Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-18 / 40. szám, csütörtök

2016. február • www.ujszo.com I IV ÚJ SZÓ KERT ÉS UDVARI Bárányozás, báránynevelés Nagy a sürgés­forgás mostan­ság az akolban és a juhszállá sokon, hiszen most ellenek a legnagyobb számban az anyajuhok. A juhtenyésztésben az árbevételek többsége a vá­góbárányokból származik, ezért fontos, hogy a megszületett bá­rányokat gazdaságosan, veszteség nélkül neveljük fel. A báránynevelés a születéstől az elválasztásig tart, végterméke a válasz­tott bárány. A választott bárány bizto­sítja a tenyészutánpótlást szolgáló növendéknevelést és a bárányhizlalást. A bá­rány születési tömege fajtá­tól, alomszámtól és ivartól függően 2,5-5 kg, ami befolyásolja az életképes­séget. Az egyes születésű bárányok tömege átlago­san 30%-kal nagyobb, mint az ikerbárányoké. A kos­bárányok 10%-kal nagyob­bak, mint a jerkebárányok. A báránynevelés módja az anyatartás formáján múlik. A hagyományos szopta- tásos bárányneveléskor évente egyszer ellenek a juhok. Sűrített elletésnél a bárányokat hamarabb elválasztják, és mestersége­sen nevelik őket. AZ ANYAJUH ÉS AZ ELLÉS A bárányozás rendszerint éjszaka és a hajnali órák­ban zajlik, reggel és délelőtt csak elenyésző számban ellenek a juhok. A sikeres ellés ezért az éjszaka szol­gálatot teljesítő juhászo­kon is múlik, akik figyelik a juhok vi­selkedését, segítenek a bárányozásban és az ellés utáni ápolásban. Az ellésre készülő anyajuh nyugtalanul viselkedik. Fél­revonul a társaitól, gyakran feláll, majd lefekszik, elülső lábával kaparja a talajt, gyakran kis mennyiségben vizeletet és ürülé­ket ürít. A külső nemi szerv elszí- ;t neződik, megduzzad, váladékot választ ki. A tejmirigy­ből tejcseppek választódnak ki. Elléskor az akolban az ajánlott hőmér­séklet 18-20°C, a rfelatív páratartalom pedig 70-75%. Mivel száradás után a bárány hőigénye 10-15°C, téli elletésnél hőszigetelt elletőistálló javasolt. Bárányozásra ajánlott az anyajuhokat ellető ketrecbe helyezni. A ketrec biztonságot nyújt az anya és az újszülött bárányok részére. A juhász figyelemmel tudja kísérni az ellés lefolyását, szükség ese­tén időben beavatkozhat az ellésbe. Az ellető rekesz megvédi az ellő állatot a többi egyedtől. A ketrec biztosít­ja a bárányoknak az anyához való kötődését, a korai felismerést, és azt, hogy hoz­záférjenek a föcstejhez. AZ ÚJSZÜLÖTT BÁRÁNY Ajuhokellése könnyű lefolyású, ritkán van szük­ség beavatkozásra. Az ikerbárányok születése rendszerint öt percen belül történik, de akár 2-3 óra is lehet. Az ellés után a méhlepény (placenta) is eltávozik. Ha az újszülött bárány nem lélegzik, a magzatmázat el kell távolí­tani a száj- és orrüregből. A köldökcsonkot 6-8 cm-re vágjuk vissza, majd fertőt­lenítsük. Ellés után jó, ha azonnal biztosítjuk az anya és bárá­nya megfelelő kapcsolatát. A hang, a szín és a szag a kötődés alapja. A mag­zatmáz lenyalása az egyik legfontosabb folyamat. Az anya a bárányát csak száradás után engedi szop­ni. Ha a bárány elég erős, és lábra tud állni, szopni próbál. A tejmirigyet gyak­ran az anyja mellső lábai között keresi, ezért az anya­juh úgy segíti, hogy a farát a bárány feje felé fordítja, miközben megemeli az egyik hátsó lábát. A szopta­tás ideje alatt folyamatosan szagolgatja a bárányt, ami később az azonosításban is segíti. Két nap alatt megta­nulják egymás felismerését. A kötődés után a bárány mindenhova kíséri az any­ját, öt napon keresztül csak pár méterre távolodik el tőle. Kezdetben naponta akár harminc alkalommal is szopik, 2-2,5 percig. Az egyke bárány a két tőgy­bimbót felváltva szopja, az ikrek a megszokott és kiválasztott tőgybimbót szopják. A bárány farok­rázással jelzi az anya tejle­adását. Az újszülött bárány első tápláléka a föcstej vagy kolosztrum, amelynek immunanyag-tartalma az ellés után 12 órával a felére csökken. Az első nap leg­alább 2 dl kolosztrumot kell kiszopnia, hogy kialakuljon a passzív immunitása. A második nap után a föcs­tej már nem biztosít 4 hétig tartó immunitást, az anyatej a hatodik nap után normá­lis összetételűvé alakul át. A frissen ellő anyajuh az idegen bárányt is a sajátjaként fogadja el. Cso­portos elléskor megtörténhet, hogy a néhány órára eltévedt bárányt az anyja nem fogadja vissza, mert nem alakult ki köztük a kötő­dés. Az ilyen bárány nem szopik, és rövid idő alatt elhull. Csoportos elléskor a báránycsábítás is gyakori jelenség', ami veszélyezteti a bárány és a valódi anya kapcsolatát. A csábító anyát ki kell selejtezni az állományból. A SZOPÓSBÁRÁNYOK CONDOZÁSA Az anyákat és bárányaikat külön csoportban kell elhelyezni a többi állattól. A csoportokat a bárányok száma szerint kell kialakíta­ni. Ha az anya egy bárányt nevel, akkor javasolt 30-50 anya és bárányuk egy cso­portban való elhelyezése. Ikerbárányok nevelésekor 20-30 anyából álljon a csoport. Túl nagy csoport esetén gyakori az anyaté­vesztés, ami növelheti az elhullási százalékot. Az anyák és bárányaik visel­kedése sok mindent elárul. Minél gyorsabban fejlődik a bárány, annál hamarabb nő ki a kritikus korból, amikor még fogékony a báránybetegségekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom