Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-16 / 38. szám, kedd

www.ujszo.com | 2016. február 16. KULTÚRA 9 Francois Fiedler felfedezése francia festőművész bárhol a világon ismertebb, mint régiónkban Fiedler absztrakt művészetét a lírai jelzővel szokás illetni: vásznai a szubjektív expresszié kifejezései (Somogyi Tibor felvételei) A magyar származású LAKATOS KRISZTINA Új magángaléria nyílt Pozsony belvárosában a napokban, egy olyan hely, ahol a kiállításokat kétnyelvű megnyitón vezetik fel: a Szárazvám utca 1. alatt már várja az érdeklődőket a Kún Kelemen Fine Arts. A galéria első kiállítása egy „ismeretlen ismerőst" hoz - mondhatni - haza: Francois Fiedler művészetéből kínál ízelítőt. Az utóbbi hónapokban több olyan kiállítást is láthattunk a fővárosban, amely a Szlovákia területén született, majd a nagyvilágban befutott, nálunk alig - vagy csak szűk szakmai körben- jegyzett alkotók életművét igyek­szik a hazai közönség elé tárni. A Po­zsonyi Városi Múzeum a közelmúlt­ban Gyula Kosice (1924) kassai születésű argentin multimediális művésznek szentelt kiállítást (márci­us 6-ig a Hidrokinetizmus című vá­logatás Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban vendégeskedik). A Pálffy-palotában március 13-ig te­kinthető meg a budapesti Kogarttal közösen összeállított, Szalay - Sokol- Picasso című tárlat, amely a 20. szá­zadi magyar és szlovák grafika egy- egy emblematikus alkotóját, Szalay Lajost (1909-1995) és Koloman So­kolt (1902-2003) mutatja be, egye­bek mellett azt vizsgálva, miként kapcsolódtak Picasso művészetéhez. A két közép-európai művész életútja is számos párhuzamot mutat: mind­ketten a mai Szlovákia területén szü­lettek, művészetük az amerikai kon­tinensen, emigrációban teljesedett ki (Szalayé Argentínában, majd az USA-ban, Sokolé Mexikóban, majd az USA-ban), és az utóbbi évtizedek­ben egyfajta tervezett „újrahonosí- tásra” volt szükség, hogy a nemzet­közi szinten elismert munkásságukat a magyar, illetve a szlovák közönség is megismeije. Most pedig itt van nekünk Fran­cois Fiedler, alias Fiedler Ferenc. Kicsoda Francois Fiedler? Fiedler Ferenc Kassán született 1921. február 15-én - azaz, ha úgy tetszik, mostani „újrafelfedezése” a 95-ös jubileum előtt tisztelgő aktus­nak is tekinthető. Budapesten, a Ma­gyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa, majd ta­nársegédje volt. Minden adottnak tűnt egy ígéretes karrierhez: a fiatal festő jelentős csoportos kiállításo­kon vett részt, 1946-ban őt kérték fel az induló kulturális folyóirat, az Új­hold címlapjának megtervezésére, 1948-ban pedig ösztöndíjjal Párizs­ba utazhatott. Nem tért haza. Bár az újrakezdés nem volt zök­kenőmentes, Fiedler - innentől Fran­cois - az otthonról magával hozott fi- guratív festészetet az absztrakt mű­vészettel váltotta fel, s az 50-es évek elején már a Párizsban élő külföldi képzőművészek élvonalával együtt állított ki. Joan Miróval éveken át kö­zös műteremben alkotott, rajta ke­resztül ismerte meg Chagallt, Giaco- mettit, Braque-ot, Kandinszkijt. Fiedler absztrakt művészetét a lírai jelzővel szokás illetni: vásznai a szubjektív expresszió kifejezései a művész pszichéjének kivetítése által. Az alkotói módszere sajátságos volt: elkezdett dolgozni egy motívumon, amely spontán fejlődött a festés so­rán, míg a festmény befejezetté nem vált - azaz Fiedler úgy érezte, a műalkotás kész. Ebben az értelemben a stílusa az absztrakt expresszionis­tákkal, például Jackson Pollock művészetével mutat rokonságot, s ide kötik az egyedi technikai megoldá­sok is: a többrétegű, reliefszerű felü­letek, a kaparó, a kés, a vakolókanál, a kövek és a homok használata. (Nem véletlen, hogy 2012-ben a Pollock születésének 100. évfordulója alkal­mából megrendezett, Pollock to­vábbélése című kiállításon, melyen 13 kiválasztott alkotást mutattak be az USA-ban, Európát Fiedler egyik műve képviselte.) Mi a Kún Kelemen Fine Arts? „Francois Fiedler a 20. századi absztrakció nagymesterei közé tarto­zik” - hangsúlyozta Kún Kelemen Melinda művészettörténész, a Kún Kelemen Fine Arts tulajdonosa, aki szlovákiai magyarként Budapestről költözött haza, hogy az ott megszer­zett tudást és tapasztalatot itthon ka­matoztassa. A 2001-ben elhunyt ma­gyar származású francia festőművész mai értékeléséről szólva kiemelte: képei olyan jelentős közgyűjtemé­nyekben is megtalálhatók, mint a New York-i Guggenheim Múzeum, a párizsi Modem Művészetek Múzeu­ma vagy a Magyar Nemzeti Galéria; emellett alkotásai komoly értéket képviselnek a műpiacon, a Fiedler főművének tartott Triptichont példá­ul egy nagyon j elentős globális gyűjtő vette meg, aki Svájcban épülő ma­gánmúzeumában készül elhelyezni a festményeket. Ezzel együtt az is igaz, hogy Francois Fiedler bárhol a vilá­gon ismertebb, mint régiónkban: „Tudnak róla, jegyzik, de az eltérő kulturális-ideológiai háttér miatt Magyarországon jóval kevésbé do­kumentált az életműve. Egy-két ga­léria foglalkozik az alkotásaival, de a nagy múzeumi kiállítása még várat magára” - mondta el Kún Kelemen Melinda. Fiedlert alakja, művészete jól szimbolizálja azt a gondolatot, amely a Kún Kelemen Fine Arts létrehozá­sa mögött munkált. „Úgy láttam, a pozsonyi magángalériák közül hi­ányzik az, amely - nem szép szó, de így van - globalizálva értelmet ad a jelenlétnek” - fogalmazott a galéria tulajdonosa. Mint a megnyitón el­hangzott, a Kún Kelemen Fine Arts a „globális gondolkozás” jegyében egyrészt a régiónkhoz kötődő, a nemzetközi művészeti életben szá­mon tartott, nálunk mégis kevésbé ismert alkotók műveit szeretné meg­mutatni - s nem csak a lezárt élet­művekből kíván .válogatni, hiszen, ahogy azt a művészettörténész meg­jegyezte, számos fiatal alkotó ért el szép sikereket nemzetközi kép­zőművészeti vásárokon, miközben itthon alig tudatosítjuk ezeket az eredményeket. Másrészt, a galéria azt is egyfajta céljának tekinti, hogy - részben külföldi partnerei által - se­gítse, támogassa, helyzetbe hozza azokat a hazai vagy régióbeli fiatal művészeket, akik érdekesek lehetnek a globális piacon. Harmadrészt pe­dig: mivel a Kún Kelemen Fine Arts nemcsak bemutatóhely, hanem ke­reskedelmi galéria, természetesen az is a célja, hogy összehozza az eladó­kat és a vevőket, megtalálja a műgyűjtés iránt érdeklődő hazai ré­teget. A Fiedler-kiállításon látható 22 alkotásból 17-18 kép szintén elvihe­tő, az eladási ár megegyezés kérdése. Csak iránymutatónak: az anyag biz­tosítási értéke 1 millió euró. „Úgy láttam, a pozsonyi magángalériák közül hiányzik az, amely globalizálva értelmet ad a jelenlétnek" - fogalmazott Kún Kelemen Melinda Szemle-est Márton Lászlóval Pozsony. Csütörtökön 19 órá­tól tartja idei első pozsonyi estjét az Irodalmi Szemle a Pozsonyi Magyar Intézetben, a Café Nap­paliban (Védcölöp utca 54.). A szerkesztők bemutatják a januári és februári lapszámot. Előbbi ki­emelt tematikus blokkja a Na- bokov-ámyalatok címet viseli; találhatók benne szövegek Na- bokovtól és Nabokovról, olvas­hatunk a szerző legismertebb re­gényéről, a Lolitáról - nemcsak a könyv körüli botrányokról, ha­nem az író nyelv(ek)hez fűződő viszonyáról is. A februári szám a Kárpátalja-témát járja körül, ru­szin népballadákat, Vári Fábián László, Bemiczky Éva és fiatal kárpátaljai szerzők prózáját, Lő- rincz P. Gabriella versét, Csordás László és Száz Pál tanulmányát kínálva az olvasóknak. Az est vendége a februári szám egyik szerzője, Márton László, az utóbbi évtizedek egyik legki­emelkedőbb magyar prózaírója és műfordítója, aki nélkül a kor­társ magyar próza elképzelhe­tetlen. Miről fog szólni a leg­újabb regénye, és mi vitte rá, hogy újrafordítsa a Faustot - er­ről is faggatják őt a pozsonyi Iro­dalmi Szemle-esten. (ú) BAFTA-díjak: tarolt A visszatérő London. A visszatérő (The Revenant) kapta a főbb díjak zö­mét a Brit Filmművészeti és Te­levíziós Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján. Ez lett a legjobb film, főszereplője, Leonardo DiCap- rio pedig a legjobb színészi tel­jesítményt elismerő - mellesleg megbízható Oscar-előrejelzőnek is tekintett - kitüntetést vehette át. A film rendezője, Alejandro Inárritu kapta a legjobb rendező­nek járó díjat. A visszatérőt összesen nyolc kategóriában je­lölték, hatban győzedelmeske­dett: elvitte a legjobb fényképe­zés, a legjobb smink és a legjobb hangeffektusok díját is. Az ope­ratőr, Emmanuel Lubezki most kapott harmadszor BAFTA- díjat: korábban a Gravitáció és a Birdman hozott elismerést neki. A legjobb női főszereplő idén Brie Larson lett A szoba című filmben nyújtott alakítással. A mellékszereplők versenye brit sikereket hozott: Kate Winslet (Steve Jobs) és Mark Rylance (Kémek hídja) kapta a legjob­baknakjáró elismerést. (MTI, juk) Leonardo DiCaprio a legjobb szí­nészi teljesítményért járó díjjal (TASR/AP-felvétél)

Next

/
Oldalképek
Tartalom