Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám, kedd
www.ujszo.com | 2016. február 16. KULTÚRA 9 Francois Fiedler felfedezése francia festőművész bárhol a világon ismertebb, mint régiónkban Fiedler absztrakt művészetét a lírai jelzővel szokás illetni: vásznai a szubjektív expresszié kifejezései (Somogyi Tibor felvételei) A magyar származású LAKATOS KRISZTINA Új magángaléria nyílt Pozsony belvárosában a napokban, egy olyan hely, ahol a kiállításokat kétnyelvű megnyitón vezetik fel: a Szárazvám utca 1. alatt már várja az érdeklődőket a Kún Kelemen Fine Arts. A galéria első kiállítása egy „ismeretlen ismerőst" hoz - mondhatni - haza: Francois Fiedler művészetéből kínál ízelítőt. Az utóbbi hónapokban több olyan kiállítást is láthattunk a fővárosban, amely a Szlovákia területén született, majd a nagyvilágban befutott, nálunk alig - vagy csak szűk szakmai körben- jegyzett alkotók életművét igyekszik a hazai közönség elé tárni. A Pozsonyi Városi Múzeum a közelmúltban Gyula Kosice (1924) kassai születésű argentin multimediális művésznek szentelt kiállítást (március 6-ig a Hidrokinetizmus című válogatás Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban vendégeskedik). A Pálffy-palotában március 13-ig tekinthető meg a budapesti Kogarttal közösen összeállított, Szalay - Sokol- Picasso című tárlat, amely a 20. századi magyar és szlovák grafika egy- egy emblematikus alkotóját, Szalay Lajost (1909-1995) és Koloman Sokolt (1902-2003) mutatja be, egyebek mellett azt vizsgálva, miként kapcsolódtak Picasso művészetéhez. A két közép-európai művész életútja is számos párhuzamot mutat: mindketten a mai Szlovákia területén születtek, művészetük az amerikai kontinensen, emigrációban teljesedett ki (Szalayé Argentínában, majd az USA-ban, Sokolé Mexikóban, majd az USA-ban), és az utóbbi évtizedekben egyfajta tervezett „újrahonosí- tásra” volt szükség, hogy a nemzetközi szinten elismert munkásságukat a magyar, illetve a szlovák közönség is megismeije. Most pedig itt van nekünk Francois Fiedler, alias Fiedler Ferenc. Kicsoda Francois Fiedler? Fiedler Ferenc Kassán született 1921. február 15-én - azaz, ha úgy tetszik, mostani „újrafelfedezése” a 95-ös jubileum előtt tisztelgő aktusnak is tekinthető. Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa, majd tanársegédje volt. Minden adottnak tűnt egy ígéretes karrierhez: a fiatal festő jelentős csoportos kiállításokon vett részt, 1946-ban őt kérték fel az induló kulturális folyóirat, az Újhold címlapjának megtervezésére, 1948-ban pedig ösztöndíjjal Párizsba utazhatott. Nem tért haza. Bár az újrakezdés nem volt zökkenőmentes, Fiedler - innentől Francois - az otthonról magával hozott fi- guratív festészetet az absztrakt művészettel váltotta fel, s az 50-es évek elején már a Párizsban élő külföldi képzőművészek élvonalával együtt állított ki. Joan Miróval éveken át közös műteremben alkotott, rajta keresztül ismerte meg Chagallt, Giaco- mettit, Braque-ot, Kandinszkijt. Fiedler absztrakt művészetét a lírai jelzővel szokás illetni: vásznai a szubjektív expresszió kifejezései a művész pszichéjének kivetítése által. Az alkotói módszere sajátságos volt: elkezdett dolgozni egy motívumon, amely spontán fejlődött a festés során, míg a festmény befejezetté nem vált - azaz Fiedler úgy érezte, a műalkotás kész. Ebben az értelemben a stílusa az absztrakt expresszionistákkal, például Jackson Pollock művészetével mutat rokonságot, s ide kötik az egyedi technikai megoldások is: a többrétegű, reliefszerű felületek, a kaparó, a kés, a vakolókanál, a kövek és a homok használata. (Nem véletlen, hogy 2012-ben a Pollock születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett, Pollock továbbélése című kiállításon, melyen 13 kiválasztott alkotást mutattak be az USA-ban, Európát Fiedler egyik műve képviselte.) Mi a Kún Kelemen Fine Arts? „Francois Fiedler a 20. századi absztrakció nagymesterei közé tartozik” - hangsúlyozta Kún Kelemen Melinda művészettörténész, a Kún Kelemen Fine Arts tulajdonosa, aki szlovákiai magyarként Budapestről költözött haza, hogy az ott megszerzett tudást és tapasztalatot itthon kamatoztassa. A 2001-ben elhunyt magyar származású francia festőművész mai értékeléséről szólva kiemelte: képei olyan jelentős közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a New York-i Guggenheim