, hétfő
A savanyúságok eddig nem ismert hatása 14. oldal 2016. május 30., hétfő, 14. évfolyam, 20. szám Az asztma májusi világnapja alkalmából online felmérés készült. A szervezők arra voltak kíváncsiak, hogyan viszonyulnak a betegek a betegséghez, szedik-e rendesen a gyógyszereket, betartják-e a kezelés szabályait. Mint tudjuk, az asztma a légutak gyógyíthatatlan, de kezelhető betegsége. Világszerte 300 millió asztmás beteg van, s 2025-re valószínűleg már 400 millió lesz. Évente 250 000 ember hal meg ebben a betegségben. A felmérésben összesen 632 asztmást és más krónikus tüdő- betegségben szenvedőt kérdeztek meg. A felmérés eredményeit ösz- szeállításunkban ismertetjük. Van, aki csak időnként szedi a gyógyszert A betegek rendszerint azzal az ajánlással távoznak az orvostól, hogy be kell tartani a kezelés szabályait. A valóság azonban az, hogy nem minden beteg szedi úgy a gyógyszereket, ahogyan azt az orvos mondja. A páciensek egy része a rendszeresség helyett szükség szerint, vagyis akkor szedi, amikor romlik az állapota, vagy fertőzést kap. Naponta rendszeresen többféle gyógyszert kellene szedniük, ám a betegek ezt szükség szerint módosítják Leggyakrabban az történik, hogy kihagynak egy-egy gyógyszert, vagy csökkentik az adagolást. Sokan előszeretettel alkalmazzák az alternatív gyógymódokat. Örvendetes, hogy a betegek többsége legalább időként ellenőrizteti állapotát. Általában bevallják, hogy nem veszik figyelembe azokat az ajánlásokat, amelyeket az orvos mond nekik. Indokolt a hosszú kezelés? A krónikus légzőszervi betegségekkel küzdők háromnegyed része egyetért azzal, hogy szükséges a hosszú távú kezelés. Az egyéb krónikus betegségben szenvedők tekintetében ez a vélemény valamivel erősebb, és valószínűleg azzal függ össze, hogy ők jobban tisztában vannak a kezelés megszakításának kockázataival. Csaknem minden beteg megbízhatónak tartja az orvostól kapott információkat. A légzőszervi beteg hajlamos a fegyelmezetlenségre Főleg akkor, amikor javul az állapota, azt hiszi, hogy már nincs szüksége kezelésre. Gyakran elfelejti bevenni a gyógyszert. Ám ha romlik az állapota, ismét elkezdi szedni. A gyógyszeres kezelés felújítását az állapot romlása és az Sok asztmás orvos ajánlása motiválja. A megkérdezettek elmondása szerint a betegek több mint a fele ugyanúgy érzi magát akkor is, ha nem veszi be a gyógyszert. Csak minden negyedik beteg vallotta be, hogy romlott az állapota, ha nem vette be a gyógyszert. hanem a családtagok, sőt a kollégák körében is. Leginkább azt nem tudják elfogadni a szülők, hogy a kutya bizonyítottan asztmás rohamot válthat ki” - tette hozzá a szakember. ,Ámint stabilizálódik a gyermek állapota, a szülők nagyobbik része Félnek a mellékhatásoktól „Azok a betegek, akik nem tartják be az orvos utasításait, csaknem háromszor gyakrabban halnak meg, mint azok, akik szót fogadnak. A Szlovákia részvételével végzett felmérésből kiderült, hogy a betegek több mint 60 százalékának nem kielégítőek az ismeretei az asztmáról, és csaknem 40 százalék azt hiszi, hogy az asztmát teljesen ki lehet gyógyítani. Legtöbben azért nem szedik be a gyógyszert, mert félnek a mellékhatásoktól, az ártól, s úgy érzik, hogy nincs rá szükségük. Tévedés azt hinni, hogy ha jó a beteg állapota, nem kell a gyógyszert szedni, s az sem igaz, hogy a kortikoidoktól meghízik az ember” — mondta dr. Helena Leščišinová tüdőgyógyász. ...felmérésből kiderült, hogy a betegek több mint 60 százalékának nem azismereteiaz asztmáról Az együttműködés kerékkötői Dr. Kossár Klára immunológus és allergológus szerint nagy gondot jelent hosszú távon kezelni a gyereket. ,Á csecsemőkortól a felnőttkorig tartoznak hozzánk gyerekek. Az együttműködés minősége mindig az aktuális állapot súlyosságától és attól függ, hogy milyen állapotban kerül hozzánk. Kórházi kezelés vagy súlyos roham után ez az együttműködés problémamentes. Igyekszünk meggyőzni a betegeket arról, hogy a kezelés ártalmadan, s eloszlatni a kortikofóbiával kapcsolatos dogmákat nemcsak a szülők, csökkenti vagy kihagyja a gyógyszert. Gyakran nem veszik észre a kisgyerek állapotának romlását, s bár van otthon gyógyszer, nem adják be neki. Egy 5-6 éves gyereknél nem lehet megvizsgálni a tüdőíunk- ciókat és megmérni a kilélegzett nitrogén mennyiségét. A mai szülőt leginkább a látható és mérhető adatok győzik meg: a véreredmények, a bőrtesztek, a spirometria és a NlOXimetria eredményei” - tette hozzá a szakember. Jobb a helyzet ott, ahol vagy a szülőt, vagy a nagyszülőt kezelték már asztmára. Ismerik az egész életre szóló kezelés, a speciális immunoterápia fontosságát, nem félnek a mellékhatásoktól, és bíznak az egészségügyi személyzetben. A krónikus beteg gyerekek többsége folyamatos edukációval helyes sportolási szokásokat épít ki. Nagy segítséget jelent a Szlovákiai Asztmások Szövetsége, de főleg az idősebbeket érdekli, akiknek nincs internet-hozzáférésük. Viszonylag problematikus időszak a serdülőkor, amikor a fiatal hajlamos elhanyagolni a kezelést, nem tudja rendesen ellenőrizni egészségi állapotát, és amikor romlik a helyzet, hajlamos a gyógyszertúladagolásra. Korlátozott szabadidős programok Az asztmában vagy krónikus obstrukciós tüdőbetegségben szenvedők kétharmada azt érzi, hogy a betegség korlátozza őt mindennapi életében. Minden ötödik légzőszervi beteg rendszeresen sportol, a fele legalább időnként - derült ki a felmérésből. (kovács) A krónikus betegségben szenvedők több mint a fele megszakítja vagy egy éven belül befejezi a kezelést - áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentésében. A betegek ezt különféleképpen indokolják. Ha egy kicsit is javul az állapotuk, megnyugszanak, és már nem tartják fontosnak a gyógyszer szedését. Az asztmás betegek esetében ez az arány 30 százalék. önkényesen változtat a kezelésen
