Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám, szerda

4 | KÜLFÖLD 2016. május 25.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hét ukrán katona halt meg Kijev. Hét katona esett el és 9 se­besült meg hétfőn Kelet-Ukraj- nában a Moszkva által támogatott szakadárok támadásainak követ­keztében - közölte Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiz­tonsági és védelmi tanács titkára. A kelet-ukrajnai szakadárok az­nap 47-szer nyitottak tüzet az ukrán fegyveres erők állásaira. Az elmúlt év alatt ez az ukrán fegyveres erők legsúlyosabb napi vesztesége. „A felelősség ezekért a véres provokációkért Oroszor­szág katonai és politikai vezeté­sét terheli” - szögezte le a kijevi tisztségviselő. (MTI) Romokban hever a dzsablai kórház Damaszkusz. Negyvenhárom ember halt meg a szíriai Dzsabla város kórházánál elkövetetett öngyilkos merényletben - kö­zölte az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO). A WHO sze­rint a hétfői támadás áldozatai nagyrészt a kórházban kezelt betegek és őket felkereső csa­ládtagok voltak, de vannak a halottak között orvosok és ápo­lók is. A kórházat be kellett zár­ni. A merénylet része volt az északnyugat-szíriai Tartúszban és Dzsabla kikötővárosokban elkövetett összehangolt rob­bantásoknak, amelyekben leg­alább 150 ember meghalt. (MTI) Eldurvult a tüntetés Brüsszelben Brüsszel. Több mint 60 ezren vonultak utcára Brüsszelben Charles Michel jobbközép kor­mányának megszorító politikája miatt, a békésnek indult tünteté­sek zavárgásokba, kődobálásba torkolltak, az aktivistákat a rend­őrség vízágyúkkal oszlatta szét. A főváros rendőrfőnökét, Pierre Vandersmissent fejsérüléssel kezelték, miután aktivisták kővel eltalálták. A Michel-kormány a következő öt évben 11 milliárd eurót akar megspórolni gazdasá­gi és szociális reformjai révén, és egyebek között azt tervezi, hogy 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. (MTI) Fallúdzsa: átfogó iraki hadművelet Bagdad. Az iraki kormánycsa­patok kiszorították az Iszlám Állam terrorszervezet embereit a nyugat-iraki Fallúdzsa környé­kén fekvő mezőgazdasági terü­letekről, a rég várt hadművelet kezdete sikeresnek mondható Fallúdzsa visszafoglalására. Az iraki szárazföldi csapatokat az USA vezette nemzetközi koalí­ció légitámadásokkal támogatja. Az ostromban a katonákon kívül részt vesznek terrorellenes egy­ségek, helyi törzsi harcosok és síita milíciák. A háború előtt 300 ezer lelkes Fallúdzsa 50 kilo­méterre van Bagdadtól. Szakér­tők szerint, ha a város elesik, akkor az Iszlám Állam kénytelen lesz elhagyni Moszult is, az utolsó irald várost, amelyet még ellenőrzése alatt tart. (MTI) Ürítik az idomeni sátortábort A legnagyobb görögországi menekülttábor felszámolása legalább tíz napig tarthat A macedón határ közeli Idomeniben március eleje óta várakoztak a mene­kültek. Azonban a balkáni útvonal lezárult, ezért kiürítik a tábort. (SiTA/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Idomeni Megkezdődött a gö­rög-macedón határon fekvő Idomeniben létesített mene­külttábor kiürítése. A legna­gyobb görögországi hevenyé­szett táborban becslések szerint 8400, főként Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkezett migráns tartózkodott. A görög hatóságok lezárták az Idomenibe vezető utakat, a térségbe több száz rohamrendőrt vezényel­tek, de a művelet első óráiban sú­lyosabb incidens nem történt. Jor- gosz Kiricisz, a görög kormány mig- ránskérdéssel foglalkozó szóvivője elmondta, hogy a tábor helyi idő sze­rint hajnali öt órakor kezdett felszá­molása lassan és nyugodtan halad, erőszak alkalmazására egyelőre nem került sor. A művelet Kiricisz becs­lései szerint legalább tíz napig tart majd. Hozzátette, hogy a menedék­keresőket buszokon, apránként, újonnan létrehozott fogadóközpon­tokba szállítják át. A területre nem engedtek be újságírókat, a hatósá­gok a tábor körüli három kilométe­res körzetben lezárták az utakat. Rendőrségi források szerint az ak­cióban legalább 700 egyenruhás vesz részt. Napközben több mint 1200 migránst szállítottak el a táborból, az első fuvarok a közeli Szaloniki egyik központjában tették le az embereket. Macedónia március elején lezárta határait, és ezzel a balkáni útvonalat, amelyen át tavaly több mint egymil­lió migráns érkezett Európába. Az idomeni tábor lakói abban remény­kedtek, hogy a határátkelők újra megnyílnak előttük, és vonakodtak beköltözni a határtól távolabb fekvő, de jobban felszerelt fogadóközpon­tokba. Az idomeni táborban március elején még több mint 14 ezren éltek, de számuk fokozatosan csökkent, ahogy az emberek rájöttek: a mace­dón hatóságok nem fogják meggon­dolni magukat. Eddig több mint 54 ezren rekedtek Görögországban a balkáni útvonal lezárása miatt. Talán robbanás a gépen A menekültek pártján a németek Berlin. A németek többsége helyesnek tartaná, ha pénzügyi szankció sújtaná a menekültek befogadásától elzárkózó európai uniós tagországokat - mutatta ki egy friss felmérés. Az ARD or­szágos köztelevízió számára ké­szített felmérés alapján 69 száza­lék helyesnek tartaná, 29% pedig elutasítaná, ha befizetésre köte­leznék a menekültek befogadását elvető uniós tagállamokat. A kormányzó CDU/CSU szavazó­inak 77%-a, a jobbközép párt- szövetséggel együtt kormányzó szociáldemokraták (SPD) 74%-a támogatja a gondolatot. Legin­kább a Zöldek hívei támogatják (78%-os arányban) a pénzügyi szankciót. A menekültek befoga­dása a németek 71%-a szerint ha­zájuknak nagymértékben, 27% szerint pedig csekély mértékben erkölcsi kötelessége. A németek 61 %-a egyáltalán nem, vagy csak kissé aggódik amiatt, hogy a me­nekültek beáramlása jelentősen megváltoztathatja az ország la­kosságának együttélését és ve­szélyeztetheti az értékeket. (MTI) Robbanás történhetett a múlt héten 66 emberrel a Földközi­tengerbe zuhant egyiptomi utasszállító repülő fedélzetén, erre utalnak az előkerült emberi maradványok. Kairó. Vasárnap óta 23 zsák érke­zett be a halottkémekhez, amelyek a becsapódás Alexandriától 290 km-re északra fekvő helyszínéről előkerült emberi maradványokat tartalmazzák. „Eddig mind a 80 beérkezett testrész kicsi volt, nem találunk közöttük olyan nagyobb darabot, mint például egy kar vagy egy fej” - mondta el egy egyiptomi tisztségviselő, aki szemé­lyesen vizsgálta meg a zsákok tartal­mát. „Azt azonban nem tudom meg­mondani, mi okozhatta a robbanást” - tette hozzá. Egy másik kórboncnok szerint egyelőre elég kevés marad­ványt kaptak meg, amelyekből pedig túl korai lenne messzemenő követ­keztetéseket levonni. Az egyiptomi igazságügyi orvosszakértők vezetője azonban cáfolta a robbanásra utaló értesüléseket. A vizsgálatok megál­lapították, a maradványokban nem okoztak kárt a cápák, és ugyanolyan állapotban vannak, ahogyan a repü­lőgépből a tengerbe zuhantak. A ha­tóságok munkáját az áldozatok csa­ládtagjai segítik, akik tegnap érkez­tek meg a kairói halottasházba, hogy DNS-mintájukkal megkönnyítsék a maradványok osztályozását. Az EgyptAir Párizsból Kairóba tartó MS804-es járata 66 emberrel - 56 utassal és tízfös személyzettel - a fe­délzetén csütörtök hajnalban tűnt el a radaremyőkről. Az utasok között 30 egyiptomi és 15 francia, köztük két csecsemő és egy gyermek foglalt he­lyet. A francianyomozók szerint a gép berendezései nem sokkal a becsapó­dás előtt több riasztást is küldtek a fe­délzeten érzékelt füstre