Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám, kedd
Az Arsenal kifogott a Rókákon, de semmi nincs veszve 11. oldal 2016. február 16., kedd, XII. évfolyam, 7. szám m Tények a La Ligáról Az UEFA koefficiensei alapján öt éve a La ■ Liga a világ legjobb bajnoksága. A spanyol bajnokság klubjai közül 18 évben került ki a világ legjobb csapata az UEFA- rangsor alapján, a második helyen a Serie A áll (9). A liga alapítása óta összesen 60 csa- ■ pat játszott az első osztályban. Közülük 9 tudta megnyerni a bajnokságot, a Real Madrid a maga 32 győzelmével csúcstartó. A Barcelona 23-nál jár. 3 Spanyolország legrégebbi klubja a ■ Recreativo de Fluelva, jelenleg a harmadosztályban futballozik a csapat. 1889-ben alapította egy angol orvos, William Alexander Mackay, a klub játékosai pedig az andalúziai Rio Tinto bányavállalat munkásai és mérnökei közül kerültek ki. A spanyol bajnokság legeredményesebb ■ góllövője minden évben a Pichichi-trófeát nyeri el. A „Pichichi" eredetileg az Athletic Bilbao támadójának, Rafael Moreno Aranzadinak a beceneve. A gólerős játékos 29 évesen hunyt el tífuszban, miután feltehetően romlott osztrigát evett. A spanyol bajnokságban a legidősebb ■ játékosként Harry Lowe mutatkozott be, aki 48 évesen és 226 naposán játszott a baszk La Real csapatában. A Valencia elleni meccse volt az első és egyben az utolsó, amit a ligában játszott. 6 Manapság a Real Madrid és a Barce- ■ lona külön ligában játszik. A madridiak bevétele 770 millió euró volt 2015-ben, a Barcelonáé 657, míg a harmadik leggazdagabb klub, az Atlético Madrid 230 millióval zárt. 7 Luis Aragones 757 bajnoki meccsen ült a ■ kispadon a La Ligában, ez ligarekord. 8 A játékosok közül Andoni Zubizarreta ■ teljesítette a legtöbb meccset: 622-szer lépett pályára az első osztályban. 9 A leghosszabb kapott gól nélküli sorozatot ■ az Atlético Madrid mondhatja magáénak, az 1990/1991-es szezonban egymás után 13 meccsen nem kaptak gólt. Az egy idényen belüli összesített rekord a Deportivo La Corunát illeti, az 1993/1994- es szezonban 26 meccsen nem kaptak gólt. A bajnokság legeredménye- ■ sebb játékosa Lionel Messi. 2004 óta játszik a La Ligában, ez idő alatt 333 bajnoki meccsen 299 gólt szerzett. Cristiano Ronaldo mutatója 224/246. A liga gólcsúcsát a Real Madrid tartja, a 2011/2012-es szezonban 121 találatot szereztek. 1929, az első forduló eredményei: Arenas de Getxo-Atlético Madrid 2-3, Espanyol-Real Unión 3-2, Real Sociedad—Athletic Bilbao 1-1, Real Madrid-CE Europa 5-0, Racing Santander-Barcelona 0-2 Bányászokból lettek a futball művészei 87 éves a spanyol bajnokság, a La Liga S panyolországba - a világ szinte minden pontjához hasonlóan - az angolok vitték el a futballt. Egész pontosan az ország délnyugati területein található Minas de Riotinto bányatelepein keresztül, mert Hugh Matheson brit befektető itt vásárolt magának koncessziót. A britek bányászati érdekeltségei juttatták el a játékot Bilbaóba is, és Spanyolországban először itt honosodott meg igazán a játék. Az ország első labdarúgó-stadionját 1913-ban építették, vagyis a bilbaói San Mamés lett a spanyol futball bölcsője. A spanyol foci kemény és energikus volt, a brit ipar énékeiből merítette az identitását. Ahogy Jonathan Wilson Futball- forradalmak című könyvében fogalmaz: „Spanyolország gyökerei itt keresendők a katolicizmusban, a baszkok birodalmi nézeteiben és túlélési ösztönében. Ok voltak Spanyolország harcosai. Alapvető erényeik a férfiasságban, a bátorságban, az önfeláldozásban, vezetőik követésében, az alázatosságban és a becsületben öltöttek testet. Ahogy Mussolini Olaszországában, úgy Franco Spanyolországában is szinte küzdősport lett a futball.” Ezek az értékek voltak a jezsuiták központi tanításai, ami nem meglepő, hiszen a jezsuita rend alapítója a baszk születésű lovag, Loyolai Szent Ignác. A jezsuita iskolák - a brit magániskolákhoz hasonlóan - jellemformáló erényeket tulajdonítottak a sportnak. Egy ilyen intézményben nőtt fel Rafael Moreno Aranzadi, ismertebb nevén Pichichi is. Nem elsősorban gólérzékenysége, hanem emberi oldala miatt volt ismert és népszerű: megtestesítette a katolikus-baszk-spanyol férfiideált. Mikor a frankóista Marca szerkesztősége 1953-ban megalapította a spanyol gólkirály elismerésére szolgáló trófeát, Rafael Moreno Aranzadi után nevezte el Pichichi- díjnak. Pichichit az 1920-as olimpiai ezüstérmes csapat hősei között is megtaláljuk. Az ország első jelentős nemzetközi sikere vezetett oda, hogy 1927-ben Jósé María Acha, az Arenas Club de Getxo igazgatója először