Új Szó, 2016. április (69. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-02 / 76. szám, szombat

6 | KÜLFÖLD 2016. április 2. | www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt a perbe fogott Biszku Béla Budapest. 95. életévében meg­halt Biszku Béla, az 1956-os for­radalom utáni volt belügymi­niszter, a kommunista pártállam egyik vezető politikusa. Az 1956-os forradalom utáni meg­torlások miatt háborús bűntet­tekkel vádolt Biszku elleni per­ben 2014 tavaszán kihirdetett el­sőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék 5,5 év szabadság- vesztést szabott ki. Másodfokon 2015 decemberében 2 év felfüg­gesztett börtönre ítélte Biszkut bűnpártolással elkövetett hábo­rús bűntett miatt. Felmentette ugyanakkor a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyu­gati téren, illetve a Salgótaiján- ban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben a felbujtóként, több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított há­borús bűntett vádja alól. (MTI) Tanítanék: polgári engedetlenség Budapest. Újabb polgári enge­detlenséget hirdetett a közokta­tásban a Tanítanék mozgalom és a civil közoktatási platform ápri­lis 15-ére, amennyiben a kor­mány április 12-én nem ül le ve­lük tárgyaim - jelentette be Tör­ley Katalin, a mozgalom képvi­selője. „Szorít az idő! Nincs hová hátrálni! Ki kell kényszeríteni a változásokat!” - hangoztatta az aktivista, aki elmondta azt is: a kezdeményezést több szakszer­vezet támogatja. A szakszerve­zeti vezetők kiemelték: az okta­tás, a gyermekek problémája össztársadalmi ügy, ezért fontos az összefogás, a szolidaritás. (MTI) Iraki erők újabb offenzívája Bagdad. Több tízezer civil re­kedt az iraki terrorellenes erők hadműveleti területén a nyugati Anbár tartományban, ami lassítja az Iszlám Állam elleni harcot. Áz iraki fegyveres erők csütörtökön indították meg a Bagdadtól 140 km-re lévő Hit elleni offenzívát, az egységek 3 km-re megközelí­tették a város központját. Hit je­lentősége abban rejlik, hogy az Iszlám Állam iraki és Szíriái ál­lásai közti egyik utánpótlási vo­nalon fekszik. Hit visszafoglalása fontos ahhoz, hogy egyesítsék a Bagdadtól északra és nyugatra tevékenykedő fegyveres erőket az iszlamisták kezén lévő legna­gyobb város, Moszul ostromának megkezdése előtt. (MTI) Nincs egyezség Aszad jövőjéről Moszkva. Cáfolta Szergej Lav- rov orosz külügyminiszter azokat a kiszivárogtatásokat, amelyek szerint Bassár el-Aszad szíriai elnökjövőjéről egyezség jött lét­re Oroszország és az USA között. , .Amerikai partnereink nem kér­dőjelezhetik meg azt a formulát, amelynek értelmében csakis Szí­ria népe dönthet el minden, Szí­ria jövőjével kapcsolatos kér­dést” -jelentette ki Lavrov. (MTI) Összefognak Phenjan ellen Nukleáris biztonsági együttműködés az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea és Kína között Barack Obama a kínai elnökkel és az indiai kormányfővel. A távol-keleti tér­ségvezető szereplői megegyeztek Észak-Korea sakkban tartásában. (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Kész az együttmű­ködésre Kína és az Egyesült Államok, hogy megakadályoz­zák Észak-Korea további rakétakísérleteit. Barack Obama és Hszi Csin-ping erről a kétnapos washingtoni atomcsúcsra időzített találkozón beszélt. A washingtoni atomcsúcson az Észak-Korea felől érkező fenyege­tésekre válaszul szorosabb bizton­sági együttműködés mellett kötelez­ték el magukat az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői. Barack Obama amerikai elnök Abe Sindzó japán miniszterelnökkel és Pák Gun Hje dél-koreai elnökkel lezajlott ta­lálkozója után azt mondta, hogy a három ország együttműködése elen­gedhetetlen. Pák Gun Hje közlése szerint a vezetők megvitatták, ho­gyan lehetne Észak-Koreát vissza­tartani atomarzenáljának fejleszté­sétől. Észak-Korea provokációit ugyanis egyre nagyobb aggodalom­mal figyelik mind Szöulban, mind Pekingben, mind pedig Washing­tonban. A kommunista állam janu­árban hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, majd azóta több kísér­leti rakétát bocsátott fel. Obama a japán és a dél-koreai ve­zetőkkel folytatott tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy Kína és az USA is atomfegyvermentes Koreai­félszigetet szeretne, ennek érdekében cseréltek véleményt arról, hogy mi­ként lehetne eltántorítani Phenjant a további kísérletektől. Bár az amerikai-kínai csúcstalálkozóról kevés konkrétum szivárgott ki, elem­zők nagyon fontosnak ítélik meg már a találkozó létrejöttét is. Washington számára Kína egyre nagyobb jelen­tőséggel bír; részben az amerikai­kínai gazdasági kapcsolatok miatt, részben pedig a Dél-kínai-tengeren - a pekingi területi követelések miatt - kialakuló feszültség okán. Mérsékel­ten feszült ugyanakkor a viszony Washington és Peking között a ki­bernetikai biztonság és az emberi jo­gok kínai helyzete miatt. A nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozó alkalmából folytatott megbeszélésen az Iszlám Állam dzsihádista szervezet elleni közös- harcról, Törökország biztonságáról és az európai migránsválságról tár­gyalt Barack Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Tárgyal­tak arról is, hogyan lehet fokozni az Iszlám Állam meggyengítésére és megsemmisítésére irányuló közös erőfeszítéseiket - áll a Fehér Ház közleményében. A nukleáris biztonságról szóló konferenciának az ad különös aktu­alitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, el­sősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy „piszkos bombák” (hasadó­anyagokat hagyományos töltet fel- robbantásával szétszóró, sugárfertő­zést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok. „A terrorista csoportokban megvan a szándék ar­ra, hogy hozzáféljenek hasadó­anyaghoz, és hogy legyen atomfegy­verük” - mondta Ben Rhodes ame­rikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Eszak-Korea rakétáival rendíthetetlenül provokál Észak-Korea tegnap kilőtt egy rövid hatótávolságú rakétát a Japán-tengerbe. Phenjan szándékosan zavarja a GPS- jelek dél-koreai vételét. Szöul/Phenjan. A föld-levegő rakétát a keleti parton található Szondok városból indítottak el, a Yonhap hírügynökség úgy tudja, hogy a rakéta 100 kilométert tett meg a tengerbe csapódás előtt. Észak- Korea az utóbbi hetekben egy sor ra­kétatesztet hajtott végre, az állami média tájékoztatása szerint válaszul arra, hogy egy januári kísérleti atomrobbantás miatt az ENSZ újabb szankciókat vezetett be az ország el­len. Ezenkívül a kommunista rezsim az elmúlt hetekben már öt kísérletet végzett el rövid és közepes hatótá­volságú rakétákkal, válaszul arra az amerikai-dél-koreai hadgyakorlat­ra, amely a térségben zajlik. Phenjan úgy tekint ezekre az imitált hadműveletekre, mint amelyeken az ország megszállását gyakorolják. Észak-Korea csütörtök óta szán­dékosan zavarja a GPS-jelek dél­koreai vételét, amivel fennakadáso­kat okoz a légi és a tengeri közleke­désben: több dél-koreai hajó kapitá­nya döntött úgy, hogy visszafordul a kikötőbe, ahonnan indult - közölte a szöuli tudományos minisztérium. Hivatalos közlések szerint 52 hajó tájékozódását nehezítette meg a za­varás. A távközlési minisztérium szerint Észak-Korea két pontjáról érkeznek a GPS-vételt zavaró jelek, az egyik az ország nyugati, a másik a keleti partján van, közel a dél-koreai határhoz. A két ország egyesítésének ügyeivel foglalkozó szöuli miniszté­rium közölte, hogy provokációnak tekinti a GPS-jelek zavarását. Dél- Korea már 2010-ben bejelentette: tudomása van arról, hogy Észak­Korea vásárolt Oroszországtól GPS- jeleket zavaró berendezéseket. Az­óta Phenjan többször próbálkozott a használatukkal Szöul szerint. Észak-Korea tegnap hivatalosan bejelentette, hogy „ideiglenesen” blokkolja a Facebook és a Twitter közösségi oldalakat, a YouTube fel­vételmegosztó portált és általában a dél-koreai honlapokat, ami alátá­masztja azt a gyanút, hogy nagyon tart az információk internetes terje­désétől. Észak-Koreában nagyon kevés ember fér hozzá az internet­hez, és ők is csak a kormány által megszűrt tartalmat láthatnak. (MTI) Keménykedő törökök Elhunyt Genscher 89 éves korában elhunyt Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, aki jelentős szerepet játszott Né­metország újraegyesítésében. Berlin. A német Szabad Demok­rata Párt (FDP) politikusa szív- és ke­ringési elégtelenség következtében hunyt el tegnapra virradó éjjel. Hans- Dietrich Genscher rövid megszakí­tással 1974-től 1992-ig volt külügy­miniszter, ezzel csúcstartó a német diplomácia vezetői között. Külügy­miniszter volt Helmut Schmidt és az országot újraegyesítő Helmut Kohl kormányában is. Pártját 1974-től 1985-ig vezette. Szolgált Willy Brandt kormányában is, belügymi­niszterként. A liberális FDP Gen­scher vezetésével vált ki 1982-ben a szociáldemokrata párttal (SPD) ala­kított koalícióból, és lépett kormány­ra a CDU/CSU jobbközép pártszö­vetséggel. Külügyminiszterként és egyben alkancellárként a Nyugat és a keleti blokk közötti kapcsolatok nor­malizálására, a hidegháborús fe­Hans-Dietrich Genscher (SITA/AP) szükség enyhítésére, majd Németor­szág újraegyesítésére és Európa egyesítésére törekedett. Pályafutása után is a közélet tevékeny szereplője maradt, és 2013-ban közbenjárt az orosz vezetésnél azért, hogy Mihail Hodorkovszkij üzletember tíz évi börtön után elnöki kegyelemmel visszanyerje szabadságát. (MTI) Isztambul. Törökország erő­szakkal fordította vissza szülő­földjükre szíriai menekültek szá­zait idén január közepe óta - állítja az Amnesty International (AI). A nemzetközi jogvédő szervezet sze­rint ez a gyakorlat feltárja azokat a végzetes hibákat, amelyeket az EU-török megállapodás rejt ma­gában. Az AI a török-szíriai hatá­ron vizsgálódott és azt tapasztalta, hogy Törökországból naponta mintegy száz olyan Szíriáit kiuta­sítanak, aki nem regisztráltatta ma­gát a hatóságoknál. Az emberi jogi szervezet aggódik amiatt, hogy a hétfőtől hatályba lépő megállapo­dás - amelynek célja megfékezni a menekültáradatot - veszélyezteti a menekülti státusért folyamodók jogait. Az EU és Törökország már­cius 18-án állapodott meg a Török­országból az EU felé irányuló ille­gális migráció visszaszorítását cél­zó közös intézkedésekről. Az EU-török megállapodás része az is, hogy az EU-nak minden egyes Tö­rökországba visszafogadott szíriai állampolgárért cserében be kell fo­gadnia egy szír menekültet közvet­lenül Törökországból. Hétfőn ér­kezik Németországba a megálla­podás keretében Törökországból befogadandó szír menekültek első csoportja. John Dalhuisen, a szer­vezet európai és közép-ázsiai igaz­gatója úgy véli, „az EU vezetői annyira kétségbeesetten zárnák le a határaikat, hogy szándékosan fi­gyelmen kívül hagyták azt, hogy- Törökország nem biztonságos or­szág a szír menekültek számára”. Az ENSZ Menekültügyi Főbiz­tossága szerint a migránsok testi épségét és jogbiztonságát szolgáló óvintézkedéseket kell foganatosí­tani, még mielőtt az uniós-török megállapodással összhangban megkezdődik a migránsok elszál­lítása Görögországból Törökor­szágba. Jelenleg kb. 200 ezer, ott­hona elhagyására kényszerített ember tartózkodik a török-szíriai határ 20 km-es körzetében. A hu­manitárius segélycsoportok és a tá­borok lakói szerint a határhoz kö­zeli menekülttáborokban borzasztó állapotok uralkodnak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom