Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-30 / 100. szám, szombat

2 KÖZÉLET 2016. április 30. | www.ujszo.com Róbert Ficót elzárhatják a külvilágtól (Somogyi Tibor felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Amint a jövő hót elején elbocsátják Robert Fico kormányfőt a fővárosi szívkórházból, nagy valószí­nűséggel azonnal kezdetét veszi minimum egy hónapot igénybevevő gyógykezelése, amelyet bizonyára valamelyik szlovákiai gyógyfürdőben fog abszolválni. A kormányfő egészségi állapotá­ról maga Fico, családja, a kórház és a kormányhivatal sem ad bővebb tá­jékoztatást. Csupán annyit tudni, hogy egy könnyebb infarktuson esett át, egy műtét során pedig két, részben eldugult, a szívébe vezető erét operálták meg. Sokat kell mozognia A miniszterelnök felépülése során kulcsfontosságú lesz, hogy sokat mozogjon, kerékpározzon, bizonyá­ra szigorú, zsírmentes diétát kell maj d abszolválnia, és teljesen elzárják a külvilágtól, a munkájától, a stresszes közegtől. A Denník N napilap infor­mációi szerint a szívműtéten átesett Fico már egyedül, segítség nélkül ké­pes járni. Helyettese, Robert Kaliňák belügyminiszter szerint rendszeresen telefonál koalíciós partnereinek, mi­nisztereinek, és már néhány kormány által jóváhagyott törvényt is aláírt a kórházban. A következő hetekben viszont, úgy tűnik, még inkább el­zárják a külvilágtól. Gyógyfürdőbe megy A szívműtéten átesett páciensek, Egy darabig még nem rúg labdába miután elbocsátják őket a kórház­ból, néhány napig betegállomány­ban vannak, s azt követően meg­kezdik a körülbelül három vagy négy hétig tartó gyógykezelést. Ilyen páciensek ellátására az or­szágban leginkább a bártfai, a szli- ácsi, a borosznói és a gyűgyi gyógyfürdő alkalmas. Danko is jól van Ficóhoz hasonlóan már Andrej Danko (SNS) házelnök is jobban van a hétfőn végrehajtott gyomorműtétje után. Az orvosok egy daganat miatt kénytelenek voltak eltávolítani Danko gyomrának egy részét. Azt, hogy jó vagy rosszindulatú daganat­ról volt-e szó, még nem tudni. A po­zsonyi onkológiai klinikán kezelt házelnök az intézet szóvivője szerint már egyedül jár. Azt, hogy meddig lesz kórházban, s milyen időt vesz igénybe kezelése, a szövettani ered­ménye nélkül jelenleg nehéz meg­jósolni. (dem, SITA) Értéket kérünk a pénzünkért Pozsony. Közlekedés, egész­ségügy, informatizáció - a pénzügyminisztérium a kor­mány tegnapi felhatalmazásá­nak köszönhetően az elkövetke­ző hónapokban e három ágazat­ban ellenőrzi az állami kiadások hatékonyságát. Az „Értéket a pénzért” projekt keretében az állami kiadások nagyjából 40 százalékát vizsgál­juk felül - nyilatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter, aki szerint az említett projekttel Szlovákia elkövetkező négy évre szóló stabilitási programja szá­mol, amelyet a kormány szintén tegnap fogadott el, és amely azt mutatja be, várhatóan hogyan alakulnak majd az ország legfon­tosabb makrogazdasági mutatói. A stabilitási programnak meg­győzően kell bizonyítania, hogy az ország a jövőben is megfelel azoknak a feltételeknek, ame­lyek biztosítják saját gazdasága, illetve az egész euróövezet sta­bilitását. „A kiadások felülvizs­gálásával várhatóan az idei év végére végzünk, aminek kö­szönhetően jövőre felmérhetjük, hol húzhatjuk be a nadrágszíjat, hogy csökkenthessük az ország eladósodottságát” - tette hozzá a pénzügyminiszter. A tegnap elfogadott stabilitási program szerint a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiány az idei 1,93 százalékról jövőre 1,29, 2018-ra pedig 0,44 százalékra csökken, 2019-re a kormány már 0,16 százalékos többlettel szá­mol. Kažimír tegnap is megerő­sítette, hogy emellett a jelenlegi 22-ről már jövőre 21 százalékra csökkentik a társasági adó kul­csát, a minimáladót pedig 2018- tól szüntetik meg. (mi, TASR) Adócsalás: tagadnak IBOS EMESE A Smer csúcsvezetéséig nyúló adócsalási ügyről ismét zárt ajtók mögött tárgyaltak a képviselők, a koalíció a pénzügyi bizottság után a védelmi bizottság ülésére sem engedte be a nyilvánosságot. Az érintettek elutasítják a vádakat. Pozsony. Az ügy főszereplője, Milan Chovanec azt mondta, hogy a Smer csúcsvezetése fedezte a közel 20 millió eurós adó-visszaigénylési csalást. Konkrétan Jozef Buček, je­lenleg parlamenti képviselő, aki ko­rábban a belügy államtitkára volt, Stanislav Kubánek, Robert Kaliňák háromszoros belügyminiszter és Ján Počiatek kétszeres miniszter nevét említette. A védelmi bizottság előtt Robert Kaliňák és Tibor Gašpar rendőrfőkapitány is beszámolt az ügy jelenlegi állásáról. Az ülés a kor­mánykoalíció döntése alapján zárt ajtók mögött zajlott. A bizottságnak egyébként tagja Jozef Buček is. „Amikor a számomra ismeretlen Chovanec úr azzal vádolt meg, hogy fedeztem az adócsalást, felkutattam az ügy kivizsgálásával megbízott nyomozót, hogy vallomást tegyek. De már nem dolgozott a testületnél” - mondta a bizottsági ülést követően Buček. Hozzátette, nem volt más vá­lasztása, mint feljelentést tenni az ügyben. Úgy véli, szándékosan már­tották be. „Soha nem volt közöm adó­visszaigénylési ügyekhez” - állítja Buček. A mintegy 20 millió eurós adócsa­lási ügy kivizsgálása 2010-ben kez­dődött el. Jelenleg 66 személy ellen folyik eljárás, 10 esetben már a bíró­sági eljárás zajlik. Az eset kivizsgá­lásával megbízott nyomozót fokoza­tosan távolították el a rendőrségtől, lehetetlenné tették a munkáját. Jelen­leg Lucia Nicholsonová (SaS) parla­menti alelnök asszisztense. „Meg­döbbentő számomra, hogy minden olyan adócsalási ügyben, melyben a Smer csúcsvezetése is gyanúba ke­veredik, rákényszerítik a nyomozó­kat, hogy elhagyják a rendőrséget” - mondta Dániel Lipšic (Nova) koráb­bi belügyminiszter. A védelmi bizottság ülését köve­tően Robert Kaliňák (Smer) belügy­miniszter nem akart tájékoztatni az ügy jelenlegi állásáról, mely kötődik Ladislav Baštemák adócsalási ügyéhez. (Baštemák lakóparkjában lakik egyebek mellett Robert Fico, Ján Počiatek és Marian Kočner vál­lalkozó is.) Kaliňák állítja, belügy­miniszterként nem vehet részt a vizsgálatban. „A Basternák-ügyet a médiában megjelent új információk alapján ismét megnyitotta a nyomo­zó” - mondta Kaliňák. Nem vála­szolt viszont arra a kérdésre, hogy a BaStemák-ügyben eljáró nyomozó lépéseit miért nem bíráltatja felül a belső ellenőrzéssel. Gašpar nagy fogása ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ország történeté­nek második legnagyobb adócsa­lását sikerült felgöngyölítenie a rendőrség és pénzügyőrség közös egységének, az úgynevezett adó­kobrának. A kár összesítve elérte a 23,7 millió eurót. Az akcióról kö­zös sajtótájékoztatón nyilatko­zott Tibor Gašpar országos rend­őrfőkapitány és František Imre- cze, a Pénzügyi Hatóság (FS) igazgatója, akiről az elmúlt na­pokban egy névtelen levél fel­adója - az FS egyik egy volt al­kalmazottja - azt állította, fedez­hette Ladislav Baštemák adócsa­lási ügyét. Imrecze ezeket az in­formációkat tagadta, tegnap csu­pán a nagy adócsalásról volt haj­landónyilatkozni. A szóban forgó bűnbanda tevé­kenységét 2013-tól figyelte a rendőrség a Čičikov fedőnevű ak­ció keretén belül. Érdekesség, hogy a banda épp ebben az évben hagyott fel a bűnözéssel, amelyet a nyomozás eddigi ismeretei szerint 2010-től folytatott. Az adókobra így visszamenőleg vizsgálódott, korábbi években leadott adóbe­vallásokat ellenőriztek. A tettesek nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon, Csehországban és Szerbiában is számos fiktív vagy részben fiktív üzletet bonyolítot­tak le, az esetek többségében ta­lajcsempével és sírkővel üzletel­Tibor Gašpar (TASR-feivétei) tek. Az adókobra 182 ellenőrrel és 162 rendőrrel együttműködve összesen 133 adóellenőrzést vég­zett el, s kiderítette, hogy az ille­téktelen adó-isszaigénylés elérte a 23,7 millió eurót, ebből csupán valamivel több mint 8 milliót si­került megmenteni. Az ügynek tíz gy anúsítottj a van, öt személynél vizsgálati fogság elrendelését kérvényezte a rend­őrség. Mint kiderült, a Čičikov- ügy szoros összefüggésben van egy korábbi, 2012-ben lebonyo­lított, Kő fedőnevű akcióval, a most letartóztatott tettesek egy része ugyanis egy másik bűnbandának is segített az adó­csalások lebonyolításában. A két akció során összesítve 76.millió eurós kárt jegyeztek fel a nyomo­zók. (dem, SITA) Minimális követelés Pozsony. A munkáltatók nem szeretnék, ha a minimálbér meg­határozása továbbra is a kormány kénye-kedvétől függne. „Olyan stabil mechanizmus bevezetését javasoljuk, amely a minimálbér meghatározásánál figyelembe venné a gazdaságlehetőségeit, és amely nem csökkentené a szlo­vákiai munkáltatók versenyké­pességét” - nyilatkozta a Mun­káltatók Országos Szövetségé­nek (RÚZ) elnöke, Miroslav Kiraľvarga. Jelenleg ha a kor­mánynak nem sikerül egyezségre jutni a munkáltatók és munkavál­lalók érdekvédelmi szervezetei­vel, akkor saját hatáskörben dönt a minimálbér emeléséről, miköz­ben az elmúlt években a baloldali kormány döntése inkább a szak- szervezeteknek kedvezett, mint­sem a munkáltatóknak. A KPMG társaság legújabb elemzése szerint azonban a szlo­vákiai munkáltatóknak még így sincs okuk a panaszra, hiszen a szlovák minimálbér a legalacso­nyabbak közé tartozik az Euró­pai Unióban. A havi minimálbér nálunk 405 euró, ennél csak hat országban alacsonyabb: Bulgá­riában 214, Romániában 277, Litvániában 350, Magyarorszá­gon 355, Csehországban 363, Litvániában pedig 370 euró. A legmagasabb Luxemburgban, ahol ez 1923 euró. (mi, SITA) Amnesztiák: nincs egyezség Pozsony. A parlamentben he­tedik alkalommal sem gyűlt össze az alkotmánytörvény módosítá­sához szükséges 90 támogató képviselő, így Mečiar 1998-ban kihirdetett amnesztiái továbbra is érvényben maradnak, lehetetlen­né téve ezzel ifj. Michal Kováč elrablásának és Róbert Remiás meggyilkolásának kivizsgálását. A Híd képviselőinek álláspontja először nem volt egységes. A párt 2015-ben és 2012-ben is egy em­berként az amnesztiák eltörlése mellett szavazott. Utóbbi alka­lommal a javaslatot a jobboldali pártokkal közösen terjesztették be. Információink szerint a Smer- SNS-Híd—Sieť-koalícióban nem volt megállapodás arról, hogy a koalíció nem támogathatja az amnesztiák eltörlését. Néhány frakcióban szabad kezet kaptak a képviselők. Bár nagyrészt most is ugyanazok a képviselők ülnek a Híd frakciójában, mint az előző ciklusban, csak négyen, Bugár Béla, Peter Kresák, František Šebej és Jakab Elemér támogat­ták az alkotmánytörvény módo­sítását. A parlamentben Ján Budaj (SaS) és Peter Kresák is azzal ér­velt, hogy a módosító javaslat lehetővé tenné a nyilvánosságot két évtizede traumatizáló bűncselekmények kivizsgálását. Róbert Remiášt 20 évvel ez­előtt gyilkolták meg. Az eddigi információk szerint halálát nagy valószínűséggel az Ivan Lexa vezette SIS rendelte meg az al­világnál. A gyilkosság jogi szempontból elévült, még ha a rendőrségnek sikerülne is fel­göngyölítenie, felelősségre aligha vonhatnák az elkövető­ket. (le)

Next

/
Oldalképek
Tartalom