Múzeum, a párizsi Modem Művészetek Múzeuma vagy a Magyar Nemzeti Galéria; emellett alkotásai komoly értéket képviselnek a műpiacon, a Fiedler főművének tartott Triptichont például egy nagyon j elentős globális gyűjtő vette meg, aki Svájcban épülő magánmúzeumában készül elhelyezni a festményeket. Ezzel együtt az is igaz, hogy Francois Fiedler bárhol a világon ismertebb, mint régiónkban: „Tudnak róla, jegyzik, de az eltérő kulturális-ideológiai háttér miatt Magyarországon jóval kevésbé dokumentált az életműve. Egy-két galéria foglalkozik az alkotásaival, de a nagy múzeumi kiállítása még várat magára” - mondta el Kún Kelemen Melinda. Fiedlert alakja, művészete jól szimbolizálja azt a gondolatot, amely a Kún Kelemen Fine Arts létrehozása mögött munkált. „Úgy láttam, a pozsonyi magángalériák közül hiányzik az, amely - nem szép szó, de így van - globalizálva értelmet ad a jelenlétnek” - fogalmazott a galéria tulajdonosa. Mint a megnyitón elhangzott, a Kún Kelemen Fine Arts a „globális gondolkozás” jegyében egyrészt a régiónkhoz kötődő, a nemzetközi művészeti életben számon tartott, nálunk mégis kevésbé ismert alkotók műveit szeretné megmutatni - s nem csak a lezárt életművekből kíván .válogatni, hiszen, ahogy azt a művészettörténész megjegyezte, számos fiatal alkotó ért el szép sikereket nemzetközi képzőművészeti vásárokon, miközben itthon alig tudatosítjuk ezeket az eredményeket. Másrészt, a galéria azt is egyfajta céljának tekinti, hogy - részben külföldi partnerei által - segítse, támogassa, helyzetbe hozza azokat a hazai vagy régióbeli fiatal művészeket, akik érdekesek lehetnek a globális piacon. Harmadrészt pedig: mivel a Kún Kelemen Fine Arts nemcsak bemutatóhely, hanem kereskedelmi galéria, természetesen az is a célja, hogy összehozza az eladókat és a vevőket, megtalálja a műgyűjtés iránt érdeklődő hazai réteget. A Fiedler-kiállításon látható 22 alkotásból 17-18 kép szintén elvihető, az eladási ár megegyezés kérdése. Csak iránymutatónak: az anyag biztosítási értéke 1 millió euró. „Úgy láttam, a pozsonyi magángalériák közül hiányzik az, amely globalizálva értelmet ad a jelenlétnek" - fogalmazott Kún Kelemen Melinda Szemle-est Márton Lászlóval Pozsony. Csütörtökön 19 órától tartja idei első pozsonyi estjét az Irodalmi Szemle a Pozsonyi Magyar Intézetben, a Café Nappaliban (Védcölöp utca 54.). A szerkesztők bemutatják a januári és februári lapszámot. Előbbi kiemelt tematikus blokkja a Na- bokov-ámyalatok címet viseli; találhatók benne szövegek Na- bokovtól és Nabokovról, olvashatunk a szerző legismertebb regényéről, a Lolitáról - nemcsak a könyv körüli botrányokról, hanem az író nyelv(ek)hez fűződő viszonyáról is. A februári szám a Kárpátalja-témát járja körül, ruszin népballadákat, Vári Fábián László, Bemiczky Éva és fiatal kárpátaljai szerzők prózáját, Lő- rincz P. Gabriella versét, Csordás László és Száz Pál tanulmányát kínálva az olvasóknak. Az est vendége a februári szám egyik szerzője, Márton László, az utóbbi évtizedek egyik legkiemelkedőbb magyar prózaírója és műfordítója, aki nélkül a kortárs magyar próza elképzelhetetlen. Miről fog szólni a legújabb regénye, és mi vitte rá, hogy újrafordítsa a Faustot - erről is faggatják őt a pozsonyi Irodalmi Szemle-esten. (ú) BAFTA-díjak: tarolt A visszatérő London. A visszatérő (The Revenant) kapta a főbb díjak zömét a Brit Filmművészeti és Televíziós Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztó gáláján. Ez lett a legjobb film, főszereplője, Leonardo DiCap- rio pedig a legjobb színészi teljesítményt elismerő - mellesleg megbízható Oscar-előrejelzőnek is tekintett - kitüntetést vehette át. A film rendezője, Alejandro Inárritu kapta a legjobb rendezőnek járó díjat. A visszatérőt összesen nyolc kategóriában jelölték, hatban győzedelmeskedett: elvitte a legjobb fényképezés, a legjobb smink és a legjobb hangeffektusok díját is. Az operatőr, Emmanuel Lubezki most kapott harmadszor BAFTA- díjat: korábban a Gravitáció és a Birdman hozott elismerést neki. A legjobb női főszereplő idén Brie Larson lett A szoba című filmben nyújtott alakítással. A mellékszereplők versenye brit sikereket hozott: Kate Winslet (Steve Jobs) és Mark Rylance (Kémek hídja) kapta a legjobbaknakjáró elismerést. (MTI, juk) Leonardo DiCaprio a legjobb színészi teljesítményért járó díjjal (TASR/AP-felvétél)