vonatkozóan. Az egyiptomi hatóságok valószínűbb forgatókönyvnek tartják a terrorcse­lekményt, mint az Áirbus A320-as műszaki hibáját. Légügyi szakértők szerint robbanásra vagy a pilótafül­kében zaj ló dulakodásra utalnak a gép menetirányában bekövetkezett gyors változások is, amelyeket a görög vé­delmi miniszter jelzett. Egyelőre azonban nem került elő olyan bizo­nyíték, amely a terrorcselekmény el­méletét támasztaná alá. (MTI) Clinton és Trump: erős elutasítás Washington. Ha Donald Trump és Hillary Clinton lesz a republikánusok illetve a demok­raták elnökjelöltje, akkor a no­vemberi elnökválasztáson két olyan politikus mérkőzik meg egymással, akinek elutasítottsá­ga évtizedek óta nem tapasztalt mértékű - derül ki a The Wa­shington Post napilap és az ABC televízió legújabb felméréséből. A közvélemény-kutatás szerint Trumpot a megkérdezettek 60 százaléka, míg Clintont 53%-a utasítja el. 1984 óta egyetlen el­nökjelöltnek sem volt ilyen ne­gatív a megítélése. A demokra­ták jelöltségére pályázó politi­kus vagy demokrata elnökjelölt még soha nem volt olyan népszerűtlen, mint Hillary Clin­ton a jelenlegi kampányban. Bemie Sanders vermonti szená­tor, Clinton vetélytársa az elnök­jelöltségért folyó küzdelemben az adatokat ismerve azt mondta: azért marad versenyben, mert nem akarja, hogy az amerikai­aknak „két rossz közül a kiseb­bikre kelljen szavazniuk”. (MTI) Francois Hollandé francia államfő elítélte, hogy a munkajogi reform ellen tün­tető szakszervezetek felhívására a dolgozók egy része elfoglalta az olajfinomí­tók és -raktárak egy részét, súlyos üzemanyaghiányt okozva egyes régiókban. A dél-franciaországi Fos-sur-Mer olajfinomítóját és üzemanyagraktárát tegnap erővel „szabadították fel" a rohamrendőrök, akik a blokádot meghirdető CGT szakszervezet radikális aktivistáinak jelentős ellenállásába ütköztek. Az ország 8 olajfinomítójából hatot foglaltak el hétfő estig a CGT tagjai, megakadályozva ezzel a benzinkutak üzemanyag-ellátásának folyamatosságát. (TASR/ap) EU: maradnának a britek London. A legújabb felmérés szerint már a kormányzó Konzer­vatív Párt szavazótáborának több­sége is azt szeretné, hogy Nagy- Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredmé­nyeként az Európai Unió tagja ma­radjon. Az ORB közvélemény­kutató cég által a The Daily Te­legraph konzervatív napilap meg­bízásából elvégzett, tegnap ismer­tetett vizsgálat kimutatta, a részvé­telüket biztosra mondó választók 55%-a támogatja Nagy-Britannia további EU-tagságát, a kilépésre 42% szavazna. A teljes mintán be­lül - a részvételi szándékukban bi­zonytalan, de véleményt nyilvání­tó választókkal együtt - 58%-os a bennmaradás támogatottsága; ez 20 százalékpontos előny. A The Daily Telegraph az eredményeket kommentálva a kilépés támoga­tottságának összeomlásáról ír. A lap kiemeli, ez különösen a kon­zervatív szavazók, a férfiak és a 65 éven felüliek körében tapasztalha­tó. Mindhárom választói csoport többsége márciusban a brexitet tá­mogatta, vagyis azt, hogy Nagy- Britannia lépjen ki az EU-ból, má­ra azonban mindenütt többségbe kerültek a brit EU-tagságot pártoló szavazók. A Konzervatív Párt vá­lasztóinak 60%-a márciusban azt mondta, a brexitre kíván voksolni a népszavazáson, az új felmérés sze­rint most 57%-uk azt tervezi, a to­vábbi brit EU-tagságra szavaz, és 40%-uk voksolna a kilépésre. Az időskorú lakosságon belül, amely korábban a brexit legelkötelezet- tebb híve volt, ma már szintén a többség, 52% pártolja a bennma­radást és 44%-a kilépést. Az utóbbi hetekben más országos felmérések is az EU-párti szavazó tábor jelen­tős előnyét mutatták. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom