Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-03 / 52. szám, csütörtök
8 KÜLFÖLD 2016. március 3.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Áprilisban választás lesz Szerbiában Belgrád. Ma a szerb kormány felkéri Tomiszlav Nikolics szerb elnököt, oszlassa fel a parlamentet, és írja ki az előrehozott választásokat—jelentette be a kabinetjét 22 hónapja irányító Alekszandar Vucsics kormányfő. Hozzátette: a választások valószínű időpontja április 24-e. Az előrehozott parlamenti választással egyszerre a Vajdaságban tartományi és önkormányzati választást is tartanak. (MTI) Merénylet India konzulátusánál Dzsalálábád. Egy csoport merénylő megtámadta India Kelet- Afganisztánban található dzsa- lálábádi konzulátusát, a támadásnak legalább 8 halottja és 20 sebesültje van. A halottak közül öten merénylők voltak, viszont a sérültek mindegyike civil - közölte Attahulláh Kogyáni tartományi szóvivő. Az egyik merénylő a konzulátus közelében autójával együtt a levegőbe röpítette magát, majd lövöldözés tört ki. A robbanás 9 járművet semmisített meg. (MTI) Terrorszervezet lett a síita Hezbollah Rijád. Terrorszervezetté nyilvánította a Hezbollah libanoni síita szervezetet az Öböl menti E- gyüttműködési Tanács (GCC). A Szaúd-Arábiát, Kuvaitot, Bahre- int, Katart, Ománt és az Egyesült Arab Emírségeket tömörítő tanács főtitkára, Abdel-Latíf ez- Zajáni azzal indokolta a döntést, hogy a Hezbollah a térségben élő fiatalokat toboroz terrorakcióihoz. A GCC-t vezető Szaúd-A- rábia viszonya februárban romlott meg Libanonnal. A szunnita monarchia felmondott több megállapodást Bejruttal. (MTI) Izrael: hadrendbe áll a Dávid Parittyája Jeruzsálem. Izrael hadrendbe állítja az izraeli-amerikai fejlesztésű Dávid Parittyája nevű új rakétavédelmi rendszert, és már megkezdte annak kiszállítását a légi támaszpontokra. A rakétavédelmi pajzsot arra fejlesztették ki, hogy a 70 és 300 km közötti távolságban érkező rakétákat semlegesítse. Alapvetően a Hezbollah radikális libanoni síita szervezet támadásai elleni védekezésre tervezték. (MTI) Éheznek a Boko Haram harcosai Maiduguri. Ételért könyörögve megadta magát Nigéria északkeleti részén a Boko Haram iszla- mista terrorszervezet 76 tagja. A tájékoztatás szerint a Boko Haram jobb belátásra tért, csontsovány tagjait jelenleg a hadsereg maiduguri parancsnokságán tartják fogva. Az élelemhiány annak lehet a jele, hogy a nigériai hadseregnek lassan sikerül lezárnia az iszlamista szélsőségesek utánpótlási útvonalait. (MTI) Trump és Clinton győzelme A republikánusok és a demokraták favoritja a szuperkedden komoly lépéselőnyre tett szert ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál Donald Trump nyerte az ún. szuperkeddet, ám az előválasztási harcnak még nincs vége. Ted Cruz megnyerte Texast és maga mögött egyesítené Trump ellenzékét. Bernie Sanders pedig négy államot is elvitt. Az ún. szuperkedd az amerikai előválasztási verseny egyik legfontosabb napja, hiszen mindkét pártban 11 állam rendezett előválasztást vagy jelölőgyűlést. Köztük olyan népes államok vannak, mint Virginia és Texas. Egyértelműen Donald Trump volt a keddi megmérettetés győztese republikánus oldalon. Ám a siker nem volt olyan elsöprő, hogy befejezettnek lehessen nyilvánítani a versenyt, két legerősebb versenytársa, Ted Cruz texasi és Marco Rubio floridai szenátor szerzett annyi támogatást, ami fenntartja kampányukat. Trúmp megnyerte