Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-17 / 39. szám, szerda

6 KULTÚRA 2016. február 17. lwww.ujszo.com Néhány bosszantó mellónyúlás Grammy-d íj átadó: a legtöbb arany gramofont Kendnek Lamar vihette haza, az év albuma viszont nem az övé Kendrick Lamar (Képarchívum) JUHÁSZ KATALIN Tegnapra virradóra Los Angelesben 58. alkalommal osztották ki a zeneipar Oscarjának számító Grammy díjakat. A legfontosabb kategóriákban győzött a papírforma, de azért született néhány meglepő döntés. A díj történetében eddig kétszer fordult elő (Lauryn Hill és az Outcast esetében), hogy hiphop-lemez lett az év albuma. Jó esély mutatkozott arra, hogy Kendrick Lamar formabontó és bátor To Pimp A Butterfly című korongja lesz a harmadik, de Taylor Swift kap­ta a fontos elismerést. Ezzel ő lett az első női előadó, aki kétszer nyerte el az év albumának járó Grammyt. Amekkorát csalódtunk a döntés kap­csán, annyira elégetettek voltunk az énekesnő köszönőbeszédével, mely­ben burkoltan, ám határozottan el­küldte Kanye Westet a búsba, ahová szerintünk is való. Mostantól biztosra vehető, hogy ők ketten soha az élet­ben nem közösködnek többé. Taylor Swift és Kendrick Lamar kollaborá- ciója, a Bad Blood viszont megkapta a legjobb videoklip díját. Ez nyilván elsősorban Joseph Khan rendező ér­deme, mert maga a dal nem igazán robbant ki forradalmat. A felfedezettjük Mindig kíváncsian várjuk, kit tar­tanak az ítészek az év felfedezettjé­nek. A mostani jelöltek között egyetlen arra érdemes dalszerző­előadót találtunk: Coumey Bamet- tet. Mivel a szaksajtó is ódákat zeng róla, igencsak meglepődtünk, ami­kor helyette Meghan Trainort szó­lították színpadra, aki összehozott ugyan egy korrekt világslágert (All About That Bass), amiért szerin­tünk is megérdemelt „valamilyen” díjat, de ez semmiképp sem az év felfedezettjénekjáró Grammy. A rock vajon mi? Izgalmas feladat annak a rejt­vénynek a megfejtése is, hogy vajon milyen kritériumok alapján külön­böztetik meg az illetékesek a rock, az alternatív és a metál produkciókat. (Ne feledjük, hogy arról a díjkiosz­tóról van szó, ahol 1988-ban a Jethrö Túli a legjobb heavy metal album ka­tegóriájában győzte le a Metallicát). Az egyébként remek és rendkívül népszerű Alabama Shakes idén a leg­jobb alternatív zenei album kategó­riában győzött azzal a Sound & Co- lorral, amely ízlésesen, fantáziadú­san és kurrens módon gondolja újra a műfaj hagyományait. A hagyomá­nyos rockzenekamak egyáltalán nem nevezhető Muse viszont az év rock­zenei albumának Grammyjét kapta meg egy olyan korongért (Drones), amely még csak nem is a legjobb le­mezük. Az ítészek talán kompenzál­ni akarták őket, mert észre vették, hogy a Muse-nak még nincs Grammy díja. A Slipknot szerencsére semmit sem nyert, de muszáj megemlíte­nünk, hogy egyszerre jelölték őket a legjobb rockzenei album és a leg­jobb metál produkció kategóriájá­ban. Ez utóbbit egyébként a Ghost nyerte meg a Cirice című dallal, ami szintén vicces eredmény. Jimmy Carter Grammyje Az egykori amerikai elnök leg­merészebb álmában sem gondolta volna, hogy 91 évesen Grammy dí­jat kaphat. Tavaly viszont lemezre olvasta önéletrajzi kötetét, és a han­goskönyv bekerült a Spoken Word kategória jelöltjei közé. Carter győ­zelme annál is értékesebb, mivel Patti Smith-t is maga mögé utasí­totta. Az ikonikus amerikai punk- rock dalszerző-énekesnő, aki a Rol­ling Stone magazin szerint minden idők 25 legizgalmasabb előadóinak egyike, sosem kapott még Grammyt. Idén, 70 évesen, Jo Nesbo Vér a ha­von című bestsellerének hangos­könyv változatával jelölték a díjra. Ezt inkább nem is kommentáljuk. Díjra váltott jelölések A legtöbb, 11 jelölést Kendrick Lamar kapta. Taylor Swift 7 kate­góriában versenyzett, csakúgy, mint The Weeknd. Őket Drake követte 5 jelöléssel, a Florence + the Machine és az Alabama Shakes pedig 4-4 je­lölést kapott. Ez utóbbi csapat végül 3 Grammyvel távozott, vagyis az arányokat tekintve ők teljesítettek legjobban. Lamar 5, Swift pedig 3 díjat kapott. A rend kedvéért meg kell említenünk Chris Stapleton count- rysztárt is, aki errefelé teljesen isme­retlen, viszont három Grammyvel távozott. Futottak még Mivel a kategóriák száma 80 körül mozog (viszonylag gyakran találnak ki újakat vagy szüntetnek meg léte­zőket), álljon itt néhány érdekesség. Ki hinné például, hogy Ricky Martin tegnap óta immár kétszeres Grammy- díjas? Hát csak az, aki a latin kategó­riákat is figyeli. Az elektronikus me­zőnyben Skrillex és Diplo Jack Ü projektje elhappolta az év albuma dí­jat Jamie xx, sőt Caribou elől is. A legjobb kortárs urbánus album pedig —bármit is jelentsen ez - a Beauty Be­hind the Madness lett The Weeknd- től. A két magyar komolyzenei jelölt nem nyert, de legalább egy magyar nevű díjazottat említsünk meg a vé­gén: a steel-gitáros Béla Fleck már a 14. Grammyt kapta folk kategóriá­ban. Olyan amerikai ő, aki Bartók iránti tiszteletből vette fel a magyar zeneszerző keresztnevét. Teljes neve egyébként Béla Anton Leos Fleck, Dvoŕák és Janáček tiszteletére. RÖVIDEN Giotto-másolat egy romtemplomban Kolozsvár. Giotto di Bondone egy elpusztult mozaikjának a hű freskómásolatát találták meg a Möller István Alapítvány örök­ségvédői az erdélyi Kiszsolna (Jelna) romos középkori temp­loma falán. Az eredeti Giotto- mozaik 17. században meg­semmisült, ezért a másolatok különleges értékkel bírnak. A Giotto-mű elkészülte utáni száz évből eddig csak három ilyet is­mertek: egyet Firenzéből, egyet a hozzá közeli Pistoiából és egyet Strasbourgból. Közülük egyedül a firenzei az, amelyik nemcsak alapvonásaiban, ha­nem részleteiben is másolta Gi­otto képét, pontosan úgy, aho­gyan a most előkerült, nagyjából a firenzeivel egyidős kiszsolnai falfestmény is. A templom évti­zedek óta használaton kívül, ro­mosán áll, napjainkra a teljes összedőlés fenyegeti. Falképeit többször is lemeszelték, létezé­sükre csak a legutóbbi időkben derült fény, amikor a templom folyamatosan romló állapota miatt a későbbi meszelések el­kezdtek lehullani róluk. Giotto di Bondone a kutatók szerint az 1305 és 1313 közötti időszak­ban készítette a római régi Szent Péter- bazilikában a Navicella című mozaikot. A mű szinte teljesen elpusztult a 17. század­ban, a Szent Péter-bazilika új- raépitésekor. (MTI) Megtöltötte a Rovás a Vermes-villát LAKATOS KRISZTINA Dunaszerdahely. Március4-ig tekinthető meg a Kortárs Magyar Galériában az Értjük egymást című tárlat, amely a kassai központú Rovás Alkotóközösség művészi terméséből kínál gazdag válogatást. 28 művész munkái láthatók a Vermes-villában, ami önmagában is garanciája a tematikai, formai sokszínűségnek: festmények, vegyes technikával készült alkotások, szob­rok, üvegkompozíciók, textilek, fo­tók jelzik, hányféle alkotói módszer fér meg egymás mellett és képes pár­beszédet folytatni egymással a Ro­vás égisze alatt. A Dunaszerdahe- lyen vendégeskedő válogatás egyben az alkotóközösség tagjainak korábbi kiállításaira is visszautal: Szabó Ottó festő- és grafikusművész képei, Di- énes Attila magyarországi szobrász­művész munkái töltik meg az egyik termet, és a csoporthoz tartozó fotóművészek - Koreň András, Ko­vács Oszkár - sorozatainak is méltó tér jutott. Mindemellett az Értjük egymást című tárlat a Rovás prog­ramjának demokratikus jellegét is leképezi: azt a hozzáállást, ahogy a már saját útjukat járó, elismert művészek a fiatal, útjukat kereső al­kotókat a szabad művészetek, a füg­getlen kreativitás jegyében önma­guk megtalálására, önmegvalósí­tásra ösztönzik. A válogatás az alkotóközösség tagjainak korábbi kiállításaira is visszautal A dunaszerdahelyi megnyitón Kovács Ágnes, a Rovás Akadémia igazgatója mutatta be az alkotókö­zösséget, amely három egyetemista asztaltársaságából 22 év alatt szinte intézménnyé - sokrétű, „profi” te­vékenységet folytató, ám mind a mai napig öntevékeny cselekvésen ala­puló csoportosulássá - nőtte ki ma­gát. Szólt arról, hogy a Rovás tevé­kenységének három alappillére van: az időközben nemzetközivé vált — bár zömében továbbra is magyar - alkotóközösség (és az általa létreho­zott szellemi értékek, egyebek mel­lett kiállítások, workshopok, tábo­rok), a művészeti szakfolyóiratnak számító, Rovart című internetes mé­dium, valamint a Rovás Akadémia. Ez utóbbi létrehozásával, 2010-ben új dimenziók nyíltak a Rovás életé­ben: pályázat útján ekkor nyerték el (Somogyi Tibor felvétele) Löffler Béla kassai szobrászművész szülőházát, ahol galériát, műter­meket, lakószobákat alakítottak ki, és nyitott műhelyeket, esti iskolát működtemek. A nyári alkotótáborok mellett a szabadakadémia a Rovás tehetséggondozó programjának leg­fontosabb terepe - s hogy a munka nem eredménytelen, azt a most Du- naszerdahelyen kiállító fiatal alko­tók hosszú sora is mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom