Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-18 / 40. szám, csütörtök
8 I VÉLEMÉNY 2016. február 18.1 www.ujszo.com Mondd, te miért választanál? PETŐCZKÁLMÁN Muszáj elmenni választani, állampolgári kötelesség - üzenik a különböző civil és magánkezdeményezések szavazásra serkentő felhívásai. Egy szlovák napilap kommentátora például szimplán gyávának, képmutatónak, hazugnak és alibistának nevezi azokat, akik a választás napján otthon maradnak. írásában leszögezi: olyan nincs, hogy ne lenne kit választani. És ha mégis van? Vagyis hogy nincs? És talán a választópolgár a hibás, ha nincs? Sokan nem pusztán egy pártra vagy személyre szeretnének szavazni, hanem magasztosabb célokért, ügyekért érvényesítenék a voksukat. Nagy horderejű, sorsdöntő ügyek, kiélezett helyzetek szoktak általában a szava- zóumához vonzani kritikus mennyiségű választót. Vannak most ilyen ügyek? Hogyne lennének! A kérdés csak az, hogy a politikai pártok képesek-e azokat világosan megfogalmazni, közérthetően tematizálni és hitelesen képviselni. A három legfontosabb kérdés szerintem a következő: Kell-e nekünk még az Európai Unió, hibáival együtt is? Rákfenének tartjuk-e a gátlástalan, államilag szervezett korrupciót, és leszámolnánk vele? Szeretnénk alapvető pozitív változást elérni a politikában, társadalomban, több szabadságot, tiszteletet és méltóságot kikövetelni magunknak, kívánjuk a kormányváltást? Én azt látom, hogy a pártok a fenti kérdésekre adandó válaszokat elmaszatolják, nem képesek populizmusmentesen szembenézni velük, vagy hiteltelen a mondanivalójuk az eddigi tetteik tükrében. De lehet, hogy én értelmezem félre a dolgokat, és különcködés az egész dilemmám. Úgy vélem, sok embernek nincs elég mérvadó információja. Ez akkor is igaz, ha a legtöbb ellenzéki párt választási programját - a két magyar pártot beleértve - ezúttal részletesen ■és magas szakmai színvonalon dolgozták ki. Megkockáztatom, hogy sok választópolgárnak a kellő műveltsége sincs meg a felelősségteljes választáshoz. Többszörösen aláhúzom, hogy ez a megállapítás nem pejoratív, lesajnáló módon értendő. Egyszerűen a demokrácia és a jogállam szabályait, a demokratikus politikai kultúra értékeit tanulni kell, nem megvilágosodás útján sajátítja el őket az ember. Demokrácianevelés, állampolgári nevelés pedig nálunk nincs, vagy csak ímmel-ámmal, itt- ott, rendszertelenül. Nem véletlenül olyan alacsony a fiatalok körében a választási hajlandóság. Pedig modem demokráciát demokrata érzelmű, felvilágosult emberek nélkül építeni kutya nehéz. A szlovákiai magyarral mindig azt próbálták elhitetni, hogy a választás célja nem más, mint hogy minél több magyar képviselőt juttasson be a parlamentbe. Ez a cél így önmagában az embereket már nem hozza lázba. Csak az első két-három szabad választásnál serkentette őket arra, hogy lényegesen nagyobb arányban járuljanak az urnákhoz, mint a szlovákok. A helyzet megváltozott. Meggyőződésem, hogy a magyar választópolgár ugyanazokkal az alapvető dilemmákkal szembesül, mint a szlovák. Mindnyájan egy politikai pocsolyában küszködünk a jobb jövőért. A választás nem kötelesség, a választás emberi jog. Szilárd demokráciákban általában nincs végzetes következménye annak, ha nem élünk a jogunkkal. Mégis, most komoly a tét. Európa, Közép-Európa, ezen belül Szlovákia válaszút előtt áll. Szavazni el kell menni, főleg a fiatalok részvétele lenne nagyon fontos, hiszen az ő európai jövőjükről van szó. A szülők, nagyszülők feladata is, hogy meggyőzzék őket. Nem kényszerítve, kézen fogva és vezetve a fiatal felnőtt gyereket, unokát. A választás titkos és szabad. Valamelyik