Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-21 / 118. szám, szombat
8 KULTÚRA 2016. május 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt Rajhona Ádám színművész Budapest. 72 éves korában elhunyt Rajhona Ádám. A színművészt hosszan tartó betegség után érte a halál, a Vígszínház saját halottjának tekinti. Pályája során játszotta többek közt Ivanov, Don Juan, III. Ri- chárd, Tartuffe és Bánk bán szerepét, a Vígszínház idei évadában pedig a Hegedűs a háztetőn, Áz élet mint olyan és a Haramiák című darabban lépett színpadra. Emellett több mint harminc filmben és tévéjátékban szerepelt, ezek közül a legemlékezetesebb Timár Péter 1985-ben bemutatott Egészséges erotikája. Utoljára a Gondolj rám című Kern András- filmben állt a kamera elé. Sokáig az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, olyanoknak kölcsönözte a hangját, mint Tommy Lee Jones, Gene Hackman vagy Morgan Freeman, de hallhattuk a 2011 -es Amerika Kapitányban, a Transformers 3-ban és négy Bond-filmben is. Művészi pályafutásáért számos elismerésben részesült. (MTI, juk) Rajhona Ádám (1943-2016) A nemzetiségi kultúrák napján Budapest. A magyar közmédia idén is megrendezi a nemzetiségi kultúrák napját. Az egész napos, élő közvetítéssel és helyszíni bejelentkezésekkel készülő televíziós és rádiós műsorfolyamot holnap sugározzák az MTV A csatornái. A Duna és a Duna World mellett az Ml is több helyszínre kapcsol élőben, és a rádióműsorokban is hallhatóak lesznek a 13 magyarországi történelmi nemzetiség életével, gasztronómiájával, múltjával és jelenével foglalkozó témák. A közmédia több népszerű televíziós műsora is bekapcsolódik a tematikus nap programjába: a Család-barát, a Maradj talpon!, a Magyarország, szeretlek! és A sokszínű vallás is foglalkozik a nemzeti kisebbségek sokszínű kultúrájával. Zenészek, művészek, színészek közreműködésével készült beszélgetések és produkciók, valamint az ország több pontjáról élő bejelentkezések színesítik a programot. Az MTV A nemzetiségi műsoraiból ismert műsorvezetők mellett a tematikus nap háziasszonyaként Borbás Marcsi kalauzolja a nézőket a különböző kultúrák világába. (MTVA) A fociról és az életről Tegnap adták át Diószegen, a fiatalon elhunyt író szülővárosában a Tálamon Alfonz- díjat, amelyet az előző évi megjelenések közül a legjobbnak ítélt prózakötetnek ítél oda a szakma, vagyis a Szlovákiai Magyar írók Társaságának választmánya. Idén Gazdag József kapta az elismerést Egy futballfüggő naplójából című kötetéért. Gazdag Józsefről, lapunk volt munkatársáról tudni kell, hogy eléggé visszafogott, introvertált ember, akit én még hangosan beszélni sem hallottam soha, nem hogy ordítani egy focimeccsen. Szívesen megnézném, hogyan biztatja kedvenc csapatát a lelátón, de ehhez az kellene, hogy valaki videóra vegye és kitegye a Face- bookra ezt ajelenetet. Én ugyanis nem járok focimeccsre. Illetve inkább úgy mondanám, hogy huszonakárhány éve voltam utoljára, és akkor sem elsősorban a mérkőzés kedvéért, sokkal inkább egy konkrét személy miatt, aki ott szurkolt mellettem. A nívós irodalmat viszont nagyon szeretem, sőt talán ugyanakkora lelkesedéssel vetem magam egy-egy várva várt könyvre, ahogyan Gazdag József focimeccset néz, vagy ahogyan a fociról ír. Ez a lelkesedés szinte sütött az újságpapírról tíz éven át, amikor ezek a glosszák, esszék, lírai etűdök, tárcák, kisriportok és egyéb, besorolhatatlan műfajú írások sorra megjeHarc helyett tánc a galériáért A cseh-szlovák és a magyar pavilon kiállítása a 15. Velencei Építészeti Biennálén TALLÓSI BÉLA Május 26-án mutatják be a szakmai közönségnek és a sajtó képviselőinek a 15. Velencei Építészeti Biennále cseh-szlovák pavilonjában Az építészeti értékvédelme: az építészeti ősforma táncba hívása című szlovák kiállítást. A világ legrangosabb építészeti seregszemléje május 28-án nyílik meg a nagyközönség előtt és november 27- ig tart. Idén a rendezvény, amelyen 62 nemzet képviselteti magát, a Jelentés a frontról címet kapta. A 15. alkalommal megrendezett építészeti mustra kiemelt célja, hogy az építészetet ne elméleti vagy önmagában való formaként kezelje, hanem annak társadalmi, politikai és önszerveződő vonatkozásait vizsgálja - a felsorakoztatott jó példák elemzésével. A nemzeti kiállításoktól azt várj ák, hogy az építészet frontjáról olyan folyamatot - konstruktív vitát, párbeszédet - prezentáljanak, amely hozzájárul az értékek védelmére irányuló közös gondolkodáshoz. A szlovák kiállítás