Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)
2016-05-03 / 102. szám, kedd
6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. május 3. I www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Megvan a digitális pénz, a bitcoin atyja Sydney. Evekig mentek a találgatások, hogy ki a felelős a digitális valutáért, de most kiderült: Craig Wright ausztrál vállalkozó alkotta meg a bitcoint, a Satoshi felhasználónév mögött. Wright most úgy bizonyította igazát, hogy azokat a bitcoinokat használta, amelyek a rendszer megalkotójához vezethetők vissza, ráadásul a bitcoin- közösség jelentősebb tagjai is megerősítették az állítását. A férfi a BBC, az Economist és a GQ munkatársainak fedte fel kilétét, és megmutatott egy olyan blokkot, amely az első bitcoin tranzakciót jegyzi: a Satoshi Nakamoto álnévvel küldött 10 bitcoin megérkezik Hal Finney-hez 2009januárjában. Finney kulcsember volt abban, hogy a bitcoin ötletből valósággá váljon. Wright azt mondta, azért döntött kiléte felfedése mellett, mert nem akart ártani azoknak, akiket a hibás következtetések miatt ér valamilyen negatív hatás. Mint ismert, a bitcoint sokan tekintik a „bűnözők valutájának” mivel a digitális pénz kedvelt fizetőeszköz a „darkneten”, ahol fegyverekkel és drogokkal is kereskednek. Az Iszlám Állam egyes értesülések szerint jelentős forgalmat bonyolít például bitcoin segítségével. „Satoshi Nakamoto“ egyébként nagyjából egymillió bitcoinnal rendelkezik, amely jelenleg 450 millió dollárt ér. (TASR) Ennyi szülő lopja meg a gyermekét London. A brit takarékpénztár felmérése szerint a szülők közel fele beismerte, hogy időnként rájár a gyermeke malacperselyére, és abból fedezi az apróbb kiadásokat. A pénzcentrum.hu szerint a vizsgált 12 hónapban átlagban 21,41 fontot vettek el a perselyből a szülők, de volt olyan is, aki több mint 50 fontot „vett kölcsön”. A felmérésből az is kiderült, hogy az anyukák nagyobb valószínűséggel nyúlnak bele a perselybe, az apukák viszont több pénzt vesznek ki. (ú) Saját ügyfeleiket csapják be a bankok Brüsszel. Az Európai Bizottság beszólt a bankoknak, mivel sokan a saját, rosszul teljesítő, cégcsoporton belüli befektetési alapjaikat ajánlják az ügyfeleiknek más jobban teljesítő, de cégcsoporton kívüli alapok helyett. Az elmúlt két évben a független alapkezelők lobbiztak azért, hogy a bankokat megregulázza az EU. Az új törvény 2018-ban lép életbe, és elemzők szerint jelentős változásokat fog hozni a bankok termékpalettájára vonatkozóan. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM 1 VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,7824 n Lengyel zloty 4,3833 n Cseh korona 27,048 n Magyar forint 310,84 □ Horvát kuna 7,5130 n Román lej 4,4815 n Japán jen 122,47 n Svájci frank 1,0999 n Kanadai dollár 1,4388 n USA-dollár 1,1493 n VÉTEL ELADÁS BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT Sberbank 1,17-1,10 27,85-26,23 325,96-297,89 OTP Bank 1,19-1,09 28,21-25,83 326,31-298,81 Postabank 1,18-1,10 27,98-26,09Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,77-26,23 326,33-298,23 Tatra banka 1,18-1,11 27,85-26,23 325,18-300,46 ČSOB 1,17-1,11 27,73-26,35 BHHR Általános Hitelbank 1,18-1,11 27,87-26,25 326,17-298,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Üj Szóban! A tartalomból: • Nemcsak a szerelem hónapja a május, hanem a csókbetegségé is • Házi módszerekkel nem lehet a visszértágulatot kezelni! • Amikor kihal a vágy... • A meningokokkusz áldozatai a kisgyerekek Május 5-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Új SZÓ A szlovák államkassza őre takarékosságra inti Ficót Peter Kažimír pénzügyminiszter és Róbert Fico kormányfő az állam gazdálkodása szempontjából is lazábbra venné a figurát (Képarchívum) Pozsony. A Fico-kabinet fellazítaná az adósságfókről szóló jogszabályt, amelynek fő feladata a mértéktelen állami pénzszórás megakadályozása. A szlovák államkassza őrének számító Költsógvetósi Tanács szerint, ha a kormány komolyan gondolja az államadósság csökkentésével kapcsolatos terveit, rajta tartja a lábát az adósságféken. Szlovákiában 2011 őszén fogadták el az adósságfék bevezetéséről szóló alkotmánytörvény-tervezetet. A 2012-ben életbe lépett jogszabály a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 60%-ban szabja meg az államadósság plafonját, azonban már 50%-os szintnél is a mindenkori pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha az adósság meghaladja az 53%-ot, a kormánynak takarékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie, 55%-nál zárolni kell az állami költségvetésben a kiadásokat, 57%-os szintnél pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. Ha mégis felkúszna az adósság 60%-ra, a kormánynak bizalmi szavazást kell kérnie maga ellen. Olcsóbb hitelfelvétel Az adósságfékről szóló jogszabály megváltoztatását már az előző Fico-kabinet is fontolgatta, az alkotmánytörvény módosításához azonban az ellenzék szavazataira is szüksége van, így ezt eddig nem tudta elérni. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint a jelenlegi jogszabály elsősorban az államadósság kezelése szempontjából jelent gondot. A fent említett határértékeknél ugyanis a bruttó adósságot veszik figyelembe, amely az adósság visszafizetésére felhalmozott tartalékokat is tartalmazza. Az államadósság visszafizetésére szakosodott állami ügynökségnek emiatt az állampapírok eladásánál arra is ügyelnie kell, hogy ne kölcsönözzön olyan nagy összeget, amely miatt az állam túllépné az adósság felső határértékét. így az állam akkor sem vehet fel nagyobb összeget, ha egyébként a piaci feltételek kedvezőek, vagyis a befektetők hajlandók minimális kamatokkal kölcsönözni az államnak, aminek köszönhetően olcsóbbá válhat az adósságszolgálat. Vita a lazításról Részben emiatt is került bele a harmadik Fico-kabinet nemrég elfogadott kormányprogramjába az adósságfékről szóló jogszabály módosításáról folytatott vita újraindítása. A kormány a szakmai vitát követően szeretne megegyezni az ellenzékkel az alkotmánytörvény módosításáról. A szakmai vitában elsőként a Költségvetési Tanács hallatta a hangját, amelynek fő feladata, hogy független intézményként megvizsgálja, mennyire valósak az állami költségvetés számai. Nem bíznak a kormányban „Ha a kormány komolyan teljesíteni szeremé a stabilitási programban lefektetett költségvetési céljait, nincs szüksége az adósságfék bárminemű módosítására” - nyilatkozta tegnap Odor Lajos, a Költségvetési Tanács tagja. A kormány által a múlt héten elfogadott stabilitási program szerint a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány az idei 1,93 százalékról jövőre 1,29, 2018-ra pedig 0,44 százalékra csökken, 2019-re a kormány már 0,16 százalékos többlettel számol. „Nem árt tudatosítani, hogy ha a kormány ezt az ütemtervet be szeretné tartani, abban az adósságfékről szóló jogszabály nem gátolja” - tette hozzá Odor. Ivan Šramko, a Költségvetési Tanács elnöke szerint ugyan az sem jelentene gondot, ha a bruttó helyett a nettó adósságot vennék figyelembe, ez utóbbinál azonban az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait kellene figyelembe venni. „Vagyis nem szabadna megtörténnie, hogy a pénzügyminisztérium számolja ki önkényesen az adósság mértékét” - tette hozzá Šramko. Visszafogott költekezést A költségvetési szabályok fellazítása helyett inkább az állami kiadásokkal kapcsolatos szabályokon kellene szigorítani. „Míg a kormány eredetileg azzal számolt, hogy a tavalyi államháztartási hiány legfeljebb a GDP 2,5 százaléka lesz, végül elérte a 3 százalékot, az adósságfék fellazítása helyett inkább a kiadásokat kellene limitálni, megszabva egy felső határt” - tette hozzá Odor. Ä GDP-arányos államadósság a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt Szlovákiában 30 százalék alatt mozgott, ami fokozatosan egész 55 százalékig nőtt. A Költségvetési Tanács szerint a múlt évre ez 52,9 százalékra csökkent, ám ha a kormány az elkövetkező években semmit sem tenne, már 2028-ra 60 százalék fölé kúszhatna. (Sita, mi) Nem tudunk spórolni Szlovákiában a lakosság egy- harmada egyik fizetéstől a másikig tengődik, vagyis egyetlen centet sem képes megtakarítani - derül ki a Focus közvélemény-kutató társaság legfrissebb elemzéséből, amely szerint ezért részben a lakosság is felelős. Pozsony. A tegnap közzétett - a Partners Alapítvány által megrendelt - elemzés szerint a lakosság 32 százaléka a havi bevételeiből semmit sem tud félretenni a nehezebb időkre, további 34 százalékuk havi megtakarításai pedig a bevételeik 10 százaléka alatt mozognak. „Az alacsony megtakarításokért azonban részben a lakosság is felelős, a többségüknek ugyanis nincs áttekintése a (Képarchívum) gazdálkodásáról” - nyilatkozta Mária Urbanová, a Partners Group SK munkatársa. Szerinte az emberek 67 százaléka ugyan azt állítja, hogy jó áttekintése van a pénzügyeiről, több mint a felük azonban nem vezet pénzügyi naplót a bevételeiről és kiadásairól. A háztartások kétharmada így többet költ a kelleténél. „Sokan azt gondolják, hogy családjuk anyagi helyzetén csak a bevételek növelésével képesek javítani, ez azonban nem igaz. Sokkal fontosabb az, milyen mértékben vagyunk képesek kordában tartani a kiadásainkat” - tette hozzá Martin Gdul’a pénzügyi tanácsadói Szerinte optimális esetben a háztartásnak a bevételei 10 százalékát kellene félretennie tartalékként, 20 százalékát a jövő bebiztosítására, vagyis például nyugdíj- biztosításra kellene fordítania. A bevételek legfeljebb 30 százalékát fordíthatnák hiteltörlesztésre, és csak a 40 százaléka mehetne a háztartás havi szükségleteinek a kielégítésére. (SITA, mi)