vesse fel a nemzeti bajnokság létrehozásának ödetét. A javaslatot hosszú vita követte, de végül a spanyol szövetség tagjai megegyeztek abban, hogy tíz csapattal indul a bajnokság. Közülük hatan: a Barcelona, a Real Madrid, az Athletic Bilbao, a Real Sociedad, az Arenas Club de Getxo és a Real Unión mint korábbi Spanyol Kupa-győztes kerültek az alapítók közé, az Adético Madrid, az Espanyol és a CE Europa kupadöntősként, a Racing de Santander pedig egy egyenes kieséses sorozat győzteseként kapott lehetőséget. Az alapító tagok közül a Real, a Barca és az Athletic Bilbao sosem esett még ki az első osztályból. A spanyol futball nagyon sokáig őrizte gyökereit - ezzel párhuzamosan egyébként nem is termett számukra sok babér a nemzetközi színtéren. Francisco Franco fasiszta tábornok vezetése alatt az ország 1936 és 1975 között elszigeteltségben élt. A spanyol izoláció elsősorban a válogatott eredményeiben mutatkozott meg. Habár hazai pályán megnyerték ugyan az 1964-es Európa-bajnokságot - ekkor a nyugati-európai futball még a robbanásszerű fejlődése előtt állt néhány évvel -, a következő negyven évben azonban gyakorlatilag semmi értékelhetőt nem tudott felmutatni a nemzeti csapat. A spanyol labdarúgást az ország nyitása mentette meg. A folyamat Franco életének utolsó éveiben kezdődött, 1973-ban pedig a labdarúgás is megnyitotta kapuit az idegenlégiósok előtt. Ekkoriban került az FC Barcelonához a hollandok zsenije, Johan Cruyff is, és kétség kívül szoros és folytatólagos kapcsolatot találunk az ő érkezése és a spanyolok 2010-es vb-győzel- me között. Pedig még Cruyff leigazolása sem ment egyszerűen. Franco rezsimje akadályozta a spanyol vállalatokat, hogy banki átutalásokat indítsanak külföldre, így végül a katalán klub csak úgy tudta megszerezni a vágyott játékost, hogy mezőgazdasági munkagépként regisztrálta. Az 1970-es évek elején Rinus Michels, a Barcelona vezetőedzője és Cruyff megismertette Spanyol- országot a totális futballal. A két zseni a legjobb időben érkezett: Spanyolország ideológiailag is készen állt az új impulzusok befogadására, és ezzel egy időben a gazdasága is felemelkedésnek indult: Spanyolország nem kis részben azért vált fötballnagyhatalommá, mert bekapcsolódott az európai vérkeringésbe. 1986-ban Spanyolország csada- kozott az Európai Unióhoz, és ezzel megváltotta a belépőjegyét a kontinenst behálózó rendszerbe. A csadakozást követően a spanyol foci rohamos fejlődésnek indult, hiszen egy ország labdarúgó-potenciálja szoros összefüggésben van a jólétével, a gazdagságával. Márpedig a spanyolok az 1980-as évektől kezdve gyorsan gyarapodtak: az 1960- as, 1970-es években a spanyol átlagjövedelem csak az EU-alapító országok jövedelmének 60 százalékát tette ki egy főre számolva. Az 1980-as és az 1990-es években viszont Spanyolország felzárkózott, és a barcelonai olimpia már az ország egy egészen másik arcát mutatta: az új Spanyolországét, amelynek élén a 21 éves Pép Guardiola aranyérmet nyert az olimpiai csapattal. Spanyolország a kétezres évek elejére a világ legjobb válogatottja lett. Teljesítményüket egy példa nélküli triplázással koronázták meg: Euró- pa-bajnokság, világbajnokság, Eu- rópa-bajnokság. Talán az sem túlzás kijelenteni, hogy ez a válogatott a világ valaha volt legjobbja. Ha röviden akarjuk összefoglalni az eseményeket, akkor elmondhatjuk, hogy miután Franco utolsó éveiben enyhült a spanyol izoláció, a Barcelona megkezdte új klubstílusának felépítését az Amszterdamból importált tudástőke segítségével, és lényegében teljes egészében átvette a holland iskolát. A 2008-as vagy a 2012-es Európa-bajnokságon a spanyol válogatott nemegyszer úgy nézett ki a pályán, mintha csak a La Masiában háromszögezne egy edzés bemelegítéseként. Aztán mikor megszerezték a vezetést, az 1-0-s előny bittokában gondoskodtak róla, hogy úgy eldugják a labdát, hogy az ellenfél már csak a meccs végén találja meg. A 2010-es vb-döntő volt a spanyol válogatott 48. olyan meccse zsinórban, amelyet úgy nyertek meg, hogy ők szerezték az első gólt. Pedig mindenki tudta, hogyan játszanak majd, mire lehet ellenük számítani, mégsem tudták kivédeni a támadásokat, mert a spanyolok a passzolás nagymestereivé váltak A helyzet mára sem sokat változott. A Bajnokok Ligája címvédője a Barcelona, az Európa Ligáé a Sevilla, a közelgő Európa-bajnokságon pedig szintén a spanyolokat kell majd letaszítani a trónról. Hegedűs Henrik A Barcelonát és a spanyol futballt szinte lehetetlen megállítani - a katalánok 6-1-re gázolták el a Celta Vigót a hétvégén (SITA/ap)