a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria Duna-parti, jelenleg felújítás alatt álló épületének történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig, prezentálva a megóvása érdekében vívott harcot és az azt ellenzők érveit is. Az épület sorsát különféle dokumentációs anyaggal (fotó, mozgókép) és egy látványos makettel (a szobrászat és az építészet keresztezéséből született másfél tonnás, bejárható vaskonstrukcióval) szemléltetik a kiállítás alkotói. Az első rész a hatvanas években a tervezéssel kezdődik, és 1979-cel zárul, amikor a vízi kaszárnya lebontott déli homlokzata helyére Vladimír Dedeček tervei alapján új, modem szárnyként felépült a lépcsőzetes konstrukció. A következő szakaszok: az üzemeltetés - a galéria működése -, az épület állagának romlása, a bezárás, az esetleges lebontásról kirobbant vita, végül a felújítás. A szlovák kiállítás építészkurátorai e szakaszoknak a bemutatásával azt illusztrálják, hogy a frontvonalból el lehetettjutni a megbékélés mezejére, ahol az egymásnak feszülés helyett egy közös tánccal sikerült megóvni a hatvanas évek pozsonyi építészetének egyik jellegzetes elemét. A magyar pavilon kiállításán a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum szervezésében TEktivátorok - Helyi aktív építészet címmel a kortárs építészet változó szerepfelfogását tükröző, közösségi dimenziójú projekt mutatkozik be. A Ludwig Múzeum tájékoztatása szerint az Arkt építészstúdió kiállítása az egri Gárdonyikertben található lerobbant ingatlan újrahasznosításának példáján azt mutatja be, hogyan lehet létrehozni egy élő közösségi színteret megrendelő és pénzmozgás nélkül, a helyi együttműködésekre alapozva. Talamon-díjat mutatja, hogy a fútballról így is lehet beszélni, írni. Persze, a fútballnak van a verbalitáson túli nyelve; a futballistáknak (és a szurkolóknak) nyelven túli tapasztalata is van a játékról, lásd tiki-taka. A Mátrix című jegyzet az újságírásban a medialitás jegyében fogant paradigmatikus váltás következményeivel vet számot. Jóskát erős, nosztalgikus viszony fűzi a lepedő méretű (nem tablóid) újságokhoz; azonban érzékeli, hogy online jelenlét és a közösségi média használata nélkül az olvasók nagy részéről le kellene mondania. E fölismerés jegyében született a fútballfüggő Facebook-oldala; az első, tétova lépésekről szól ez az írás. Az oldalnak május 19-én este tízkor már 5 844 követője, lájkolója volt. Ezt a fajta kommunikációt és nyelvet is pillanatok elsajátította, sőt, folyamatosan alakítja.” Elhangzott a laudációban, hogy a szerző lelkes focista is. „A visszafogott külső, a szociológusi megjelenés senkit se tévesszen meg, a pályán pre- dátorként portyázik. Ha egy csapatban játszunk, a legjobb, ha a meccs elején valaki fellöki vagy felrúgja, utána feltartóztathatatlan.” A laudáló ráadásul júniusban pár napot a futballfuggővel tölt majd el a franciaországi labdarúgó Európa- bajnokságon. Ezen apropóból idézte Mándyt, akitől egy időskori interjúban megkérdezték, mit vár még az élettől. „Talán látok még egy igazi jó magyar válogatottat” - válaszolta a nagy magyar író.„A remény maradt nekünk is”- teszi hozzá Sánta Szilárd, és ebben (is) egyetértek vele. A díjnyertes kötet és a szerző lentek az Új Szó Focitipp mellékletében. Már az első években átfutott az agyamon, hogy érdemes lenne kötetbe szedni őket, és úgy látszik, nem csak én gondoltam így, hanem a Kal- ligram Könyvkiadó illetékesei is. Akik talán, hozzám hasonlóan, szintén nem értenek a futballhoz, de észre vették, hogy itt sokkal többről van szó. Hogy a futball csak kiindulópont, eszköz arra, hogy az élet olyan fontos dolgai is szóba kerülhessenek, mint például az identitástudat, a lokálpatriotizmus, az emberbaráti szeretet, az összetartozás érzése, sőt a kisebbségi magyar lét kérdései is. (Somogyi Tibor felvétele) A tegnapi díjátadón Sánta Szilárd irodalomtörténész méltatta a díjazott kötetet, és szerinte egyértelmű kapcsolatokat fedezhetünk fel a díj névadója és a díjazott között, hiszen: „A nagy tolongás ellenére, díjazottunk Tálamon Alfonzot beválogatta a magyar szépliteratúrai válogatottba. Ha a 4-4-2-es rendszerben rotálnak, akkor Lázár Ervin a cseréje (ezt nevezem én elismerésnek).” Sánta Szilárd további életrajzi párhuzamokat is talált, amelyek már régen „előrevetítették ezt a találkozást”. „A fútballfüggő jegyzeteinek nyelvi kidolgozottsága, finomsága Egy fútballfüggő naplójából című kötetéért Gazdag József kapta a JUHÁSZ KATALIN
