Új Szó, 2016. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2016-05-09 / 107. szám, hétfő

4 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2016. május 9.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Egyre olcsóbbak a lakáshitelek Pozsony. Történelmi mélypontra zuhantak a lakáshitelek költségei Szlovákiában: a jelzáloghitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) már az eurózónás átlagot sem éri el, amire Szlovákia történetében még nem volt példa. Míg az eurózóna átlagos THM-je márciusban 2,38 százalék volt, Szlovákiában ez 2,32 százalék. A jelzáloghitelek THM- je Szlovákiában a gazdasági válság kirobbanását követően kezdett el csökkenni. 2009-ben például még meghaladta a 7 százalékot. A szlo­vák hitelekjelenleg olcsóbbak, mint a franciák, a hollandok vagy az osztrákok, a németek azonban még mindig kedvezőbb feltételek­kel juthatnak kölcsönhöz. Az ala­csony kamatoknak köszönhetően egyre nagyobb az érdeklődés a jel- záloghitelek iránt. (SITA) IMF: kockázatosabb jövőre számíthatunk London. Tavaly ősz óta erősödtek a gazdasági kockázatok régiónk or­szágaiban: az euróövezet lelassu­lása, a globális pénzügyi feltételek szigorodása, több feltörekvő gaz­daság tartós gyengélkedése és a politikai bizonytalanság gondot okoz az elkövetkező időszakban - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Közép-, Kelet- és Délkelet- Európát vizsgáló tavaszi regionális tanulmányából. Az egyes országok között azonban jelentős különbsé­gek vannak. A régióban Magyar- országon a leggyengébb a potenci­ális növekedés üteme. A 2015 és 2020 közötti időszakban 2 száza­lékos gazdasági növekedéssel kal­kulál az IMF Magyarországon. A versenytársak ennél jobban állnak: Szlovákia, Lengyelország és Ro­mánia gazdasága 3 százalék feletti növekedésre képes, de még a tech­nológiai élvonalhoz közelebb álló Csehország is jobban teljesít Ma­gyarországnál. (JASR, MTI) Az egész világon drágult az élelmiszer Róma. Az elmúlt hónapban világ­szerte nőttek az élelmiszerárak - derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) az elemzéséből. A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index 0,7 százalékkal 151,8 pontra nőtt. Áprilisban 4,1 százalékkal emelkedett az olajos magvak és 1,5 százalékkal a sze­mestermények indexe, miközben a tejtermékeké 2,2 százalékkal, a cukorépedig 1,7 százalékkal csökkent. Tavaly ugyanakkor még átlagosan 19,1 százalékkal estek a globális élelmiszerárak a piacon jelentkező többlet hatására, mi­közben a kereslet csökkent. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA Árfolyam T VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7114 n Lengyel zloty 4,1911 Cseh korona 27,253 n Magyar forint 314,93 Horvát kuna 7,5948 n Román lej 4,4725 Japán jen 137,01 a Svájci frank 1,0413 Kanadai dollár 1,3839 n USA-dollár 1,118 VÉTEL - ElADAS í BANK DOLLÁR I CSEH KORONA 1 FORINT ; Sborbank 1,19-1,12 27,85-26,23 325,87-297,80 OTP Bank 1,19-1,09 28,23-25,85 326,39-298,88 Postabank 1,18-1,10 27,98-26,09 HHI Szí. Takarékpénztár 1,18-1,10 27,76-26,22 326,86-298,71 Tatra banka 1,18-1,11 27,90-26,17 325,92-299,94 ČSOB 1,17-1,11 27,73-26,35­Általános Hitelbank 1,18-1,10 27,85-26,22 326,57-298,45 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Melléklet az Új Szóban! CSU laIy)l;PCl|< Szerelem/szerelem: Kiértékeltük a májusi fotóversenyt Kézműves cipők Dunaszerdahelyről Hasznos tippek biciklivásárláshoz Candre - egy sikeres szlovákiai magyar márka születése Május 12-én keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Ú J SZÓ Csalódtak a biztosítókban a gyümölcstermesztők SUSLABÉLA A fagykárok miatt idén gyümölcsből, szőlőből is kevesebb lesz (TASR-feivétei) Pozsony. Az április végi fagyok óriási károkat okoztak a szlo­vákiai gyümölcsösökben. A biztosítók segítságát ennek ellenőre nem sok gazda veszi igánybe. Többen közülük már korábban csalódtak a szolgál­tatásaikban, ezárt nem is kötöttek termásbiztosítást. Az alma, az őszibarack, a körte, a cseresznye mind-mind teljesen tönkrement az április végi fagyoktól a Galántai járásban található Alsó­szeli részeként jegyzett körtvélyesi szövetkezet 43 hektáros gyümöl­csösében. Triikköző biztosítók A körtvélyesi szövetkezetnek nin­csenek jó tapasztalatai a biztosítók­kal, így a gyümölcsöst egyáltalán nem biztosították be az idei évre. „Néhány évvel ezelőtt a cseresznye nagyjából 30 százaléka károsodott, s akkor azt a választ kaptuk a biztosítótól, hogy ál­lítólag nem volt megfelelő a gyümöl­csösben a beporzás. S ezzel lényegé­ben el is intézték