Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-18 / 40. szám, csütörtök
A növények mélynyugalmi állapota január végén, február elején ér véget. Viszont a korai enyhe időjárás nem tesz jót a kertnek - az ideális az lenne, ha az igazi tavasz akkor érkezne el, amikor már nem kell a tél visszatérésére számítani. F ebruárban kezdődik az új kertészeti év, enyhe időben lehet szántani, ásni, vetni, gereblyézni, és a kerti szerszámokat is ellenőrizhetjük, hiszen hamarosan szükség lesz rájuk. Tisztítsuk meg és rakjuk rendbe őket, a hiányzókat pedig vásároljuk meg. A sziklakerti növények és egyes fűfélék, a sisakvirág, a kankalin, az encián és a szívvirág a hidegben csírázó fajok közé tatoznak. Amennyiben az időjárás megengedi, már most el lehet vetni őket. De ha fagyos a talaj, ezeket is melegágyba ültessük. Ne feledkezzünk mega hidegtől védett helyen tárolt sarjgu- mókról és sarjhagymákról: a dáliát és az indiai rózsanádat enyhén nedvesen kell tartani, homokban. A kardvirág és a begónia viszont a szárazságot kedveli. Szívesen ennénk egy kis zöldséget? A karalábét, a téli salátát, hónapos retket, spenótot már most el lehet vetni a melegágyásba. A fűtött és világos üvegházban természetesen gyorsabban hajtanak ki a növények. Aki olyan előrelátó volt, hogy a tavalyi mángoldvetését nem ásta ki, hanem a földben hagyta és betakarta lehullott lombbal vagy szalmával, lekaszált fűvel, az most letakaríthatja a takaróréteget, amely alatt máris zöldellnek a friss mángoldlevelek. Ezekből remek, vitaminokban gazdag főzeléket lehet készíteni. Az öreg tövek persze áprilisban már szárba mennek és kevés levelet hoznának, ezért ki kell szedni őket és a helyükre más zöldséget lehet ültetni. VETŐMACVÁSÁRLÁS ÉS -ELŐKÉSZÍTÉS A vetőmagvásárlás ideje is a februári, márciusi hónap. A vetőmag előkészítése vetésre meghatározza a magok gyorsabb, egyidejű kelését. Növényeink így legyőzhetik a gyomokat, jobban hasznosíthatják a tápanyagot, ellen- állóbbá válnak a betegségekkel, kártevőkkel szemben. A vetőmag áztatása gyorsítja a csírázást, kelést. Az áztatás ideje a konkrét zöldségtől függ. A lassan csírázó magok, pl. a sárgarépa, petrezselyem, zeller, hagyma akár 30 óra áztatást is igényel. A kabátosoknak, káposztaféléknek elég a 10 óra, borsónak, babnak a 4 óra áztatás. Csak annyi víz legyen az edényben, hogy a magok megduzzadjanak. A víz hőmérséklete langyos legyen, 18-20°C. Hosszabb áztatás esetén a vizet 12 óra után cserélni kell. Hagyjuk egy fél órát a magokat vízcsere közben a levegőn, hiszen oxigénre is szükségük van. CSÍRÁZTATÁS, CSÁVÁZÁS A magok csíráztatásánál már megjelennek a csírák is, elsősorban nagyobb magok esetén (tök, uborka, borsó, diny- nye, kukorica). Áztatás után teljesen leöntjük a vizet, de a magokat naponta nedvesítsük be. A képződött csírák ne legyenek túl nagyok, mert könnyen letörhetnek. A régebbi magok csírázóképességéről magunk is megy- győződhetünk. A zöldségmagok csírázóképessége 80- 90%, amelyet pár évig meg is őriznek. Ha vízzel telt tálba magokat szórunk, egy rövid idő múlva a selejtes magok a víz felszínén fognak úszni, míg az életképes, jól fejlett magok lesüllyednek a tál aljára. Csávázáson a vetőmag speciális anyagokkal való kezelését értjük. Általában színesekké válnak így a magok, a nedves vagy poros csávázás védelmet nyújt a kórokozókkal, kártevőkkel szemben. A fokhagyma és a hagyma kivételével a magokat többnyire csávázottan értékesítik. (F.M.,G-ó) Vetőszalag használata A sikeres zöldség- termesztés alapja természetesen a jó vetőmagválasztás. Azonban a vetés módja is meghatározó lehet. Elsősorban a kevésbé gyakorlatiasak számára, vagy a kezdő kertészeknek is jó szolgálatot tehet a vetőszalag használata. A vetőszalagok segítségével a vetőmagok gyorsan, kényelmesen és pontosan a megfelelő mélységbe juttathatók. Használatukkal kiküszöbölhetjük a növénykék későbbi ritkítását. Ökológiai anyagból készülnek, amely teljesen lebomlik a talajban. Érdemes költeni rájuk, elsősorban a sárgarépa, petrezselyem, retek, hagymafélék esetén ajánlatos használni őket.
