Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-23 / 94. szám, szombat
8 KULTÚRA 2016. április 23.1 www.ujszo.com Avignonba készül az Ifjú Szivek Táncszínház Pozsony. A világ legrangosabb színházi eseményeként számon tartott avignoni fesztivál off programjában mutatkozik be idén nyáron az Ifjú Szivek Táncszínház. A Hégli Dusán által elnyert alkotói pályázatnak köszönhetően júliusban 22 napot töltenek majd el a táncosok a Rhône folyó partján fekvő francia városban, 21 előI F I Ú ö SZIVEK fine adást adva. „Az Ifjú Szivek küldetése és egyben kiemelt feladata, hogy hagyományos kultúránkat, közösségünket külföldön is képviselje. A fesztiválra az egész társulat készül. Az új előadás címe Finetuning, és egy készülő trilógia első része. Az egész estés koreográfia olyan témákat dolgoz fel, amelyek talán mindennapjainkban is finomhangolásra szorulnak” - mondta el Varsányi László, a táncszínház igazgatója. Az avignoni fesztivál a világ legnagyobb kortárs színházi seregszemléje, Szlovákiából még soha nem járt társulat a rendezvényen. Az Ifjú Szivek Táncszínház az Espace Alya Theatre, a Festival OFF ď Avignon és a Dusán Hegli Company közötti koprodukció eredményeként látogat el a délfranciaországi városba. A háromhetes rendezvényen évente több mint félmillió színházlátogató, 3500 akkreditált színházigazgató, kritikus és szakember fordul meg és válogat előadásokat Európa és a világ legnagyobb presztízsű színházaiba. (k) Eltemették Kertész Imrét Budapest. Spiró György szerint Kertész Imre a kilátástalannak tűnő évtizedekben a legszabadabb ember volt, Esterházy Péter a csöndet, a nyugtalanságot és a szenvedést nevezte az életművet jellemző legfontosabb szavaknak a Nobel-díjas író tegnapi búcsúztatásán a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A család, a pályatársak és több száz tisztelő mellett a magyar és a nemzetközi politikai élet képviselői is jelen voltak a temetésen. Spiró György egyebek mellett felidézte: Kertész Imre alapélménye, Auschwitz filozofikus általánosítására törekedett, a limlomokat, ha emlékezetéből nem is, de a paraboláiból kiszórta. „Nem nyűgözte előítélet, hiúság, képzelgett önkép, honi és külföldi, hivatalos vagy ellenzéki irodalmi szempont. Plebejus gúnnyal tekintett mindenre és mindenkire a hazugság szurdokában, ahogy ő nevezi A kudarcban. Ő volt a nép, akinek a népről is megvolt a véleménye, szemléletében az értelmiségi romantikának nyoma sem volt” - mondta. Esterházy Péter író búcsúbeszédében arról szólt, hogy Kertész Imrének a „nem” volt az igazi fö szava, nemekből áll össze müve, a nemekből élt és dolgozott, ugyanakkor „a szenvedésből és az ahhoz való viszonyának radikalitásából lesz Kertész művészete”. Esterházy élete fontos eseményének nevezte, hogy Kertész ágya szélén ült, „és nem tudhattam, tudja-e, ki vagyok, és tudja-e, ő ki. De hogy meghalt, hirtelen annyian ülnek az ágynak a szélén, így óhatatlanul erről is kéne mondanom valamit, de nem akarok rendet vágni az új üldögélők közt, csak megállapítom a tolongást”. Úgy vélte, a temetés nemcsak arról szól, akit temetünk, hanem azokról is, akik temetnek, rólunk. „A temetés nem a vége valaminek, hanem a kezdete. Nem az örök életre gondolok, hanem a teendőinkre, amelyeket ránk hagyott a halott. (...) Kertész Imre szövegeit újra és újra kell olvasnunk. (...) Nagy magyar író, akkor is, ha viszonya a nemzettel finopian szólva nem dráma nélküli, nem rózsás. Nem hazudni, rögzíteni hát, ami nincs, vagyis nyugalmat találni. Ezt itt nem kapjuk meg” - fogalmazott Esterházy Péter. Szavai szerint Kertész Imre nyugtalanságot hagy ránk, múltról, jelenről, jövőről,' emberről, istenről, társadalomról, önmagáról, ez az ő nehéz öröksége. Kertész Imre síija egy ősfás területen található, közvetlenül Thomán István zongoraművész és Major Tamás színművész végső nyughelye mellett. A Nobel-díjas író életének 87. évében, hosszan tartó súlyos betegség után március 31-én hunyt el. (MTI, ú) Kertész Imre Nobel-díjas író sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: MTI) Alakváltozások A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria Picasso-tárlata TALLÓSI BÉLA Plc Budapest. Július 31-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában a Picasso - Alakváltozások, 1895-1972 című tárlat, amely a 20. század egyik legnagyobb hatású művészének munkásságát mutatja be. A mester életművének valamennyi periódusát felölelő kiállítás a Musée national Picasso - Paris-val együttműködésben valósult meg. Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, Pablo Picas- sónak (1881-1973) már 1910-ben volt kiállítása Budapesten. E mostani, az Alakváltozások a figurális ábrázolás változásait tekinti át. Kiemelt témaként az emberi alak megformálásának folyamatos alakulását kíséri nyomon az 1895 és 1972 közötti alkotói időszakot átfogva. A művek zöme a művész ötezer alkotását őrző párizsi Picasso-múzeumból érkezett Budapestre. Azért is találó központi témaként a figurális ábrázolás változásait megfigyelni Picasso életművében, mert a művész minden korszakában központi szerepet játszott az ember: az érző és szenvedélyes ember, a gondolkodó ember, a művész, a társadalmi-politikai szereplő, a nő stb. Az emberi alak megformálásának változásaiban Picasso művészetének lényege tárul fel. A folyamatos formai megújulás a kiállításon látható alkotások nagyobb részét kitevő festmények mellett grafikákon és rajzokon, plasztikai alkotásokon és kerámián kísérhető végig. Ugyanerről tanúskodnak a mester munkamódszerébe bepillantást engedő fotók és filmek is. A tárlat hét szekcióra tagolódik. Az első egység Picasso korai korszakát, az 1906-ig tartó tíz év munkásságát mutatja be. Az első kiállított mű a Mezítlábas lányka, amelyet 14 évesen festett. Az 1907 és 1916 közötti éveket a Formák lebontása és kubista újraépítése címmel mutatják be. A klasszikus vonalvezetés újrafeltalá- lása című szekció nyomon követi, ahogy Picasso festészetében újra megjelenik a klasszikusan egyszerű vonal, a szépen modellált test. Az 1925 és 1936 közötti éveket a Szürrealista átváltozások című blokk mutatja be: az európai szürrealizmus megszületésének időszaka ez. Picasso művészetében is új témák, új formák jelennek meg, köztük az egyszerre ember és szörny Minótaurosz. A Háborús alakok című egységben az 1937 és 1945 közötti, háború hatására született alkotások kaptak helyet. A háború utáni években Picasso a primitív művészet talaján indul felfede- zőutakra. A Vissza a kezdetekhez szekció az egyszerű, őseredeti formát kereső kísérleteket láttatja. Az utolsó egység a művész és modellje témát jáija körül. Az 1954-től haláláig készült alkotásokon régi mesterek műveit idézi meg: ezek témája a férfi és a nő kapcsolata. Baán László kiemelte, ritka az ilyen átfogó kiállítás Picasso életművéből. Budapesten sikerült a világ több nagy múzeumából kölcsönzött anyaggal bemutatni az életművet. Az Alakváltozások című kiállításon éppen ennek köszönhetően átélhető Picasso zsenialitása. Pablo Picasso festészetének eddigi legnagyobb magyarországi bemutatója látható a Budavári Palota A épületében (Fotó mti) A kiállítás számokban Pablo Picasso: Anyaság, 1971, olaj, vászon; Musée national Picasso - Paris Pablo Picasso: Női fej, 1931, bronz; Musée national Picasso - Paris (Fotók: MNG) ► Atárlaton 100 műalkotás látható - festmények, szobrok és grafikák ► 74 alkotás a Musée national Picasso - Paris gyűjteményéből érkezett Budapestre ► A kiállítás a 92 évet megélt mester 77 alkotóévét öleli fel ► Az első festmény Picasso 14éves korában, az utolsó pedig a halála előtti évben, 1972-ben készült ► A budapesti bemutatóra kölcsönzött műtárgyak biztosítási értéke 200 milliárd forint
