Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-30 / 100. szám, szombat
www.ujszo.com | 2016. április 30. KÖZÉLET I 3 Nem lesz könnyű megszabadulni Kotlebától A szélsőjobbos frakció: Kotleba balján Rastislav Schlosár, aki átjátszotta Kotlebának a Borbarátok Pártját (TASR-feivétei) SZALAY ZOLTÁN Pozsony. Egyszer már sikerült, most újra próbálkoznak: 2006-ban a Legfelsőbb Bíróság feloszlatta Marian Kotleba pártját, ám a szélsőségesek vezérét ez nem állította meg: új pártot szerzett, amellyel be is jutott a parlamentbe. Ezúttal sikerül-e megállítani? Az egyetlen lehetséges megoldás a jelen helyzetben, vagy stratégiai hiba? Eltérnek a vélemények arról, helyes döntés volna-e feloszlatni Marian Kotleba neonáci elveket terjesztő pártját. A javaslattal jelenleg a Főügyészség foglalkozik, az ügynek már komoly előélete van. Egyszer már sikerült Marian Kotleba a 2000-es években először a Szlovák Testvériség nevű egyesület élén tűnt fel, majd egy azonos nevű politikai pártot alapított, amellyel már a 2006-os parlamenti választásokon szeretett volna elindulni. A pártot végül 2006. március 1-jén feloszlatta a Legfelsőbb Bíróság, mivel annak programjában alkotmányellenes elemeket találtak. Kotleba első pártja legfőbb programpontja a szlovák állam teljes átalakítása volt: egy úgynevezett rendi államot hozott volna létre, nemzeti keresztény és szociális alapokra építve, amely a demokráciát váltotta volna fel. Ebben a „rendi államban” nem politikai pártok, hanem az egyes szakmák (földművesek, tanárok, orvosok stb.) képviselőiből felállt „rendek” választották volna saját képviselőiket, az állam élén pedig a vezér állt volna. Ezt a vezérelvű rendszert a szlovák alkotmánnyal összeegyeztethetetlennek találta a bíróság. A Szlovák Testvériség egyesületként tovább működött - a belügyminisztérium 2008-ban tett egy próbát ennek feloszlatására, ám ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, így a szervezet továbbra is működik. Kotleba 2010-ben a Borbarátok Pártját (Strana priateľov vína) szerezte meg saját céljaira azon a Rastislav Schlosáron keresztül, aki ma Kotleba egyik parlamenti képviselője - 2010-ben ő lett a Borbarátok Pártja ügyvezetője. így Kotlebának nem kellett aláírásokat gyűjtenie, és indulhatott a parlamenti választásokon - akkor még nem volt képes arra a bravúrra, amelyre először 2013- ban a megyei választásokon, majd két évvel később országos szinten is. Azzal, hogy 2016-ban Kotlebáék bejutottak a parlamentbe, komoly állami támogatásra tesznek szert: csak a szavazatokért 1,8 millió eurót kapnak, ehhez jön még a párt és a frakció tevékenységére fordítható összeg, ami összesen több mint ötmillió eurót tesz ki. Ezzel gyakorlatilag az állam biztosítja a párt hosszú távú fennmaradását és megerősödését. Ezen akkor lehetne változtatni, ha a párt kiesne a parlamentből - ezt célozta meg az Emberi Jogi Intézet a párt feloszlatásáról szóló beadványával. Hiába oszlatják fel Hiába oszlatják fel azonban a pártot, Kotleba és képviselőtársai a választási időszak végéig biztosan parlamenti képviselők maradnak, a képviselői mandátum ugyanis nem párthoz, hanem személyhez kötött. Az Emberi Jogi Intézet nem a parlamenti erőeloszlásba akar beleszólni, hanem meg akarja tisztítani a szlovák politikát a neonáci párttól. Ráadásul a párt feloszlatásával megfosztanák Kotlebáékat az állami támogatástól. Nem biztos azonban, hogy ennyire egyszerű a helyzet. Jana Debre- céniová jogász, emberi jogi aktivista szerint Kotlebáék pártjának feloszlatása akár előrehozott választásokhoz is vezethet. „A Kotleba-féle párt feloszlatása kapcsán olyan kérdések is megnyílnak, amelyeket a jelenlegi szlovák jogrend nem szabályoz, és ez befolyásolhatja, hogy a főügyész kezdeményezi-e az eljárást a Legfelsőbb Bíróságon - állítja Debrecén- iová. - A képviselői mandátum úgy keletkezik, hogy valaki egy politikai párt listáján indul, és a politikai párt megszűnésével megszűnik a mandátum keletkezésének egyik jogi feltétele.” Debrecéniová értelmezése szerint tehát, ha Kotlebáék elveszítenék pártjukat, elveszne mandátumuk is, mivel pedig a parlament nem működhet kevesebb képviselővel, előrehozott választásokat kellene tartani. Debrecéniová hozzátette, a Smemek alighanem megfelel, hogy Kotlebáék bent ülnek a parlamentben, hiszen velük mindenki kizárta az együttműködést, így a Smer mandátumai még inkább „felértékelődtek” — így aztán nem csoda, hogy a Smer az előző választási ciklusban is tétlen volt ezen a téren annak ellenére, hogy már számos egyértelmű jele mutatkozott a szélsőségesek erősödésének. Most pedig a Smer jelölte főügyész aligha fog a legerősebb kormánypárt számára kényelmetlen döntést hozni, véli Debrecéniová. Stratégiai hiba Nagy stratégiai hiba volna a párt feloszlatása, véli Radovan Bránik, a hazai szélsőséges politikai erők szakértője. „A következő választások előtt így egyáltalán nem kellene kampányolniuk, mert egyértelműen biztosított lenne a támogatásuk” — mondta lapunknak Bránik. A szakértő szerint nem volna demokratikus lépés feloszlatni a pártot azért, mert nem tetszik valakinek, hogy a parlamentben van. Mi lehet akkor a megoldás? „Utólag befolyásolni a választási eredményeket életre szóló érv lehetne Kotlebáék számára a jelenlegi rendszer ellen” - véli Bránik. Ellenőrizni kell őket, és ha elkövetnek valamit, akkor lépni, de nem feloszlatni a pártot, mondja a szakértő, hozzátéve, hogy Kotlebáék pártja jelenleg az egyik legfegyelmezettebb párt a parlamentben, vigyáznak tehát rá, nehogy átlépjék a törvényesség határait. „Logikus, hogy tesztelik a demokrácia határait, ezt fogják tenni négy éven keresztül, de a feloszlatást őrültségnek tartanám, mert azt jelentené, hogy hatalmi nyomásra módosítjuk a választási eredményt” -állítja Bránik. Ha most mindössze azért tiltják be a pártot, mert vannak, akiknek nem tetszik a működése, az hatalmi visszaélés gyanúját keltené Bránik szerint. „Ez azt jelentené, az állam a következő választásokra elképesztően erős kampányt készített elő Kotlebáék számára, akinek már egyetlen eurót sem kellene kiadnia, hogy sikert érjen el. Az emberek már annyira dühösek az államra, a rendszerre, hogy bármilyen »igazságtalanság« történik, automatikusan azt támogatják, akit sérelem ért” - magyarázza a szakértő, aki szerint gyakorlatilag a „rendszer öngyilkosságát” jelentené ez a feloszlatás. Már késő Az Emberi Jogi Intézet is belátja, jobb lett volna korábban lépni, ám míg a korlátozott lehetőségekkel bíró emberi jogi szervezetek mindent megtesznek, hogy visszaszorítsák a szélsőségeseket, az állami szervek tétlenek. „Rejtély számomra, hogy egy vagy két évvel ezelőtt az illetékes állami szervek miért nem kezdtek cselekedni ebben a kérdésben - mondja Peter Weinsenbacher. - Különféle szervezetek, köztük a mi szervezetünk aktivistái újra és újra figyelmeztettek. Ennek a pártnak a magas beosztású képviselői az interneten neonáci, fasiszta tartalmakat telj esztettek, semmilyen módon nem titkolták ambícióikat és céljaikat. Ebben a helyzetben csak rossz és rosszabb megoldások vannak, mi a helyzet kiértékelése után arra jutottunk, a legkevésbé rossz megoldás a párt feloszlatása, hogy ne indulhassanak a következő választásokon.” Weisenbacher hozzátette, remélik, tanulságos lesz ez az eset a hagyományos politikai pártok számára is, amelyek foglalkozni fognak azokkal a problémákkal, amelyek megerősítették a szélsőjobbot. „Nem vagyunk vakok, tudjuk, hogy a valós életszínvonal egyes régiókban katasztrofálisan alacsony, a nagy anyagi támogatások ellenére hosszú évek óta nem kezelik hatékonyan a szlovák többség és a roma kisebbség együttélését. Ezeket a kérdéseket a kormánynak, a parlamentnek kellene kezelnie” - zárta az Emberi Jogi Intézet munkatársa. Csökkent a menekültek beáramlása Görögországba Brüsszel. Az EU és Törökország között megkötött egyezménynek köszönhetően látványosan csökkent az illegális határátlépők száma a görög partokon - jelentette be a napokban Frans Timmermans, az Eurépai Bizottság első alelnöke. „A Törökországgal való együttműködésünk első eredménye, hogy a menekülők számára rossz döntés az embercsempészekhez fordulni - mondta a biztos. - Az elmúlt három hét alatt nagy mértékben csökkent az irreguláris migránsok száma, de lehetővé kell tennünk, hogy a védelemre szorulók legálisan áttelepülhessenek.” Bár a végrehajtás kezdeti szakaszaiban jelentős előrehaladást tapasztalt a biztos, úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak továbbra is aktív szerepet kell vállalnia abban, hogy az EU és Törökország között megkötött egyezmény minden elemét megfelelő időben hajtsák végre. „Beleértve a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek támogatását célzó projekteket, a vízumliberalizáció folyamatát, az uniós és a nemzetközi jogszabályokkal való összhang megteremtését” - jelentette ki Timmermans. Idén márciusban az EU állam- és kormányfői megállapodtak Törökországgal, hogy véget kell vetni a Törökországból az EU-ba tartó irreguláris migrációnak, és ki kell dolgozni az Európai Unióba való betelepítés legális eszközeinek rendszerét. A menekültekhez való új viszony eredményei már megmutatkoznak abban, hogy nagymértékben csökkent azoknak a száma, akik a szabályokat megszegve, illegálisan szelték át az Egei-tengert, hogy Törökországból Görögországba jussanak. A bizottság tájékoztatása szerint a megállapodás március 20-i életbe lépését követő háláim hétben 5847 menedékkérő érkezett Törökországból a görög szigetekre, az azt megelőző három hétben viszont 26 878. Az uniós biztos a napokban tette közzé a 2015. november 29-i EU-Török- ország közös akcióterv végrehajtásáról szóló negyedik jelentést. A dokumentum szerint április 4- étől visszaküldik az irreguláris migránsokat Törökországba. A nyilatkozat alapján eddig március 20. után 325 irreguláris migránst küldtek vissza Törökországba, akik azon keresztül érkeztek Görögországba. A Frontex a visszatérés támogatására 318 kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőt és 21 visszafogadási eljárásban jártas szakértőt küldött a görög szigetekre. Ezenkívül 25 török összekötő tisztviselőt küldtek a görög uniós fogadóállomásokra. Az egyezség része a Törökországgal szembeni vízumkényszer felülvizsgálata is. A bizottság május 4-én ismerteti a harmadik vízumliberalizációról szóló eredményt, és ha Törökország teljesíti a fennmaradó tárgyalási feltételekhez szükséges intézkedéseket, a jelentéshez kapcsolódni fog egy javaslat, amely szerint Törökország felkerül a vízumkötelezettség alól mentes országok listájára. Felgyorsult a törökországi menekültek támogatásának tervezése és a projektek előkészítése is. Az 1 milliárd eurós uniós költségvetési hozzájárulás mellett 16 tagállam időközben 2016-2017-re felajánlott 2 milliárd euróból további 1,61 milliárd euróról küldött hozzájárulási igazolást. A törökországi menekültek támogatásáról szóló első szerződéseket - 77 millió euró összértékben - március 4-én írták alá, és az első összegeket március 18-án fizették ki. A bizottság az EU-Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló másodikjelentését június elején ismerteti. MP160206
