Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-18 / 40. szám, csütörtök
www.ujszo.com | 2016. február 18. KULTÚRA I 9 Csehov - újratöltve A pozsonyi végzős színészosztály vizsgaelőadása igazi színházi csemege Szűcs Éva (középen) sirályokat etet (Tomáš Novák felvétele) JUHÁSZ KATALIN Örömmel jelentjük, hogy időn újabb két magyar színész végez a pozsonyi Színművészeti Egyetemen. A kassai Szűcs Éva, aki máris a budapesti Vígszínház nagy sikerű Istenítélet című előadásában szerepel, valamint az érsekújvári, rockszínpados múltú Uzsák Dávid, aki áprilistól a Szlovák Nemzeti Színházban látható, a Fanny és Alexanderben. A Bergman-darabot ugyanaz rendezi, aki a végzős színészosztály vizsgaelőadását is színre vitte. Mostoha sors Marián Amsler izgalmasnak találta Emília Vášáryová osztályát, és magától jelentkezett e nemes, egyben hálátlan feladatra. Mert hiszen tudjuk, hogy az egyetemi szinpadon (Divadlo Lab) bemutatott vizsgadaraboknak általában mostoha sorsuk van: párszor játsszák csak őket, aztán a szereplők szétrebbennek különböző színházakba (sőt országokba), ezért egy idő után már lehetetlen egyeztetni az előadásokat. A próbák szintén mostoha körülmények között folynak, például nincs pénz úgynevezett „fogyó” kellékekre (étel, ital, lufik, plüssjátékok). A főpróbáig csak imitálták a színpadi evést a szereplők, pedig az bizony nehéz feladat, nem árt jól begyakorolni. A pisztolyba való vaktöltényeket is darabonként adja ki a kasszát őrző egyetemi munkaerő, és ajelmezekmosása is probléma. Ilyen apróságok tudatában izgatottan vártam a bemutatót. Hostel Tchekhov Kezdjük azzal, hogy az osztály, amely két éve Gogol A revizoijával aratott hatalmas sikert - az egyetem falain kívül is -, most ismét az orosz irodalomhoz nyúlt. Lenka Garajová színpadi műve, a Hostel Tchekhov remek alapanyag. Csehov-karakterek jelennek meg benne modem környezetben, egy moszkvai turistaszállóban. A Cseresznyéskert, a Sirály és a Három nővér szereplői az átlag néző számára szinte felismerhetetlenek, csak néhány tulajdonságuk maradt meg, sokszor nem is a legjellegzetesebb. A világ, amelyben mozognak, illetve az álmok, amelyeket kergetnek, már sokkal ismerősebbek. Boldogság, merre vagy? Itt van mindjárt a boldogságkeresés lúzer alapállásból, amúgy Csehovosán. Persze minden szereplőnek más jelentené a boldogságot, de érezzük, hogy egyikük sem fogja megtalálni. Az elvágyódás lényege ugyanaz, mint Csehovnál, a vágyott hely viszont már nem Moszkva, hanem Anglia vagy Amerika. Az egyik legjobb szereplő, Juliána Oľhová kínke- serwel angolul tanul, és egy idő után már mi sem szurkolunk neki, csak legyintünk. A békés múltba sincs visz- szaút, Szűcs Éva a Cseresznyéskert egyik mellékszereplőjeként külföldről tér haza hosszú au-pairkedés után, és nagyszülei régi házát keresi, egyre ziláltabban, kétségbeesettebben. Sejtjük, hogy pont a Hostel Tchek- hovot építették a helyére, úgyhogy nem találhatja meg. Uzsák Dávid egy olyan orvost játszik, aki tudományos módszerekkel keresi a lelket az emberi testben, aztán feladja, és inkább térképeket rajzol át, saját karját is folyamatosan dekorálva. A romantikus lelkű kezdő író (Michal Koleják) pedig korunk divatja szerint stand-up comedyvel próbálkozik a hostelban, persze sikertelenül. Egyébként minden szereplőnek van legalább egy fontos jelenete, monológja, emlékezetes villanása, elvégre ez egy vizsga, amire osztályzatot kapnak. Nem könnyű feladat tizenegy embert többé-kevésbé azonos súllyal kezelni a színpadon, úgy, hogy ez ne menjen az előadás rovására. A rendezőt és a dramaturgot külön dicséret illeti azért, hogy a néző észre sem veszi ezt a kissé kényszeres igyekezetei. „Nem kapnak el minket" A sok keserűség és cinizmus, valamint az emberi kapcsolatok sorozatos megrekedése mellett humor is bőven jutott az előadásba, sőt az ak- tuálpolitika is felbukkan: Putyin elnökjói megkapja a magáét. Emellett komoly mozgásszínházi elemekkel is sikeresen megbirkóztak a végzősök (Zuzana Sehnalová koreográfusnak ez volt az első színpadi munkája). Az állandó háttérvetítés néha vicces, néha szívszorító kontrasztot képez a színpadi történésekkel, a zenei aláfestés pedig a technotól Muszorgszkij és Csajkovszkij művein át egészen a t.A.T.u. lányduóig terjed. (Ez utóbbi nagy slágere, a Nas ne dogonyat új értelmet kap a legvégén. „Nem kapnak el minket” - éneklik oroszul a fiatal színészek, miközben a hatalom képviselője, egy biztonsági őr kordont húz köréjük.) A Hostel Tchekhov egyébként valóban létezik, ott áll Moszkva szívében, akár szobát is lehet foglalni az interneten. Ez a kiváló, pörgős és elgondolkodtató előadás pedig március 7-én látható legközelebb Pozsonyban, a Divadlo Lab színpadán (Svoradova 4). Elhunyt Andrzej Zulawski Varsó. Meghalt Andrzej Zulawski forgatókönyvíró, rendező, a lengyel filmművészet kiemelkedő alkotója. X tegnap, 75 éves korában elhunyt filmes régóta küzdött a rákkal. Zulawski az ötvenes években Franciaországban tanult filmezni, amikor író és diplomata apja, Miroslaw Zulawski Párizsban élt. A 60-as években Andrzej Wajda filmrendező asz- szisztenseként dolgozott. Az ördög című, 1972-es filmjét betiltották Lengyelországban, és csak 1988-ban került ki a dobozból. Franciaországban a 70-es évek közepétől készített filmeket. A szeretet a legfontosabb című alkotása 1975-ben nagy sikert aratott. Hazatérve Lengyelországba két éven át dolgozott A fehér bolygó című sci-fijén, de a hatóságok félbeszakították a munkát, ezért ismét visszatért Franciaországba. Nagyszerű érzéke volt a színészválasztáshoz, Romy Schneider (A szeretet a legfontosabb), Isabelle Adjani (Birtoklás) és Sophie Marceau (Az éjszakáim szebbek, mint a nappalaitok, Eszelős szerelem) is remek alakítást nyújtott filmjeiben. A 80-as évek közepétől 2001-ig Zulawski együtt élt Marceau-val, és született egy fiuk is. Zulawski pályafutása során forgatókönyvíróként és rendezőként is számos elismerést kapott. Legutóbb 2015-ben a Locamói Filmfesztiválon a francia-portugál koprodukcióban forgatott Kozmosz című filmjéért rendezői díjat vehetett át. A produkció Gombrowicz azonos című műve nyomán született. (MTI) Andrzej Zulawski (1940 - 2016) PENGE Magyar hősökről Határpontok Adva van egy folyamat. Bármilyen. Mondjuk az élet, vagy egy szerelem, a felnőtté válás, emberi kapcsolatok. .. Amiben jön egy pont, s onnantól minden más lesz, a bizonyos bizonytalanná, az otthonos idegenné BEKE ZSOLT KRITIKAI ROVATA válik. Sőt, ez a pont már azelőtt el- jön, hogy tudatosítanánk az adott folyamatot. Pontosabban az adott folyamat nem ugyanaz a pont előtt, mint a pont után, s addig különösebben nem is érdekes. Hiszen addig nem történik más, mint,,gyűlnek halomba a szép hazugságok ”, És: „Ez az a tér, ahová kilátok, /tulajdonképpen minden itt történt velem, /vagy itt is történhetett volna, / annyi ugyanolyan tér van mindenütt”. Egy ilyen mindenütt ugyanolyan térben nem is lehetünk jelen, csak - a láva alatti - hiány vagyunk, amelynek formátlansága „ elég magyarázat lesz minden rémálomra ” (Pompeji azelőtt). Krusovszky Dénes Elégiazaj című kötetében többnyire visszafogott nyelven, de szenvedélyesen kutatja az emlékezetben ezt a határpontot, olykor a határpont által átírt korábbi eseményeket (azt, ami átíródott bennük), de főleg a következményeit. Az éjszaka, a sötétség több versben is a megérteni vágyott másfajta, idegen lét metaforájaként jelenik meg. Az éjszakáról szóló esszéjében írja: „Az éjszaka anyagafolyton kicsúszik a kezeink közül, pedig riadtan próbálunk újra meg újra rámarkolni, megszólítani, beszélni hozzá. Csakhogy ebben a beszélgetésben a kérdést és a választ is magunknak kell kimondanunk, s abbéli igyekezetünkben, hogy a magunknak feltett kérdésekre minél pontosabb választ adjunk, lényegében nem marad más lehetőségünk, mint verset írni. Hiszen a vers állaga éppoly kiismerhetetlen, akár az éjszakáé. ” És hogy mi van az éjszakában, a határpont után? Krusovszky 56 elégiazajából sok minden kiderül - a költészetről, az otthontalanságról is -, de szerencsére semmi bizonyosság. Például a naplemente után a finom distinkció: „ ott állt, ott várakozott szinte ” (Nyári gyanta) - mert ugye várni nincs értelme, hisz nincs mire. A reményvesztettséget hangsúlyozza az olyan szóismétlés is, mint ez: „ áttolta az egyik helyről a másikra a szemetet, / hogy helyet csináljon a szemétnek ” (A madarak ellen). Vagy ahogy a dinamika („ lesben álló vadállat ” a pályaudvar, „futva érkeztünk a peronra ”) megdermed a Mint a fák című versben („ így mentünk végig az úton, beledőlve a szélbe, mint áfák”). Ha lenne még helyem, rengeteg szép példát hozhatnék. Krusovszky Dénes: Elégiazaj. Magvető, Budapest, 2015. 88 oldal. Értékelés: 8/10 Komárom. Nyáry Krisztián Igazi hősök és Merész magyarok című sikerkönyveiről beszélget a szerzővel Gazdag József holnap 19 órától a komáromi Révben. Az Igazi hősök című kötet harminchárom 19-20. századi magyar embert mutat be, akiknek élete vagy személyes döntései ma is példaszerűnek számítanak. Vannak köztük ismert nevek, mint Papp László bokszoló vagy Semmelweis Ignác, az anyák megmentője, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér, a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler. Ennek a könyvnek a folytatása a Merész magyarok, amelyben Nyáry Krisztián további harminc különleges egyéniséget mutat be, köztük az iskolaalapító Teleki Blankát és a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeont. (k)
