Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-20 / 42. szám, szombat
8 KULTÚRA 2016. február 20.1 www.ujszo.com Cseh társadalomrajz a mai Európáról Petr Václav filmje, a Sosem vagyunk egyedül a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Fórum szekciójában szerepelt Lenka Vlasáková és Zdenék Godla a Sosem vagyunk egyedül egyik jelenetében (Képarchívum) BARTAL DÓRA Berlin. Petr Václav filmje, a Sosem vagyunk egyedül (Nikdy nejsme sami) az egyike annak a három cseh alkotásnak, melyet idén beválogattak a Berlinale programjába. A több szálon futó történet a cseh vidéken élők keserű mindennapjairól mesél, miközben a cselekményt tágabb kontextusban a mai Európát meghatározó társadalmi valóságba helyezi. Egy kisbolt, egy sztriptízbár, egy börtön. Ennyi található csak meg az „infrastruktúrából” a névtelen cseh faluban és környékén, itt élnek sokkal inkább egymás mellett, mint együtt a film szereplői. Nem egyetlen figura köré épül a cselekmény; a Franciaországban élő, de filmjeit Csehországban forgató rendező úgy fogalmazott: a címmel is arra akart utalni, hogy mindannyian másokkal - és nem ritkán mások ellen - élünk. Szeretetben, gyűlöletben, de kölcsönösen függünk egymástól. A deklarált célokkal ellentétben a végtermék kicsit más képet mutat: hangsúlyosabbnak tűnik az a valóság, hogy a szereplők egyedül küzdenek a félelmeikkel, és képtelenek a másikkal valódi kapcsolatba kerülni. A hipochonder családfő (Karéi Roden remek alakítása) munkanélküliként azzal tölti a napjait, hogy rögeszmésen képzelt betegségek jeleit kutatj a magán. Ha testileg nem is, de lelkileg tényleg haldoklik. Csak ordítva, sírva tud kommunikálni feleségével és szerinte haszontalan gyerekeivel. A házasságában végtelenül boldogtalan középkorú eladónő (Lenka Vlasáková) ezért másnál, de ugyanannyira reménytelenül keresi a törődést - a sztriptízbár roma kidobójával (Zdenék Godla) kezd viszonyt. A férfi viszont egy gyermekét egyedül nevelő táncosnőt szeret (Klaudia Dudová a rendező előző filmjének, a Kiútnak a nagy felfedezettje volt, az amatőr szereplő ezzel az alakításával tavaly elnyerte a Cseh Oroszlánt is). O pedig a gyerek börtönben ülő apját várja haza. Ez a szerelmi sokszög néha hiteltelennek tűnik, és sajnos a történetvezetés sem túl következetes vagy újszerű. Mégis, ha nem is egészében, de részleteiben a film mindenképpen kiemelkedik a közép-európai filmművészet kedvenc műfaja, a sokat szidott társadalmi dráma átlagos darabjainak a sorából. A Sosem vagyunk egyedül legnagyobb erénye a színészi alakításokban rejlik, még ha a karakterek nem is többek sokszor látott típusok megtestesítőinéi. A szereplők közti interakciók nagyon pontosan feltárják a saját környezetünkben is fellelhető jelenségeket: a családok széthullását, a gyermekek nevelésének teljes elhanyagolását és ezek következményeit, a félelemben élő átlagemberek mentális állapotát. Az utóbbi szál kapcsán érdemes kiemelni még egy szereplőt, aki a leginkább a jelenkor tükrévé teszi ezt a filmet. Miroslav Hanuš alakítja a paranoiás börtönőrt, aki még az erdőben is az iszlám terroristák támadásától retteg, kényszeresen megfigyeli a szomszédait, és legszívesebben a házába bezárkózva élne. Egy személyben testesíti meg a kelet-európai morális pánikot és idegengyűlöletet, ő hozza be a filmbe azokat a szólamokat, melyek szerint a szocializmus idején még rend volt, és a deviánsok, a multikulturalizmus szószólói még nem szennyezték be a tiszta nemzeti erkölcsöt. Karaktere sötét és abszurd humort visz a moziba. Petr Václav nemcsak a cseh társadalom egy szeletét szerette volna filmre vinni, hanem napjaink szétszakított Európájáról is sötét képet fest. Eközben sajnos nem tud túllépni a puszta általánosításokon. Megkockáztatjuk: a Sosem vagyunk egyedül nem lett elég kivételes és hatásos, hogy később komolyabb sikert érhessen el a szakmai közönség körében, de a nemzetközi fesztiválok közép-európai színfoltjaként egészen biztosan lehet rá számítani. Elhunyt Harper Lee RÖVIDEN Listavezető lett a Viola Beach London. A Stockholm közelében autóbalesetben meghalt brit zenekar, a Viola Beach tagjai egy időre az első helyre kerültek a brit iTunes listán, miután a közösségi oldalakon barátok és egy sor híresség - köztük Liam Gallagher, a The Charlatans, sőt a Manchester City futballklub is - arra biztatta az embereket, hogy vegyék meg a csapat Swings and Waterslides című számát. Végül tegnap délután negyed ötkor sikerült is egy rövid időre az élre ugrasztani a dalt, de aztán a dán Lukas Graham 7 Years című száma vette át az első helyet, és estig meg is tartotta. A fiatal zenészek autója szombaton zuhant le 25 méteres magasságból, egy autópálya hídjáról egy csatornába. A hidat egy alatta áthaladó hajó miatt nyitották fel. A Viola Beach zenekar tagja Kris Leonard, River Reeves, Tomas Lowe és Jack Dakin volt. Múlt pénteken egy svéd fesztiválon léptek fel, szombat este pedig már az angliai Guildforban játszottak volna. Az ötödik ember, aki a kocsiban utazott és szintén meghalt, a zenekar menedzsere volt. Az internetes kommentelők közül sokan azt írták, sajnálják, hogy a szörnyű tragédia kapcsán ismerték meg ezt a remek indie- rock zenekart, amely szakértők szerint a nemzetközi befutás küszöbén állt. A Swings and Waterslides eladásából származó bevételt a kiadó a zenészek családjának ajánlotta fel. (index, Juk) Kézműves Oscar-díjak Los Angeles. Ismét kézműves bronzöntvényből készülnek az Oscar-szobrok: az amerikai film- akadémia egy New York állambeli képzőművészeti öntödét bízott meg a munkával, a bronzból megformált szobrok továbbra is 24 karátos aranybevonatot kapnak. A filmakadémia az Oscar-díjak hőskorához nyúlt vissza, amikor úgy döntött, hogy idén az eredeti, 1929-es bronz öntőforma alapján készítteti el a szobrokat. A Polich Tallix kézműves szakemberei George Stanley eredeti szobrát vették alapul, amely az MGM egykori művészeti igazgatója, Cedric Gibbons vázlatai nyomán született meg. A műhely digitálisan besz- kennelte az 1929-es szobrot és a modem kori alapzatát. A digitális Oscart aztán 3D-s nyomtatóval nyomtatták ki, így született az öntőforma, amivel viaszból ki tudták önteni a szobrokat. Minden viaszszobor kerámia burkolatot kapott, majd a figurákat addig hevítették, míg kifolyt belőlük a viasz, és csak az üres külső köpeny maradt. A szobrokat ezután forró, folyékony bronzba mártották, lehűtötték és makulátlanra csiszolták. A szobrok 24 karátos aranyborításáról egy neves brooklyni cég, az Epner Technology gondoskodik. A szobrocskák bronz alapja némi fekete patinát is kap, a figurákat végül kézzel csiszolják tükörfényesre. Az ötven Oscar elkészítése három hónapot vesz igénybe. A díjakat egy hét múlva, február 28-án, vasárnap este adj ák át. (MTI) Washington. Tegnap, 89 éves korában meghalt Harper Lee, a modern amerikai irodalom egyik legfontosabb műveként számon tartott Ne bántsátok a feketerigót! című Pulitzer- díjas regény szerzője. Halálának hírét kiadója, a Harper- Collins és lakhelye, az alabamai Monroeville vezetése is megerősítette. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960 júliusában jelent meg először, és világszerte több mint 40 millió példányban kelt el. 1962-ben azonos címmel film készült belőle, a főszerepet - egy fehér nő megerőszakolásával vádolt fekete férfi védőügyvédj ét - Gregory Peck alakította. A hatvanas évek közepén Lee egy ideig Truman Capote asszisztense volt, kansasi levéltárakban és bírósági adatbázisokban segített neki anyagot gyűjteni a Hidegvérrel című regényhez, amely 1966-ban jelent meg, és új fejezetet nyitott az amerikai irodalomban. Az írónő ezután visszavonultan élt, és végleg egykötetes szerzőként könyvelték el. A nyolcvanas években elkezdett ugyan dolgozni egy alabamai sorozatgyilkosról szóló regényen, de elégedetlen volt vele, ezért nem fejezte be. Tavaly júliusban jelent meg második könyve, a Go Set a Watchman! (magyarul Menj, állíts őrt! címmel ada ki a Geopen), amelyben a Ne bántsátok a feketerigót! hőseinek története folytatódik húsz évvel később. 1,6 millió eladott példánnyal 2015-ben ez volt a legkelendőbb kötet az USA-ban. Harper Lee valójában ezt a könyvet írta meg előbb, ám annak idején nem adták ki, kéziratban maradt és lassan feledésbe merült. 2014-ben aztán szenzációként robbant be az irodalmi köztudatba, hogy a szöveg előkerült, és az írónő beleegyezett a kiadásába. (MTI, juk) Harper Lee (1926 - 2016). Sokáig egykönyves szerzőként tartotta számon az irodalomtörténet. (Képarchívum)
