Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-03 / 102. szám, kedd
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2016. MÁJUS 3. EB-TÖRTENET 15 Vili. Európa-bajnokság 1988 NSZK Nyolcas döntő (1988. június 10-25.) A csoport: NSZK-Olaszország 1-1 (0-0) © 56. Brehme, illetve 53. Mancini Spanyolország-Dánia 3-2 (1-1) © 6. Míchel, 53. Butragueno, 68. Gordillo, illetve 26. M. Laudrup, 84. Povlsen NSZK-Dánia 2-0 (1-0) © 10. Klinsmann, 87. Thon Olaszország-Spanyolo. 1-0 (0-0) © 74. VM NSZK-Spanyolország 2-0 (1-0) ©30., 51. Völler Olaszország-Dánia 2-0 (0-0) © 66. Altobelli, 87. De Agostini A csoport végeredménye: 1. NSZK 5 pont, 2. Olaszország 5, 3. Spanyolország 2,4. Dánia 0. Besöpört: Írország-Anglia 1-0 (1-0) © 6. Houghton Szovjetunió-Hollandia 1-0 (0-0) ©.54. Rácz Hollandja—Anglia 3-1 (1-0) © 44., 72., 76. Van Basten, illetve 54. Robson Írország-Szovjetunió 1-1 (1-0) © 39. Whelan, illetve 75. Protaszov Szovjetunió-Anglia 3-1 (2-1) © 3. Alejnyikov, 28. Mihajlicsenko, 72. Paszulko, illetve 15. Adams Hollandia-írország 1-0 (0-0) © 82. Kieft A csoport végeredménye: 1. Szovjetunió 5 pont, 2. Hollandia 4, 3. Írország 3,4. Anglia 0. Elődöntők: Hollandia-NSZK 2-1 (0-0) © 74. R. Koeman, 88. Van Basten, illetve 55. Matthäus Szovjetunió-Olaszország 2-0 (0-0) © 60. Litovcsenko, 62. Protaszov Döntő (1988. június 25.): Hollandia-Szovjetunió 2-0 (1-0) ©33. Gullit, 54. Van Basten München, Olimpiai Stadion, 72 308 néző vezette: Vautrot (francia) Hollandia: Van Breukelen - Van Aerle, Rijkaard, R. Koeman, Van Tiggelen, Wouters, Gullit, Mühren, E. Koeman, Vanenburg, Van Basten Szövetségi kapitány: Rinus Michels Szovjetunió: Daszajev - Gyemjanyenko, Higyijatullin, Mihajlicsenko, Litovcsenko, Alejnyikov, Zavarov, Gocmanov (69. Baltacsa) Rácz, Belanov, Protaszov (72. Paszulko) Szövetségi kapitány: Valerij Lobanovszkij A döntő góllövőlistájának élmezőnye: 5 gólos: Marco van Basten (Hollandia) 2 gólos: Oleg Protaszov (Szovjetunió), Rudi Völler (NSZK) A teljes torna (1986-88) góllövőlistájának élmezőnye: 7 gólos: Alessandro Altobelli (Olaszország), Nico Qaesen (Belgium), Marco van Basten (Hollandia) 5 gólos: Nikosz Anasztopulosz (Görögország), Johnny Ekström (Svédország), Ruud Gullit (Hollandia), Gary Lineker (Anglia), Andreas Thom (NDK), Gianluca Vialli (Olaszország) Van Basten zsenialitása holland aranyat ért 1984-ben Michel Piatini bűvölte el a fut* ballfanatikusokat, kilenc góllal Európa- bajnoki győzelemre vezetve a franciákat. Négy évvel később egy 23 éves holland fiatalember, Marco van Basten cselekedte meg ugyanezt: Angliát mesterhármassal, NSZK-t és Szovjetuniót győztes góllal intézte el. Nem rossz teljesítmény egy olyan játékostól, aki bokasérüléséből éppen csak felépült, és az Eb-t még a kispadon kezdte. A nyolccsapatos mezőny jócskán megváltozott az előző Európa-bajnokság- hoz képest: Spanyolország, Dánia és a házigazda NSZK maradt hímondónak, a címvédő franciák és az elődöntős portugálok csúnyán elvéreztek a selejtezőben (Franciaország mindössze egy meccset tudott nyerni, Iz- landot verte meg otthon), Olaszország, Anglia és Hollandia mellett az írek történetük során először kvalifikálták magukat, és a Szovjetunió is visszatért 16 év kihagyás után. Magyar botlás, csehszlovák pech A magyar válogatottat 1985-ben még a világ egyik legjobbjának tartották, a mexikói világbajnokság kínos kudarca azonban Mezey György állásába került. Az 1986. október 15-i, Hollandia elleni hazai mérkőzésen már Komora Imre ült a kispadon, de miután Marco van Basten góljával a vendégek nyertek, majd a csapat Görögországban is kikapott, jött Verebes József. Vele legalább Ciprust és Lengyelországot sikerült legyőzni (utóbbi mérkőzésen született Détári Lajos emlékezetes, alapvonal közeléből szerzett szabadrúgásgólja), az utolsó három meccsen pedig már Garami József kapott lehetőséget. A csapat végül négy győzelemmel és négy vereséggel, nyolc ponttal a csoport harmadik helyén zárt. Nem jártak sikerrel a csehszlovákok sem, noha a vb-ezüstérmes Josef Masopust irányította csapat nagyon közel járt a bravúrhoz. A 6-os csoportban azonban hiába játszott két döntedent Dániával, a walesi 1—1, no és a megmagyaráz- hatadan finnországi 3-0-s vereség csak a csoport második helyéhez volt elég, az pedig akkoriban nem ért továbbjutást. Fiatalos németek, olaszok Az A csoportban a vb-ezüstérmes németeket, illetve az 1982-es világbajnok olaszokat tartották esélyesnek, főleg, mert a rutinos keretet olyan szupertehetségekkel erősítették meg, mint Jürgen Klinsmann, Jürgen Köhler és Thomas Berthold, illetve Paolo Maidini és Gianluca Vialli. AZ EB ALOMCSAPATA Hans van Breukelen (holland)- Giuseppe Bergomi (olasz), Ronald Koeman (holland), Frank Rijkaard (holland), Paolo Maidini (olasz), Giuseppe Giannini (olasz), Lothar Matthäus (német), Jan Wouters (holland), Ruud Gullit (holland), Gianluca Vialli (olasz), Marco van Basten (holland) Az egymás elleni nyitómérkőzésen nem is bírtak egymással, előbb egy labdaeladást követően Roberto Mancini szerzett vezetést, a németek viszont Andreas Brehme révén egy 16 méteres lövéssel egyenlítettek. Miután az előző Eb két meglepetéscsapata, Spanyolország és Dánia is kikapott a riválisoktól, a továbbjutás kérdése el is dőlt. Csúfos angol (le) szereplés A B csoportban azonban minden a feje tetejére állt, a selejtezőben brillírozó, 19-1-es gólkülönbséggel, veredenül kvalifikáló Anglia ugyanis három vereséggel kiesett. Már a nyitómérkőzés óriási pofon volt számukra, a története első Ebmeccsét játszó Írország ugyanis a liverpooli, mindössze 170 cm magas Ray Houghton fejesével 1-0-ra győzött. Ezt követte a hollandok, majd a szovjetek elleni 1-3. A Szovjetunió visszatérését a magyarok is megsínylették, hiszen Valerij Lobanovszkij együttesének irapuatói 6-0-s KO-sikerét évtizedekig emlegették Magyarországon, de ennek ellenére az áttörés nem sikerült nekik: a válogatott végül a nyolcaddöntőben elvérzett. Ugyanakkor a Dinamó Kijev 1986-os KEK-győztes (majd az 1986/1987-es BEK-elődöntős) csapata olyan alapot teremtett, amelynek hatását a nemzeti csapat is élvezhette. Hollandia és Anglia legyőzése, valamint az Írországgal szembeni 1-1 biztos elsőséget ért a szovjeteknek, a csoport utolsó meccse, a holland-ír döntött a második helyről. A 0-0 már Jackie Charlton válogatottját juttatta volna tovább, azonban a 82. percben Wim Kieft az Eb-történelem egyik legfúrább gólját fejelte a kapuba, nagy nehezen továbbjuttatva Hollandiát. Negyedik szovjet Eb-döntő A szerencse továbbra is a hollandok mellé állt. A németek elleni elődöntőben ugyan Lothar Matthäus büntetőjével az ellenfél szerzett vezetést, de a román Igna bíró jóvoltából a 74. percben Ronald Koeman hasonló módon egyenlített, noha a tizenegyest megelőzően Jürgen Köhler szabályosan szerelte Van Bastent, aki nem is reklamált, sőt a földön fekve is próbálta megjátszani a labdát. A meccs végén aztán jött a slusszpoén: a 88. percben VAN TIGGELEN VAN AERLE VAN BREUKELEN mjm A.'fHSSPn Marco van Basten örökre beírta magát és Hollandiát a futballtörténelembe Hollandia futballnagyhatalom, mégis csak egy nagy tornát tudott nyerni Van Bastennel egy nemzet csúszott lélegzet-visszafojtva a tizenhatoson belül, talán ezért tudta centikkel megelőzni Kohlért, és Eike Immel mellett a jobb sarokba perdíteni a labdát (2-1). A másik ágon a szovjetek szakadó esőben verték az olaszokat 2-0-ra: a 60. percben Gennagyij Litovcsenko szerencsés góllal szerzett vezetést, két perc múlva egy gyors kontrát Oleg Protaszov is eredményesen fejezett be, így a válogatott 1960, 1964 és 1972 után negyedszer jutott be az Eb-döntőbe. Hollandia: egyből egy Holland források szerint a lakosság hatvan százaléka a tévé előtt izgulva várta a döntőt, amelyben Rinus Michels csapata visszavágott a csoportbeli vereségért. A 32. percben Ruud Gullit fejesével szerzett ^vezetést, majd az 54. percben jött az a gól, amelyet azóta is csak csodálattal lehet megnézni: Arnold Mühren a balösszekötő helyéről a tizenhatos hosszú oldalára ívelte a labdát, Van Basten pedig hihetetlen mozdulattal, éles szögből úgy lőtte vissza a jobb sarokba, hogy a 186 centis Rinat Daszajev kapus hiába ugrott érte, nem érhette el. A hajrában még Hans van Breukelen csinált magának egy kis show-műsort, miután összehozott maga ellen egy büntetőt, amelyet aztán ki is védett. Hollandia története során először (és azóta is utoljára) Európa-bajnok lett, a torna pedig további legekkel is szolgált. A szervezők elégedettek lehettek, hiszen összesen 888 645 néző látta a meccseket a helyszínen, az 59 243 fős ádagnézőszám azóta is megközelítheteden. Az Európa- bajnokságon egyeden mérkőzésen sem volt hosszabbítás, senki sem kapott piros lapot, és minden mérkőzésen született legalább egy gól. Van Basten, a csatárzseni A torna egyértelműen legnagyobb sztárja Marco van Basten lett, aki akkor már az AC Milánban futballozott. Pontosabban nem futballozott, bokasérülése miatt az Eb-sze- replése is kérdéses volt, így aztán senkit sem ért váradanul, hogy a szovjetek elleni nyitányon csak a kispadon kapott helyet. „Rinus Michels úgy döntött, Johnny Bosmant játszatja, hiszen én előtte hosszú időn át sérült voltam. Bosman akkor már játszott néhány felkészülési mérkőzést, nem volt ok a változtatásra. Nekem pedig nem okozott problémát a kispadozás, hiszen csak kerestem a formám. Semmi okom nem volt, hogy arra gondoljak, a kezdőben lenne a helyem. Csak vártam a pillanatot, hogy megkapjam a lehetőséget. A szovjetek elleni vereség után aztán jött az angolok elleni meccs, és ott már a kezdőben kaptam helyet. Ez volt az a mérkőzés, ahol minden megváltozott. Három gólt szereztem, ettől kezdve minden könnyebbé vált” - emlékezett vissza Van Basten. A döntőbeli csodatalálat őt is meglepte. „A második félidőre már kissé fáradt voltam. Jött a labda Mührentől, és amíg repült, azon tűnődtem, hogy levegyem, és próbálkozzam a védők között, vagy kockáztassak és lőjek. Utóbbit választottam, de óriási szerencsére volt szükségem. Meg is lepődtem, a gól utáni pillanatban látszott a reakcióm, mintha az lenne az arcomra írva: Mi történt?” Printz László Az 1988-as volt az egyetlen olyan év, amikor azonos nemzetből került ki az Európa-bajnok és a BEK-győztes (PSV Eindhoven).