listán csak van legalább négy hiteles jelölt, akit be lehet karikázni. A szerző a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke OLVASÓI LEVELEK Ki meri a magyarok érdekeit képviselni? Iskoláinkat szüntelenül el akaiják venni. Néhány évtizede magasztos „integráció” néven sikerült is megszüntetni több magyar kisiskolát. Majd „alternatív” módszerrel próbálták megszüntetni a magyar nyelvű tanítást. A megmaradt kisiskolákat most „gazdasági” okokból igyekeznek felszámolni. Ellenfeleink sikeresek voltak. Reményik Sándor szavaival „hagytátok, hogy gyermeketek az iskolában ne hallja szülője szavát”, ez jóvátehetetlen károkat okozott, felgyorsult az asszimiláció. A szocializmusban nem volt a magyar érdekeknek képviselete, hacsak nem a Csemadok. Azt meg kioktatták, hogy az iskola az „szakmai dolog”, „ti kulturális szervezet vagytok”! Mondták, egy internacionalista párt csak a népek javát szolgálhatja, tehát a magyarokét is. Ki kellett volna állnunk a költő szavai mellett: De nincsen, aki közietek e szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomok a templomot s az iskolát! A templomainkkal kapcsolatosan nem lappang semmi veszély? A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján és nyelvén fohászkodnia, mi meddig fogjuk hallani Isten igéjét magyarul?! Máris tiltakozhatna valaki: „az szakmai dolog”, „azt az egyház irányítja”. Igen, de mégiscsak mi járunk templomba, tehát kell, hogy legyen jogos beleszólásunk. Ha bevezetnek valamilyen „alternatív” módszert, például egyelőre csak az egyházi nagy ünnepeken két- vagy háromnyelvű szertartást az eddigi magyar helyett, akkor már a Miatyánkot sem mondhatjuk a szüléink nyelvén, és megfosztanak az ünnep teljességétől a saját templomunkban! Ha valaki azt gondolná, hogy ez kicsiség, szóra sem érdemes, hisz egy hitbéli közösség vagyunk, elmondok egy esetet. A háború óta az éjféli mise az elesett magyar katonáinkért - hőseinkért van felajánlva a templomunkban. Nemrég bevezették a háromnyelvű szertartást, melyen főleg a pap és a kántor szólal meg. A kántor néhányszor latinul válaszolt, és természetesen magyar karácsonyi énekeket énekelt. A pap másnap azt mondta neki, nincs megelégedve a kántorkodásával, mert nem énekelt szlovákul, sem az éjféli misén, sem az ünnepi nagymisén. Két nap múlva állítólag az érseki hivatal „tudtával és áldásával” leváltotta a több mint ötven éve szolgáló kántort. A hívők közül sokan kiálltak a kántor mellett, levelet is írtak, hogy állítsák vissza a kántort, de hasztalanul. A következő kántort megfélemlíthették, vagy okulhatott a történtekből, mert már „alternatív” módon énekelnek az ünnepeken, természetesen a magyar hívők rovására. Az ismert szólást így is mondhatnánk: megverem a kántort, és a többiek elhallgatnak. Nyilvánvaló, hogy kevésnek bizonyult a helyi kiállás a kántor mellett. Ki tudja, még mi mindent tartogatnak a tarsolyokban, azért a feltett kérdés aktuális: „ki meri a magyarok érdekeit képviselni válogatás nélkül?” Kicsi fehér templomotokba most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba a holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát! Hamerlik Rudolf, Egyházfa-Pénteksúr Fico idegen tollai Sok háztartásban megörültek a kormány intézkedésének, hogy a gázdíj egy részét visszatérítik. Csakhogy az egésznek van egy komoly szépség- hibája: Fico kormányfő megint idegen toliakkal ékeskedik, a fogyasztó kárára is. Kampánystábja kissé mellélőtt vagy szándékosan úgy hívta életre az újabb „népjóléti” csomagot, hogy tulajdonképpen a gázmüveket támogatja. Én is „kegyeltje” lettem ennek, és mellbe vágott a gazdasági