Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-21 / 92. szám, csütörtök

6 | KÜLFÖLD 2016. április 21. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Ukrajna: nem lesz vízumkényszer? Brüsszel. Az Ukrajnával szem­ben alkalmazott schengeni ví­zumkényszer eltörlésére tesz ja­vaslatot szerdán az Európai Bi­zottság -jelentette be Margarí- tisz Szkínász, a brüsszeli testület szóvivője. A testület tavaly de­cemberben állapította meg, hogy Kijev eleget tett az ehhez szük­séges minden feltételnek. A ví­zummentesség azt jelentené, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok 90 napnál rövidebb időre vízum nélkül utazhatnak majd be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. A javaslatot az Európai Parlamentnek és a szakminisztereket tömörítő ta­nácsnak kell j óváhagynia. (MTI) Hollandia kiáll Kijev mellett Hága. Elutasította a holland par­lamenti képviselők többsége az EU-ukrán társulási megállapo­dásból való azonnali kilépést. Az euroszkeptikus Szocialista Párt indítványát .szűk többséggel sza­vazták le a 150 tagú parlament­ben: 75 képviselő voksolt a ja­vaslat ellen és 71 -en támogatták azt. Hollandia az egyetlen euró­pai uniós tagállam, amelynek parlamentje eddig nem hagyta jóvá a kormányközi szinten már aláírt megállapodást. Április ele­jén a Szocialista Párt kezdemé­nyezésére a témában tartott nép­szavazáson a lakosság 61 %-a el­utasította a társulási megállapo­dás ratifikálását. A népszavazás eredménye jogilag nem kötelező a parlamentre nézve. (MTI) Kabuli merénylet: több halálos áldozat Kabul. Több mint kétszeresére emelkedett a tálibok által Kabul központjában kedden végrehaj­tott öngyilkos merénylet halálos áldozatainak a száma: az afgán belügyminisztérium szerint 64- en vesztették életüket és 347-en sebesültek meg. A támadás cél­pontja a biztonsági erőknek az a szolgálata volt, amely a kor­mányzati tisztviselők épségéért felelős. Számos biztonsági hiva­tal található a környéken. (MTI) 500 áldozata lehet a katasztrófának Tripoli. Földközi-tengerből ki­mentett menekültek beszámolói alapján közel 500 halálos áldo­zatot szedő hajókatasztrófa tör­ténhetett Líbia partjainál - mondta Carlotta Sami, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője. Ha beigazolódnának az áldozatok magas számáról szóló hírek, akkor ez lenne a ta­valy óta tartó európai menekült­válság egyik legsúlyosabb tragé­diája. A 41 túlélő, akik Szomáli­ából, Etiópiából és Szudánból származnak, a görög Kalata szi­getére érkezésüket követően be­széltek a szerencsétlenségről. Több hírügynökség szerint még nem világos, hogy hol történt a katasztrófa és az sem, hogy egy vagy több haj ót érintett. (MTI) Clintoné és Trumpé Now York Elsöprő választási győzelmével a két amerikai elnökjelölt elrugaszkodhat az üldözőitől MTI-ÖSSZEFOGLALÓ New York. A republikánusoknál Donald Trump aratott diadalt, a demokratáknál pedig Hillary Clintoné lett a győzelem a kedden tartott New York-i előválasztásokon. A demokra­ták 247, a republikánusok 95 küldöttről döntöttek. Az utóbbi évtizedek legjelentő­sebb New York-i előválasztásaként aposztrofált voksoláson a republi­kánus elnökjelölt-aspiránsok verse­nyében Donald Trump 60%-os tá­mogatottsággal fölényes győzelmet aratott, mögötte messze lemaradva lett második John Kasich ohiói kor­mányzó, aki a voksok 25%-át sze­rezte meg. Harmadik lett Ted Cruz, aki mellett a választóknak csupán 15 százaléka döntött. Hillary Clinton szintén nagyarányú győzelmet ara­tott: az előző nyolc előválasztás 8 veresége után kedden este 59%-os támogatottsággal aratott diadalt. Vetélytársa, Bemie Sanders ver- monti szenátor a voksok 41%-át kapta. A volt külügyminiszternőt „New York szereti Hillaryt” táblák­Jellegzetes mimika: Trump önelégült mosolya, Clinton harsány nevetése. A re­publikánus és demokrata elnökjelölt győzelmével elhúzott riválisaitól. (TASR/AP) kai várták hívei és az amerikai nem­zeti himnuszt énekelték, Donald Trumpot pedig „Egyesült Államok! Egyesült Államok!” felkiáltással köszöntötték támogatói. A kommentárok Trump ilyen nagy arányú győzelmét részben annak is tulajdonítják, hogy a milliárdos je­lentős változtatásokat hajtott végre kampánycsapatában, és stratégiai tanácsadója az egyik legtekintélye­sebb szakember, Paul Manafort lett. Amióta Manafort irányítja a kam­pányt, Trump stílusa nagyon sokat változott: megfogalmazásaiban fi­nomabb lett, beszédei általában po- litikusabbak és összefogottabbak. Hillary Clinton családjával együtt jelent meg a pódiumon és beszédé­ben megköszönte a támogatást. „Ma ismét bizonyság lett, hogy az otthon az igazi hely” - fogalmazott Clin­ton, aki ugyan nem ebben az állam­ban született, de ez az állam válasz­totta meg őt kétszer is szenátornak, és ma is New York városától nem messze él. A politikus szerint a New Yorkban elért győzelem arra is bi­zonyság, hogy „nem elég diagnózist felállítani a bajokról, hanem jó meg­oldásokat is javasolni kell”. Konkrétumokat is sorolt, hogy mi minden vár jobbításra az Egyesült Államokban. A „rendszerszerű rasszizmus” elleni harcot, átfogó bevándorlási törvényt, a nőknek a férfiakéival egy enlő jövedelmeket és erős Egyesült Államokat ígért híve­inek. Ostorozta a republikánus elnökjelölt-aspiránsokat, elsősorban is Donald Trumpot és Ted Cruzt, mert szerinte mindketten megosztó személyiségek és olyan politikát ja­vasolnak, amely visszaverné Ame­rikát, amely szerinte a szókimondó, keményen dolgozó és befogadó em­berek országa. A New York-i elő­választások magas tétjét részben az országos elnökjelölt-állító konven­cióra megválasztandó delegátusok nagy száma, részben pedig az adta, hogy keddi választási győzelmével Clinton is és Trump is elrugaszkod­hat a mezőnytől. Civileket bombáztak le Brexit: kérlelik a briteket Több tíz ember, köztük gyer­mekek haltak meg a szíriai re­zsim repülőgépei által végre­hajtott csapásokban az Idlíb tartományban fekvő két, iszla- misták kezén lévő városban. Damaszkusz. A Szíriában kiter­jedt informátori hálózattal rendelke­ző Emberi Jogok Szíriai Megfigye­lőközpontja (OSDH) emigráns szer­vezet mészárlásnak minősítette a Márat an-Numanban lévő egy zöld­ségpiacot ért támadást, ahol 37 civil halt meg. A világhálóra feltöltött ké­pek szerint szörnyű pusztítást végez­tek a bombák. A Márat an-Numantól nyugatra fekvő Kafr-Nabl település egy halpiacát érte bombatámadás, ott legalább hét ember vesztette életét. Idlíb tartományban az al-Kaida szí­riai szárnyának számító an-Nuszra Front kezén van több település, s a február 27-én életbe lépett tűzszünet nem vonatkozik a szélsőséges szer­vezetekre. 250 ember elhagyhatja a szíriai felkelők által ostromgyűrűbe zárt két várost Szíria északnyugati ré­szén, és ugyanennyi távozhat a kor­mányerők által bekerített két másik településről a felek között született megállapodás szerint. Az ellenzék egy részét tömörítő, Szaúd-Arábia támogatta Tárgyalási Főbizottság (HNC) felfüggesztette a szíriai konfliktus rendezését szolgáló genfi béketárgyalásokon való rész­vételét, főbb képviselői megkezdték távozásukat Géniből, de szakértői­nek egy csoportját hátrahagyja, hogy informális megbeszéléseket folytas­sanak az ENSZ munkatársaival. (MTI) Périzs/London. Az európai ál­lampolgárok jelentős többsége azt szeremé, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna - de­rül ki egy, öt uniós tagállamban végzett felmérésről, amelyet a francia Le Figaro ismertetett. Két hónappal a június 23-ra kiírt brit népszavazás előtt a TNS Sofres közvéleménykutató-intézet fel­mérése azt mutatja, hogy miköz­ben a britek megosztottak a kér­désben (30% a bennmaradást, 34% a kilépést támogatja, 28% pedig még habozik), a németek 79, a spa­nyolok 67, a franciák 59, a lengye­leknek pedig 54%-a azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradna. A Brexitet, azaz Nagy-Britannia kilépését az EU-ból Németországban a meg­kérdezettek 13, Spanyolországban és Lengyelországban 7, Francia- országban pedig 41 %-a szeremé. Az USA nyolc egykori pénzügy­minisztere hívta fel tegnap megje­lent közös nyílt levelében a brit vá­lasztók figyelmét annak kockáza­taira, ha Nagy-Britannia az EU- tagságról kiírt népszavazás ered­ményeként távozna az unióból. A The Times brit napilapban közzé­tett felhívást George Shultz, Mi­chael Blumenthal, Robert Rubin, Lawrence Summers, Paul OTSTeill, John Snow, Henry Paulson és Ti­mothy Geithner írta alá. Levelük szerint „a brit gazdaság jövőjére feltett kockázatos fogadás” lenne a Brexit, a brit kilépés. A volt pénz­ügyminiszterek szerint egy ilyen fejlemény megkérdőjelezhetné London globális pénzügyi köz­pontként betöltött szerepét. (MTI) Pedagógussztrájk: öt percre leállt Magyarország A magyarországi pedagógusok sztrájkbizottsága által tegnapra meghirdetett ötperces országos leálláshoz kapcsolódó forgalomlassító szakszervezeti tüntetés résztvevőinek konvoja halad a fővárosi Dózsa György úton (MTI) Országos sztrájkot hirdetett tegnapra a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, felhívásuk azonban minden munkaválla­lónak szólt. Azt kérték, délben öt percre álljon le az ország, ne legyen kiszolgálás a boltok­ban, ne legyen hivatali ügyin­tézés, álljon meg a közlekedés. Budapest. Sikeresnek értékelte az egész: napos országos pedagógus­sztrájkot a Pedagógusok Szakszer­vezetének elnöke. Galló Istvánná elmondta: mintegy 25 ezer tanár vett részt a sztrájkban, amely 1185 isko­lában zajlott. Minden ötödik tanár sztrájkolt tehát, és minden harmadik iskolában volt olyan tanár, aki erre a napra beszüntette a munkát. Nehéz lesz felmérni és összesíteni, hogy országszerte hányán és hogyan csat­lakoztak a tanárok sztrájkjához, de egy Facebook-oldalon gyűjtik, hogy ki, hol és miért állt meg. A képeken látszik: rendelőben, büfében, óvo­dákban és az utakon is megálltak né- hányan öt percre délben. Az ellen­zéki pártok politikusai is szolidári­sak voltak a megmozdulás résztve­vőivel. A munkabeszüntetéssel a Peda­gógusok Szakszervezete az iskolá­kat fenntartó állami központ átszer­vezését, a tanárok kötelező óraszá­mának csökkentését, a minőségi munka külön díjazását és a pedagó­giai asszisztensek fizetésének eme­lését követeli. A 25 pontos követe­lésük közül háromban - a kötelező óraszám, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, például a daj­kák többletjuttatása és a minőségi bérpótlék ügyében - továbbra is na­gyon messze a megállapodás. A Fidesz szerint a pedagógusok többsége ráébredt arra, hogy csak felhasználják őket az egymást érő politikai akciókhoz, ezért csatlako­zott csupán egyötödük a sztrájkhoz. A kormánypárt közleményében azt írta: „Ugyanazok, akik ma újra és új­ra hergelik a pedagógusokat, kor­mányzásuk alatt elvettek tőlük egy­havi bért vagy utcára tették őket”. A pedagógusok döntő többsége nem sztrájkol, a kormánnyal együtt a pár­beszédet tartja fontosnak - adott ér­tékelést az oktatási államtitkárság a pedagógussztrájkról. (MTI, NOL, index)

Next

/
Oldalképek
Tartalom