Új Szó, 2016. március (69. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-14 / 61. szám, hétfő
8 I KULTÚRA 2016. március 14. | www.ujszo.com r Érdi Tamás ünnepi hangversenye Pozsony. Magyarország nemzeti ünnepe alkalmából a Prima Primissima díjas Érdi Tamás zongoraművész ad ünnepi hangversenyt holnap 18 órakor a Szlovák Rádió nagy hangversenytermében (Mýtna 1). „Sokkal érzékenyebben nyúl a billentyűkhöz, mint a látó emberek. Úgy hiszem, hogy az ő játékában bizonyos dinamikai tartományokban olyan érzékenység van jelen, ami nálunk természetszerűleg nem lehetséges. Azt merném mondani, hogy chopini mértékkel lehetne ezt a képességet mérni” - méltatta Érdi Tamás játékát az idősebb pályatárs, Kocsis Zoltán. Mivel a holnapi hangversenyt a Patria Rádió élőben közvetíti, a helyfoglalás csak 17.45-ig lehetséges. Belépés érkezési sorrendben, korlátozott számban. (ú) Érdi Tamás (Képarchívum) Öngyilkos lett Keith Emerson Coelho levelet írt Prágába ÜNNEPI MŰSORAJÁNLÓ Santa Monica. Öngyilkos lett Keith Emerson rockzenész, a legendás progresszív rock együttes, az Emerson, Lake & Palmer társalapítója - közölte a kaliforniai, Santa Monica-i rendőrség pénteken. A zenész fejbe lőtte magát. 71 esztendős volt. Az angliai születésű Emerson zenekara a hetvenes években lett népszerű, mégpedig Bartók- és Muszorgszkij-feldolgozásaival. Keith Emerson Hammond-or- gonán, elektronikus zongorán, Steinway-hangversenyzongorán és szintetizátoron játszott, és arról volt híres, hogy kézzel, lábbal, s nemegyszer minden, keze ügyébe kerülő eszközzel csépelte a hangszert. Miután befejezte aktív zenész pályafutását, változatlanul a zeneiparban tevékenykedett. Utolsó koncertjét 2015 júliusában tartotta a londoni Barbi- canban. A Santa Monica-i rendőrség szóvivője szerint a zenész holttestére pénteken reggel a lakásában a barátnője talált rá. „Keith kedves lélek volt, és a zene iránti szeretetének és szenvedélyének a következő években nemigen lesz párja” - nyilatkozta a tragédia hírére a zenekar másik tagja, Carl Palmer. (MTI) Keith Emerson (1944-2016) Egy harmincnégy éwel ezelőtti találkozás emlékét akarja feleleveníteni a brazil Don Juan SZABÓ G. LÁSZLÓ „Mindenre emlékszem - közli prágai kiadójának, az Argónak címzett levelében Paulo Coelho, napjaink egyik legnépszerűbb bestsellerírója, aki számára Szent József oltalma jelenti a legnagyobb biztonságot. - Vasárnap volt, 1982 januárjának harmadik vasárnapja. Feleségemmel sétáltunk a Várban, az Arany utcácskában." Március 15. a képernyőn A magyar közszolgálati csatornák igényes műsorkínálattal - közvetítésekkel, az ünnepi hangulathoz illő filmekkel várják a nézőket március 15-én. A Duna holnap délelőtt a Kossuth térről, az ünnepélyes zászlófelvonást közvetíti (9.00), ezt követően az érdeklődők a Múzeum kerti díszünnepségbe kapcsolódhatnak be, ahol ünnepi beszédet mond Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke (10.30). A Noszlopy Gáspár - Kalandor vagy nemzeti hős? című magyar dokumentumfilm a magyar történelem vitatott alakját mutatja be. A parasztlegendák hőséről, a szabadságharc őrnagyáról (mások szerint kalandorról) Újvárfalván, Noszlopy Gáspár szülőházában Andrássy Antal kutatóval, Bona Gábor hadtörténésszel és Zákonyi Ferenc szakíróval Jósfay György beszélget (M3,13.05). A kőszívű ember fiai a szabadság- harc filmeposza: a Baradlay család drámáját örökíti meg. Emberi sorsokról, harcokról, szerelemről szól Hát persze, hol másutt? - kacaghat bárki, aki tudja, Coelho regényei közül Az alkimistából kelt el a legtöbb a világon. Lefordították több mint ötven nyelvre, kiadták vagy száznegyven országban. Első magyarul megjelent kötetét, az Egy mágus naplóját 1987-ben írta, azután, hogy 830 kilométert gyalogolt Santiago de Compostelába. Egy évvel később, Az alkimistával emberek millióinak életébe lépett be. Főleg azokéba, akik hívei a spirituális