Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám, szerda

www.ujszo.com I 2016. május 25. KÖZÉLET I 3 Fontosnak tartjuk a V4-es szövetséget V4-es derű: egy 2014-es államfői találkozó, az ukrán elnökkel, Petro Porosenkóval kiegészítve (Vladimír šimíčekfelvétele) A visegrádi együttműködés mely területeit tartja a legfontosabbnak? • Forrás: Nemzetközi Visegrád Alap, adatok %-ban, a válaszadók 3 területet nevezhettek meg ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia lakossága tartja a legfontosabbnak a visegrádi együttműködést, derül ki a V4-es országokban végzett felmérésből. A lakosság saját értékelése szerint Szlovákiában és Magyarországon él a legtöbb szegény. A négy visegrádi államban, Len­gyelországban, Csehországban Szlovákiában és Magyarországon végzett reprezentatív felmérés alap­ján próbálta értékelni a V4-es együttműködés jelentőségét. A fel­mérés apropóját a V4-es szövetség létrejöttének 25. évfordulója adta. A felmérést 2015 tavaszán végezték, ez alapján a legtöbbet Szlovákia lakos­sága tud az együttműködésről. A megkérdezettek 54%-a találkozott ezzel a megnevezéssel, és azt is tud­ja, hogy mit jelent. Ezzel szemben Csehországban csak 37 százalék­nyian ismerik ezt a márkát, Magyar- országon 26%, Lengyelországban pedig mindössze 17% ez az arány. Nálunk a legelismertebb Szlovákia vezeti azt a listát is, amely a V4-es együttműködés je­lentőségét mutatja. A lakosság 70 százaléka tartja fontosnak a négy or­szág közös platformját, a cseheknek 50, a magyaroknak 43, míg a len­gyeleknek csak 41%-a. 2003-hoz képest - akkor végeztek utoljára ha­sonló felmérést - Szlovákiában sta­bil a támogatottság, de Lengyelor­szágban és Magyarországon gyen­gült ez az arány, Lengyelországban például 21 százalékponttal. Csehor­szágban viszont nőtt azok száma, akik szerint szükség van a V4-re. A közvélemény-kutatás adatait Szlovákiában az IVÓ társadalomku­tató intézet elemezte. Szerintük a len­gyel csökkenés oka elsősorban az or­szág geopolitikai pozíciójának meg­erősödésében keresendő. „Lengyel- ország sokkal nagyobb állam, politi­kailag jelentősebb a szerepe a V4-ek másik három tagjánál, a lakosságnak az az érzése, hogy »más ligát« ját­szanak” - magyarázza Oľga Gyárfášová, az IVO munkatársa. Szerinte a magyarországi csökkenést részben a 2010-es kormányváltás okozza, a jelenlegi magyar kormány ugyanis kisebb hangsúlyt fektet a közép-európai együttműködésre. „A két országban tapasztalt csökkenő trend közös nevezője lehet az V4-ek súlyának csökkenése a korábbi idő­szakhoz képest, amikor ezek az or­szágok közösen birkóztak meg az eu­rópai integráció egyes állomásaival” - véli Gyárfášová. Az IVO szerint a magas szlovákiai támogatottság okai még 1998 környékén keresendők, amikor az országnak a mečiari kor­mányzás után meg kellett küzdenie azzal, hogy komolyan vegyék integ­rációs törekvéseit az európai és az eu- roatlanti struktúrákba. A Csehországban tapasztalt növe­kedés azzal magyarázható, hogy ott korábban alacsony volt a V4-ek tá­mogatottsága. „Az 1990-s években Csehország a térség élvonalába tar­tozott, mind a demokrácia szintjét, mind a gazdaság teljesítményét te­kintve - magyarázza Gyárfášová. - Václav Klaus még miniszterelnök­ként, később pedig államfőként is többször kijelentette, hogy a viseg­rádi együttműködés koncepciója már elavult. Ma már más a helyzet, már a politikai elit szintjén is tapasztalható, hogy nagyobb az érdeklődés a viseg­rádi együttműködés iránt, ami meg­mutatkozik a közvéleményben is.” Az élen a gazdaság Habár a V4-es együttműködésnek nincs állandó struktúrája, nem kap­csolódik hozzá komoly pénzügyi háttér, a lakosság mégis a gazdasági és kereskedelmi együttműködésben látja a legnagyobb értelmét. „Ez az­zal magyarázható, hogy az államok lakossága mindenekelőtt a gazdasá­gi és a szociális terület fejlesztését tartja a legfontosabbnak” - állítja Gyárfášová. Elégedett lengyelek Érdekes képet mutat a lakosság elégedettsége saját helyzetével. A felmérés alapján a legelégedettebb Magyarország és Szlovákia lakossá­ga. Az előbbiben 27%, míg nálunk 28% véli azt, hogy „az olyan embe­rek életszínvonala, mint én” ala­csony. Csehországban a legmaga­sabb azok aránya, akik sem gazdag­nak, sem szegénynek nem tartják magukat, viszont ott is magas, 21 százalék azok aránya, akik elégedet­lenek szociális helyzetükkel. A leg­elégedettebb Lengyelország lakos­sága, itt a legmagasabb -12% - azok aránya, akik magasnak tartják élet- színvonalukat, a magukat szegény­nek tartók aránya viszont csak 10%. Cseh mennyország Szlovákia lakossága több tekin­tetben is Csehországot tartja a pél­daképnek: 56 százalék véli úgy pél­dául, hogy Csehországban a hozzá hasonlóknak magas az életszínvona­la, de további 34 százalék is elégedett lenne helyzetével, ha Csehországban végezné ugyanazt a munkát, mint Szlovákiában. Magyarországon a hozzá hasonlóak életszínvonalát csak 23% tartja magasnak, 45 százalék szerint viszont közepes, míg ebben a tekintetben az utolsó Lengyelország, de még ebben az esetben is 20% azok aránya, akik magasnak éreznék élet- színvonalukat, ha ott élnének. A demokrácia tekintetében is Csehország a példakép: 39 százalék szerint magas a cseh politikai kul­túra, de további 47 százalék is elé­gedett vele. A magyar demokrácia szintjét már csak 16 százalék tartja magasnak, míg a lengyel 20 száza­lék szerint magas. Általában minden ország lakos­sága jobbnak tartja a demokrácia színvonalát egy másik országban, ki­véve a lengyeleket. A szlovákok sze­rint a cseh, a csehek szerint viszont a szlovákiai demokrácia a jobb, a ma­gyarok szerint viszont a lengyel po­litikai kultúra a legjobb. A lengyelek szerint az összes többi országban rosszabb a demokrácia helyzete, mint náluk. Igaz, a felmérés még tavaly ta­vasszal készült, tehát a lengyelorszá­gi parlamenti választások előtt, amely föld-rengésszerű átalakulást hozott az országban. (ipj) MILYENNEK TARTJA SAJÁT ÉLETSZÍNVONALÁT? ■ Magas O Közepes H Alacsony H Nem tudja _____________________________________• Fonás: Forrás: Nemzetközi Visegrád Alap. Grafikon: ÚJ SZÓ M ár hivatalosan is körözi a rendőrség Csontit ÖSSZEFOGLALÓ Habár kezdetben tagadta a rendőrség, az utólag meghirdetett körözéssel beismerte, hogy N. Zsoltot, alias Csontit nem sikerült elfogni a múlt heti razzia során. Pozsony. A múlt hét elején vég­rehajtott rendőrségi razziáról kiadott sajtóhír 8 ember meggyanúsításáról szólt a Dunaszerdahelyi járásban el­követett maffiagyilkosságok kap­csán. Ugyanakkor csak 7 ember elő­zetes letartóztatását kérték, a nyol­cadikról a rendőrség hallgatott. Júlia Mikolášiková bűnügyi újságíró már akkor arról írt, hogy a nyolcadik em­ber, N. Zsolt alias Csonti kicsúszott a rendőrök kezéből. Ő volt Sátor La­jos jobbkeze, akivel a rendőrség szerint K. Krisztián és Z. Ferenc végzett még 2010 decemberében. N. Zsoltot összesen négy gyilkos­sággal vagy gyilkosságban való részvétellel gyanúsítják. B. Györggyel együtt egy eddig isme­retlen áldozat meggyilkolásával gyanúsítja őket a rendőrség. A férfit megfojtották, majd a holttestet a du­naszerdahelyi szövetkezet területén egy markológéppel elásták. Csontit egy másik gyilkosság elkövetésével N. Zsolt alias Csonti (Képarchívum) is gyanúsítják, amelyet még Sátor Lajossal és másokkal együtt köve­tett el 2007 nyarán. Áldozatukat megfojtották, és ugyancsak a szö­vetkezet területén hántolták el. A két áldozat holttestének maradványait, csontvázát a keddi akció során jelö­letlen sírokban megtalálta a rendőr­ség az említett szövetkezet udvarán. Ugyancsak N. Zsolt nevéhez kap­csolódik Écsi Béla és Branislav K. megölése. Az ő meggyilkolásukban a rendőrség szerint N. Zsolt mellett részt vett K. Krisztián, B. György, V. Pál, K. Szilveszter, Sz. Roland és M. Andor is. A gyilkosság még 2003- ban történt, Pozsony Vereknye vá­rosrészében. N. Zsolt ellen a körözést a rend­őrség honlapja szerint május 19-én adták ki. Mikolášiková szerint azonban a hétvégén még nem sze­repelt ez az információ a rendőrség honlapján. A múlt heti akcióban csaknem 170 rendőr vett részt, akik 9 helyszínen végeztek házkutatást. Több külön­böző fegyvert foglaltak le, lőfegy­vereket, késeket, machetékat, boxe- reket, számszeríjat. A négy gyilkos­sággal gyanúsított elkövető 15-25 év közti börtönbüntetésre, a négy előre eltervelt gyilkossággal gyanúsított elkövető pedig 25 éves vagy élet­fogytiglani börtönbüntetésre szá­míthat. (Ipj)

Next

/
Oldalképek
Tartalom