tárca pénzesutalványhoz mellékelt levele: „a kezében tartja a kormány hozzájárulásárajogosító pénzesutalványt” (eredetiben* nárok na príspevok vlády). Fico ezzel színt vallott, nem a gázművek (gázfickók) csillagászati nyereségéből jótékonykodik, ami érthető lenne, hanem mindannyiunk, az adófizetők pénzéből. A gázfickók pedig csak tartsák meg a csillagászati profitot, elfér az a Bahamákon vagy más Karib-szigeteki bankban. Ilyen otromba szemfényvesztést és szemtelenséget is csak itt lehet lenyeletni az adófizetőkkel. Kedves választópolgár, rajtad múlik, meddig. Palágyi Lajos, Albár FIGYELŐ Kolozsvár: nem a kétnyelvűségre A Kolozs megyei törvényszék elutasította a Minority Rights egyesület kérését, hogy kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár határába. Korábban egy holland emberi jogi alapítvány azonos keresete alapján ugyanez a törvényszék a többnyelvű táblák kihelyezésére kötelezte a polgármesteri hivatalt, a másodfokon eljáró bíróság azonban úgy vélte, a holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per egy kolozsvári egyesület nevében. Szőcs Sándor ügyvéd, a Minority Rights egyesület elnöke igazságtalannak tartja az ítéletet, és fellebbeznek ellene a köz- igazgatási törvényre hivatkozva. Az 1992-es népszámlálás adatai alapján kell megvizsgálni, hogy egy kisebbség aránya meghaladja-e a 20%-ot, s akkor Kolozsváron meghaladta, jelenleg azonban már csak 16%. (MTI) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS A Šanca-Esély párt valós képviseletet kínál Dél- Szlovákiának Rengeteg emberrel találkoztam és beszélgettem az utóbbi időben. Az emberek elégedetlenek, csalódottak. Az ország nem fejlődik, hatalmas a korrupció. Az ország vezetése nem tett azért, hogy az igazságszolgáltatás a társadalom elvárásai szerint működjön. A kialakult helyzetért nem lehet a port csak a Smer- en elverni, ezért „ kollektív felelősség „ terheli az összes eddigi kormányt. Új emberekre van szükség a régiek helyett a politikában. Csak az új arcok hozhatnak pozitív változást. Helyet kell hogy kapjanak a politikában az újonnan érkezők. A szlovákiai magyarokat legjobban a magas munkanélküliség nyomasztja. Ennek köszönhetően alacsony az életszínvonal, az egészségi állapotunk a legrosszabbak közé tartozik az unióban. A magyar iskolai oktatás színvonaláról is sokat beszélhetnénk. Dél- Szlovákia megélhetését a múltban a mezőgazdaság biztosította. Az élelmiszeripart is a magas színvonalú feldolgozásjellemezte. Az ágazatban még 1990-ben is több mint 360 ezer ember dolgozott. Szlovákiában a mezőgazdaságban jelenleg kevesebb mint 50 ezren dolgoznak. A mezőgazdaság leépítésének köszönhetően a vidék nem fejlődött, az életminőség csökkent. Az eddigi kormányok nem dolgozták ki a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hosz- szú távú koncepcióját. Kevés a beruházás, hiányoznak az innovációkra és a korszerűsítésre szánt befektetések. A szlovák mezőgazdaság teljesítménydeficites, az agro-ökológiai potenciál kb. 30 százalékát használjuk ki. A területfüggő uniós támogatásnak köszönhetően a növénytermesztésjövedelmező, az állattenyésztés pedig veszteséges. Ha ránk szavaznak, mi megváltoztatjuk a szlovák agrárgazdaság szerkezetét, az uniós támogatási rendszert úgy, hogy nőjön a termelés hatékonysága, és helyreálljon a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya. Kb. 60 ezer munkahelyet teremtünk Dél- Szlovákiában. Szavazzunk a változásra, szavazzunk egy új pártra! Szolgáltató: Šanca, Jozefská 19,81106 Bratislava, IČO: 42418038. Megrendelő: Šanca, Jozefská 19,81106 Bratislava, IČO: 42418038., Prešovská 43 MP160127