a dolgot. Ezt a vá­laszt természetesen nehezen tudtuk megemészteni. Azóta nem fordulunk bizalommal a biztosítókhoz” - mondta lapunknak Iveta Dobrá, a szövetkezet gyümölcstermesztési részlegének a vezetője. Elmarad a betakarítás A körtvélyesi gyümölcsösökben az áprilisi fagyos éjszakákon 7-8 ember dolgozott, próbálta menteni a menthetőt, azonban nem jártak si­kerrel. „Nálunk nem zavarta az em­bereket a füst, hallottam azonban, hogy Pozsony környékén a lakosok ingerülten reagáltak a füstöléses vé­dekezésre. Jégverés ellen volt biz­tosításunk, a fagyok ellen azonban nem. Kegyetlen a helyzet, sírtam is, amikor láttam az elfagyott gyümöl­csöst. Nem nyolcvan vagy kilenc­ven, száz százalékos a vesztesé­günk. Haza kellett küldenem néhány alkalmazottat, párat pedig az állat- tenyésztésben alkalmazunk, mert a gyümölcsösben nincs szükség annyi dolgozóra” - mondta lehangolva a körtvélyesi szövetkezet gyümölcs­termesztési részlegének a vezetője. A kártevők ellen folytatni kell a nö­vényvédelmet, azonban csak alap­védelemről van szó, termést egyál­talán nem takarítanak be idén a Ga- lántához közeli mezőgazdasági üzemben. Az elmúlt évben a nagy szárazságok voltak negatív hatással a gazdaságban, például az almater­mésben a korábbi évhez viszonyítva mintegy 20 százalékos kiesést vol­tak kénytelenek elkönyvelni. A körtvélyesiek csaknem 23,5 hektá­ron termesztenek almát, mintegy 8,6 hektáron őszibarackot, öt hektáron pedig cseresznyét. Kevesebb szőlő lesz A hatályos kormányrendelet sze­rint a szőlőtermesztésben a termés­biztosítási támogatást azok a termé­szetes és jogi személyek igényelhe­tik, akik Szlovákia területén folytat­nak agrárvállalkozást és szőlésze­tekkel rendelkeznek. Korpás András kürti szőlőtermesztő és borgazda la­punknak elmondta, hogy az utóbbi 40-50 év legkeményebb tavaszi fagyhulláma április utolsó hetében a szőlőben is hatalmas károkat oko­zott. „Van, ahol 10-15%-os a ter­méskiesés, akad azonban olyan hely is, ahol teljesen tönkrement a szőlő. Nálam úgy 30 százalékos a fagykár, míg a kürti szövetkezetben 15 szá­zalékra becsülik” - mondta Korpás. Kínos meglepetés A termésbiztosítással kapcsolat­ban Korpás megjegyezte, hogy a magángazdák szőlői nincsenek biz­tosítva. Az április végén keletkezett károkon természetesen az elkövet­kező időszakban végzett hatéko­nyabb növényvédelemmel megpró­bálnak enyhíteni. „A termés alaku­lása továbbra is jelentős mértékben függ az időjárási tényezőktől. Az vi­szont tény, hogy a múlt század het­venes éveitől ilyen erősségű fagyok ezen a vidéken nem voltak. Ezért sem folyamodtak a magántermelők a biztosításhoz”-vallja Korpás. Hiányoznak a bérlakások Szlovákiában a lakóingatla­nok 80%-a 20 évnél öregebb, a bérlakások piaca máig mini­mális, 1000 főre csupán 326 lakás jut, ami az egyik leg­rosszabb mutatá az EU-ban. Pozsony. Tavaly ugyan 15 471 la­kást adtak át Szlovákiában, ami 3,2%- os növekedésnek számít; azonban az ingatlanpiac keresztmetszete to­vábbra is szűk, ezért nem véletlen, hogy az utóbbi évek erőteljes áresése ellenére is 1200 euró feletti az ingat­lanok átlagos négyzetméterenkénti ára, ami sok a 950 eurós havi átlag­bérhez viszonyítva - mondta Imrich Béres, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) elnöke. Nálunk 1000 lakosra csak 326 lakás jut, míg az idevágó lengyel mutató 348, a magyar pedig 429. Emiatt, továbbá a főleg a fiata­lok mobilitását segítő bérlakások óri­ási hiánya miatt az unión belül éppen (Jozef Jakubčo felvétele) Szlovákiában a legmagasabb a szü­leivel élő 35 év alattiak aránya. Ez el­éri az 56%-ot, míg Magyarországon 42%, Csehországban pedig mind­össze 33% a szüleikkel lakó fiatalok aránya - figyelmeztetett Béres. Sze­rinte a helyzeten nagyot lendítene, ha végre módosítanák az 1976 óta hatá­lyos építési törvényt, ha nem volna mostohagyerek a bérlakás-építési program és ha osztrák mintára a lakás­takarékpénztárak szakmai ismeretei­re bíznák az ingatlanok felújítását célzó állami programot. Napjainkban a panellakások alig 50%-a, a családi házaknak pedig 33%-a van felújítva, miközben az ország energiafogyasz­tásának 40%-át éppen az épületek fűtése nyeli el. Végezetül jótékony hatást gyakorolna, ha a törvényhozók stabilitást biztosítanának a lakás­takarékpénztáraknak, az új és újabb módosításokkal nem bizonytalaníta- nák el az ügyfeleket. Napjainkban már évi 1327 eurót kell megtakarítani ahhoz, hogy a 2006 óta változatlan, 66,39 euró állami prémium teljes összegét megkapja az ügyfél. (shz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom