Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-25 / 95. szám, hétfő
KÖZÉLET 2 | 2016. április 25. lwww.ujszo.com Szlovákok magyar iskolában Nemcsak magyar gyerekek vannak szlovák iskolában, előfordul ez fordítva is (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) IBOS EMESE Pozsony. A magyar iskolák az utóbbi óvókban gyakorlatilag mindent megtesznek azért, hogy a szülőket meggyőzzék arról, hogy a magyar gyereknek magyar iskolában a helye. Sokszor eredménytelenül. Közben pedig már a szlovák szülők is felfedezték a magyar iskolát. Nem ritka, hogy a Pozsonyi Duna utcai Alapiskola diákjai vegyes házasságban nevelkednek. Morvay Katalin igazgató szerint osztályonként átlagosan 4-5 gyermek biling- vális. Vegyes házasságból - ahol az egyik szülő angol, olasz, német, cseh vagy szlovák - származó gyerekek is tanulnak az iskolában. Beilleszkedni Rajkán Van viszont egy különleges kisdiákjuk is: ő abban különbözik a többiektől, hogy sem az édesapja, sem pedig az édesanyja nem beszél magyarul. Bruno Grigelyt ennek ellenére, illetve éppen emiatt íratták magyar tannyelvű iskolába. A Gri- gely család néhány éve Pozsonyból a határ menti Rajkára költözött egy kertes házba. „Családunkban senki nem beszél magyarul. Úgy véltük, ahhoz, hogy gyermekeink be tudjanak illeszkedni az új környezetbe, meg kell tanulniuk magyarul. Ezért, eleinte nagy aggodalommal ugyan, de a helyi óvodába írattuk be őket, ahol mindketten kis kedvencek lettek. Az óvónők nagyon sokat foglalkoztak velük, hogy a hiányzó alapokat elsajátíthassák” - magyarázza Zuzana Grigelyová, Bruno anyukája. Az iskolaválasztáskor fontos szempont volt, hogy Bruno kapcsoÖSSZEFOGLALÓ Május 1-jén életbe lép az új uniós vámkódex, valamint annak uniós és nemzeti végrehajtási szabályai, ami a nem uniós tagországok webáruházaiból, nagykereskedéseitől megrendelt áru postai úton történő behozatalát is érinti. Pozsony. Ha egy szlovákiai magánszemély például kínai, török, amerikai webáruházaktól vagy az ottani nagykereskedőktől rendel árut, a postai kézbesítés eddig nem számított kereskedelmi forgalomnak, Božena Chríbiková, a zsolnai vámhivatal szóvivője szerint azonban májustól ez is változik. „A 150 eurónál olcsóbb áru esetében nem változnak a feltételek. Ha a csomag kísérőlevelében fel lesz tüntetve az ár, és a csomag olyan árut tartalmaz, amelynek a behozatala nincs engedélyhez kötve, a vámhivatal ezt azonnal hozzáférhetővé teszi a címzett számára” - mondta Chríbiková. Ha az áru behozatalához külön engedély kell, a vámhivatal az árut az engedély kézbesítését követően teszi hozzáférhetővé. Sok olyan eset is van azonban, amikor a behozott áruért már kifizették a behozatali díjat, lata ne szakadjon meg a szlovák nyelvvel és kultúrával. Ugyanakkor annak is tudatában voltak, hogy az ő korában, ha nem gyakorolja nap, mint nap a magyar nyelvet, könnyen elfelejti, amit addig megtanult. Miért a Duna utca? Számos iskolába ellátogattak, mielőtt a Duna utcai Alapiskola mellett döntöttek. „Több érv szólt a pozsonyi magyar iskola mellett. Mire a gyerekek elvégzik az iskolát, addigra tökéletesen kétnyelvűek lesznek, ráadásul angolul és németül is megtanulnak. A későbbi elhelyezkedés szempontjából nagyon fontos, hogy minél több nyelven beszéljenek felsőfokon” - mondta Zuzana Grigelyová. Az édesanya maximálisan elégedett a szlováknyelvoktatással. Odahaza a család szlovákul érintkezik, elmondása alapján, másodikos fia gond nélkül olvas és kommuniaz áru azonban nem megfelelő, ezért azt visszaküldik a feladónak, visszakövetelve a díjat. Ilyen esetben Chríbiková szerint már vámnyilatkozatot kell tenni akkor is, ha az áru 150 eurónál kevesebbe kerül. „A 150 eurónál drágább megrendelés esetében májustól már a behozatalnál is vámnyilatkozatot kell tenni, amelynek az összes ehhez szükséges engedélyt tartalmaznia kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha olyan árut hozunk be, amelynek a forgalomba hozatalához szükség van valamelyik állami intézmény engekál mindkét nyelven. Bruno már számos alkalommal segített szüleinek a hivatalos ügyintézésben. „Rajkán néhány szolgáltatóval csak az ő segítségével boldogulunk, mert csak magyarul kommunikálnak, a féljem „Előfordul, hogy gyerekeink megfeledkeznek magukról, és otthon is magyarul beszélnek egymással." Zuzana Grigelyová és én sokszor angolul sem értetjük meg magunkat” - mondta Zuzana asszony. A szülők azt szeretnék, hogy gyerekek gimnáziumba is ide járjanak. Brúnóhoz szeptemberben húga is csatlakozik, ő elsős lesz. délyére, akkor a vámnyilatkozathoz ezt is csatolni kell” - tette hozzá Chríbiková. A változás egy sor papírmunkával járhat, hiszen több hivatalnak is állást kell foglalnia az áru beengedésével kapcsolatban, szigorodnak a D- kategóriás fegyverek (paintball, air- sofl fegyverek és íjak) behozatalának a feltételei is. Eddig nem volt szükség behozatali engedélyre, ezentúl kötelező lesz. Az új uniós vámszabályozás részleteiről az érintettek a központi adó- és vámhivatal honlapján (www.financnasprava.sk) tájékozódhatnak majd. (mi, TASR) Harc az előítéletekkel Döntésüket környezetükben né- hányan előítélettel fogadták. „Paradox módon azok vannak a legnagyobb előítélettel a magyar nyelv iránt, akik anyanyelvükön (szlovák) kívül nem beszélnek más nyelven, ráadásul még azt sem ismerik tökéletesen. Tele vannak előítélettel azok is, akik még soha nem találkoztak magyar emberrel” - zárta Grigelyová. Az iskolával Bruno is elégedett. „A szlovák, az olvasás, a matek és a zene a kedvenc óráim, a fogalmazást viszont nem szeretem” - állítja. Morvay Katalin lapunknak elmondta, hogy szeptemberben két olyan elsős kisdiákjuk lesz, akik teljesen szlovák szülők gyerekei. „A Grigelyová édesanyának köszönhetően egy másik szlovák család is a mi iskolánk mellett döntött. Hozzájuk hasonlóan ők is Pozsonyból költöztek Rajkára” - mondta az igazgató. Pellegrini: kevesebb iskola kell Pozsony. Négy év múlva kevesebb alap- és középiskola valamint egyetem és főiskola lehet Szlovákiában - véli Peter Pellegrini. A kormány beruházásokért felelős alelnöke a közszolgálati televízió tegnapi vitaműsorában elmondta, hogy kevesebb iskolára van szükség, s ebből kifolyólag csökkenni fog a tanárok száma is. Pellegrini szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése is arra a megállapításra jutott, hogy az Európai Unió átlagához mérten Szlovákiában túl kevés diák jut egy tanárra. „Ha sikerül megtakarítani bizonyos összeget az iskolaügyben, nőhetnek a tanárok bérei is. Nem emelhetjük a fizetéseket úgy, hogy nem emeljük a színvonalat” - vallja a kor- mányfohelyettes, aki szerint senki sem várhatja el ebben az országban, hogy csak azért kapjon magasabb fizetést, mert már 30 éve dolgozik valahol. Pellegrini úgy tudja, hogy a kormány a következő négy évben kétmilliárd eurót kíván beruházni az iskolaügyben. A nyilatkozat újabb elé- gedetlenségi hullámot válthat ki a szakszervezeteknél és a tiltakozó tanároknál. (TASR) Hazai adatok szerint 160 ezren dolgoznak külföldön Pozsony. A gazdasági bevándorlókra két ok miatt is szüksége lesz Szlovákiának: az egyik, hogy egyre többen dolgoznak Szlovákiából külföldön, a másik pedig a lakosság elöregedése, derült ki az INEKO gazdaságkutató intézet és az Európai Bizottság szlovákiai képviselete által szervezett szemináriumon. „Míg jelenleg 3,22 gazdaságilag aktív korú ember jut egy nyugdíjasra, addig 2068-ban már csak 1,67 lesz ez az arány” - hangzott el a szemináriumon. A másik ok, hogy egyre többen dolgoznak külföldön. Pontos számok ugyan nincsenek, de a Statisztikai Hivatal szerint tavaly több mint 160 ezer ember dolgozott más uniós tagállamban egy évnél rövidebb ideig. A legtöbben Ausztriában dolgoznak, egy év alatt 38 ezerről 49,7 ezerre nőtt a számuk. A második legnagyobb csoport - 40,3 ezer fö - Csehországban dolgozik, Németországban 27,6 ezer, Nagy- Britanniában 8,9 ezer, Magyar- országon pedig 6,4 ezer ember talált munkát. A hosszabb távon külföldön élők száma pontosan nem ismert, de velük együtt akár duplája is lehet ez a szám. Erre utal a csehországi hivatalos adat is: 118 ezer szlovákiai munkavállalót tartanak nyilván, csaknem háromszor többet, mint a szlovák adatok. Csehországban egyébként több mint 300 ezer külföldi dolgozik. A hiányzó munkaerőt irányított bevándorlással pótolhatnánk a leggyorsabban, ehhez azonban lazítani kellene a migrációs szabályokon. „A harmadik országokból érkező alkalmazottak esetében a munkaadónak átlagosan 145 napot kell várnia az engedélyekre” - magyarázta Zuzana Vatráľová, a Nemzetközi Migrációs Szervezet szlovákiai hivatalának vezetője. (Ipj) RÖVIDEN Sulik maradna az SaS elnöke Pozsony. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Richard Sulik a párt hétvégi kongresszusán bejelentette, harmadszor is jelölteti magát a pártelnöki funkcióra. Az SaS élére jövőre választanak új vezetőt, Suliknak eddig csak egy kihívója van, Jozef Mihál, a párt jelenlegi alelnöke. A másik alelnök, Ľubomír Galko, korábbi védelmi miniszter egyelőre nem zárta ki, de nem is erősítette meg, hogy jelölteti magát pártelnöknek. (TASR) Visszaélnek a jegybank nevével Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank arra figyelmezteti a lakosságot, hogy ismeretlenek az intézmény nevében hitelt kínálnak magánszemélyeknek, miközben a jegybank egyáltalán nem foglalkozik fogyasztási hitelek folyósításával. A megtévesztő hitelkínálatot az infonbs@nbss.sk címről küldték szét, vagyis a levél szerzői jogtalanul élnek vissza az intézmény nevével. (TASR) Májustól drágul a nem uniós országban vásárolt áru u A 150 eurónál drágább áru esetében májustól már a behozatalnál is vámnyilatkozat kell (Gabriel Kuchta felvétele)