utazásoknak, a vallás és a szerelem misztikus keverésének. Coelho nagy utazó. A világ minden részén járt már, állítja. Prágában többször is. Először turistaként, a nyolcvanas évek elején, később már hivatalosan, kiadója meghívására, 2009-ben pedig még reklámfilm főszereplőjeként is. De minden alkalommal talpig feketében, elegáns Don Jüanként. Ha felismerték, nem tagadta le magát, mint Párizsban élő írótársa, Milan Kundera, aki a Szép napok című Beckett-darab előadása után a prágai Nemzetiben azzal fordult el lelkes olvasójától, hogy „Igen, sokan mondják, hogy hasonlítok Kunderára!” Coelho akkor boldog, ha megszólítják, ha fotózkodnak vele vagy ha autogramot kémek tőle. Ő szemmel láthatóan élvezi az ilyen helyzeteket. 1982. január 24-én élete párjával Prága legfestőibb utcájában sétált, A csehek szeretik Coelhót - megvették egymillió könyvét fent a Várban, ahol a közhit szerint II. Rudolf alkimistái laktak, ami nem igaz. Ott nem aranycsinálással foglalkoztak, ott várlövészek, udvari cselédek éltek, köztük néhány aranyverő mester. Naná, hogy Coelhót is odahúzta a szíve! „Kora délelőtt keveredtünk arra - taglalja pár nappal ezelőtt írt levelében. - Hideg volt, fáztunk is egy kicsit. De fázott az az utcai festő is, akit ott láttunk. Rajta kívül senkivel sem találkoztunk. Ügy döntöttem, veszek tőle valamit. Annyira boldog volt, hogy a feleségemet ingyen lerajzolta. Kicsit kínosan éreztem magam, ám ahogy elnéztem őt, arra gondoltam, világos példaként szolgál számomra. Sehol egy ember, aki képet venne tőle, ez mégsem gátolja őt abban, hogy azt csinálja, ami az élete. A végén két ajándékot adtam neki, apróságokat, amiket a zsebemben találtam. Szeretném, ha március 19-én, Szent József napján, amikor abból az alkalomból, hogy egymillió könyvem fogyott el Csehországban, ismét Prágában leszek, újra találkoznék ezzel az emberrel. Huszonöt éves lehetett, amikor először láttam, lehet, hogy ma már másvalamivel foglalkozik. A tiszteletbeli vendégem lenne. Azzal a két dologgal tudja bizonyítani, hogy őt várom, amit akkor a kezébe nyomtam. Szeretettel, Paulo.” Ennyi a levél. Hogy Coelho reménykedik, azt prágai ügynöke is hangsúlyozza, majd hozzáteszi: Szent József napját minden évben a világ más és más pontján ünnepli a brazil író, szűk baráti körben. Prága pedig készül a nagy napra. A csehek szeretik Coelhót, boldogan látják vendégül a várbeli Lobkovic- palotában. Főleg azok után, hogy a levelet a Twitteren is közzé tette, s (Képarchívum). mellékelte hozzá a két képet, az ismeretlen grafikus alkotásait is. A szénceruzával megörökített utcaképet és felesége rögtönzött portréját. Az utcarészletet kézírásával hitelesítette a művész. A név azonban olvashatatlan. Ami pedig azt a bizonyos reklámfilmet illeti, amelyben egy neves európai autógyár termékét ajánlotta a vásárlók figyelmébe: azt szintén a Várban forgatta. A strahovi kolostor festői udvarában. És most kőhajítás- nyira az apátság épületétől önmagát fogja reklámozni. De még az is lehet, hogy e 34 évvel ezelőtti találkozás egy újabb regény kerettörténetévé válik. Az lenne a harminc- egyedik könyve. Élve egyik kötete címével, ő is olyan... Mint az áradó folyó. Rövid és egyszerű mondatokkal mossa az irodalom vallásosmisztikus panelekre épülő partjait. A kőszívű emberfiái a szabadságharc filmeposza. Ma és holnap látható a Dunán. (Képarchívum) Jókai Mór regényének feldolgozása. Az 1964-ben készült látványos produkciót Várkonyi Zoltán rendezte. Az első rész ma, a második holnap látható a Dunán (18.35). És aki Baradlay Richárd figuráját ihlette: a Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó Lenkey- huszárok a forradalom hírére - az ellenkező parancs ellenére - haza indulnak, noha a szökevények útja ezer veszéllyel volt teli. Sára Sándor alkotása, a 80 huszár a katonák honvágyának és hazaszeretetének állít emléket (Duna, 21.05). (ú)