Alabama, Arkansas, Georgia, Massachusetts, Tennessee, Virginia és Vermont államokat, valamint Alaszkában a jelölőgyűlést. Cruz vitte a „korona- ékszert”, a legtöbb delegáltat adó Texast, valamint Oklahomát is. Számára a hazai pálya volt a legfontosabb, hiszen ha Texasban nem győzött volna, az a Cruz-kampány végét jelentette volna. Rubio Minnesotát nyerte meg, illetve begyűjtött egy- egy második helyet Georgiában, illetve Virginiában, és ezzel szerzett annyi szavazatot, hogy úgy érzi, van értelme folytatnia a versenyt. A republikánus párt elnökjelöltjének nyár végéig az előválasztásokon 1237 pártdelegált támogatását kell megszereznie. A szuperkedd után Trump vezet 268 delegálttal, mögötte Cruz áll 142, Rubio pedig 78 delegálttal. Az igazi csata március NATO: már terroristák is jönnek a menekültekkel A macedón határátkelőhelynél tegnap így tiltakoztak Robert Fico ellen (TASR/AP) Az Európai Bizottság 700 millió euróval segítené a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. Több mint tízezer migráns várakozik a görög-macedón határon. Brii sszel/Athén/Washington. Az Európai Bizottság tegnap elfogadottjavaslata értelmében olyan új uniós pénzügyi eszközt hoznának létre, amelynek keretében a következő 3 évben 700 millió euróval segítenék a migrációs válsággal küzdő tagállamokat. Az első szakértői értékelések szerint ennek az összegnek a jelentős része minden bizonnyal Görögországnak fog jutni, amennyiben az Európai Parlament és az uniós tagállamok jóváhagyják a bizottsági javaslatot. Több mint tízezer migráns várakozik a görög-macedón határon, a bevándorlók egyre kétségbeesettebbek, egy nő ideg-összeroppanást kapott és-fel akarta gyújtani magát, sokan a sínekre ültek. Á síneket viszont amúgy sem igazán használták az utóbbi napokban, a nemzetközi személyforgalom a múlt hét óta szünetel. Macedónia tegnap kétszer két órára megnyitotta a határát a migránsok előtt, a hatóságok összesen 170 Szíriáit és irakit engedtek át. Állítólag azért korlátozták ennyire az átengedhető bevándorlók számát, mert a balkáni migránsútvonal következő állomásának számító Szerbia sem enged be ennél több embert. Tegnap több mint ezer menekült érkezett a pireuszi kikötőbe a görög szigetekről. Bár Görögország uniós segítséggel több új fogadótábor felépítését tervezi, a bevándorlók vonakodnak beköltözni ezekbe, és inkább továbbmennének. Humanitárius szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a szabad ég alatt táborozó migránsok, különösen a gyerekek egészsége foroghat kockán, és ellátásuk is egyre nehézkesebbé válik. „Moszkva és Damaszkusz fegyverként veti be a menekültáradatot Európa destabilizálására - jelentette ki a NATO európai erőinek főparancsnoka. Philip Breedlove ameriHillary Clinton örömmámorban úszott a keddi sikere után, Donald Trump pedig máris női riválisát kémleli (íasr/ap) 15-én kezdődik, amikortól a republikánusok olyan államokban kezdenek előválasztásokat tartani, ahol a győztes minden delegáltat megkap, nem pedig arányosan leosztják őket. Sanders tartja magát A demokratáknál Hillary Clinton 7 államban - Alabamában, Arkansas- ban (ez neki hazai pálya, mert férje itt volt kormányzó), Georgiában, Mas- sachusettsben, Tennessee-ben, Texasban és Virginiában - számíthat a delegáltak többségére a nem végleges adatok szerint. Több helyen jelentős fölénnyel nyert: Alabamában 80%-os, Georgiában 72%-os, Virginiában 64%-os támogatottságnak örvendhetett. Ellenfele a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott hadjáratban, Bemie Sanders négy államban nyert, Vermontban - amelynek ő az egyik szenátora -, valamint Coloradóban, Minnesotában és Oklahomában. Clinton győzött a déli államokban, ahol az afrikai-amerikai közösség túlnyomó többsége őt támogatja. Sanders a „fehérebb” államokban tudott győzni, ahol a korábbiakhoz hasonlóan ismét a fiatalok tömegei szavaztak rá. Bár Clinton egyértelmű győzelmet aratott, ám Sanders ver- monti szenátor megnyert annyi államot és delegáltat, hogy úgy látja, van értelme tovább folytatnia a versenyt. Hillary Clinton egyértelmű győzelmet aratott, ám Bemie Sanders ver- monti szenátor megnyert annyi államot és delegáltat, hogy úgy látja, van értelme tovább folytatnia a versenyt. A szuperkedd után egyre inkább körvonalazódik egy Hillary Clinton kontra Donald Trump elnökválasztási küzdelem, ám félő, hogy a fontos ügyek megvitatása helyett személyeskedésbe fullad a kampány. Ki a szuperdelegátus? Az amerikai választási folyamatban szuperkeddnek nevezett napon egyszerre számos szövetségi államban tartottak előválasztást, jelölőgyűlést, és egyszerre sok delegátusról döntöttek. A republikánus táborban 595 delegátus megválasztásáról, a demokratáknál pedig 865 delegátusról és 150 szuperdelegátusról született döntés. Ez utóbbiaknak ún. nyitott voksuk van, vagyis szabadon voksolhatnak arra a politikusra, akire akarnak, nem köti őket semmi. Szuperdelegátus lehet a képviselőház és a szenátus összes demokrata párti tagja, az USA demokrata párti elnöke és alelnöke, a volt elnökök és alelnö- kök is. A szuperdelegátusi rendszer a Republikánus Pártban nem létezik, ez demokrata „találmány”. A bonyolult választási folyamat végén a delegátusok és a szuperdelegátusok választják meg a párt elnökjelöltjét. Mindkét pártban az-elnökjelölt személyéről végső soron nem a nép szavazatai döntenek, hanem az, hogy az elnökjelölteknek az előválasztásokon és jelölőgyűléseken hány delegátust, azaz küldöttet sikerül biztosítaniuk maguknak, hogy elnyeljék az elnökjelöltséget. Az elnökjelölt személyéről ugyanis ők szavaznak egyszerű többséggel a két párt elnökjelölt-állító országos konvencióján. Júliusban a republikánusok Clevelandben, a demokraták Philadelphiában tartják az elnökjelöltállító pártkongresszust. (NOL, MTI) kai tábornok egyértelművé tette, hogy ma már Oroszország Szíriái bombázása okozza az európai menekültválságot. Példaként említette a kazettás bombák bevetését, melyeknek semmilyen katonai hasznuk nincs, egyetlen célt szolgálnak, a lakosság terrorizálását, hogy minél többen keljenek útra. Breedlove szerint míg korábban valódi menekültek indultak útnak nyugalmasabb területek felé, mára napi gyakorlat, hogy a menedékkérők között bűnözők, terroristák, idegen harcosok jutnak be Európába. Szerinte a menekülthullámmal ma már egyre nagyobb számban érkeznek Európába külföldi harcosok és terroristák, akik a menekültválságot használják fel céljaikra, az Iszlám Állam terrorszervezet beszivárog, és „rákként terjed” a menekülthullámban. „Valamilyen közös európai megoldást” vár a migránsválságra Robert Fico miniszterelnök az Európai Unió és Törökország vezetőinek jövő heti rendkívüli csúcstalálkozóján - közölte tegnap a politikus egy macedóniai befogadóközpontban tett látogatásán. Február elején Pozsony 25 rendőrt küldött a macedón-görög határra. (MTI, Index)
