Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-15 / 37. szám, hétfő

Ön miért megy el választani? Dudás Tamás a pozsonyi Közgazdaságtudo­mányi Egyetem oktatója Tizennyolc éves korom óta minden választáson részt vettem. Most sem lesz ez másként, hiszen megint nagy a tét. Hiszek abban, hogy Szlovákia sokkal élhetőbb ország lehetne, de ehhez azonnali változásra van szükség. Aki otthon marad, az önként lemond arról, hogy for­málja jövőnket. Erre pedig végső soron mindannyian ráfizetünk. Kovács Attila arabista Elmegyek szavazni, an­nak ellenére, hogy nem igazán látok választási le­hetőségeket. Sajnos évek óta csak a „kisebbik rosszra”, a kevésbé demagóg, populista, cinikus és arrogáns pártokra lehet szavazni. Persze, a közügyek iránti általá­nos érdektelenség ellenében az én szavazatom csak egy homok­szem, de kötelességemnek tar­tom, hogy időnként állást foglal­jak a társadalom állapotával kapcsolatban, s ezt felelősen és nyugodt lelkiismerettel csak úgy tehetem meg, hogy időnként nyilvánosan kiállók az általam fontosnak tartott értékek mellett. A választásokon való részvétel ilyen. Csak akkor lehetek kriti­kus a megválasztottakkal szem­ben, ha én is szavaztam. 2 I ____________________ E gy óra gürizés egy hamburgerért Pozsony. Egy átlagos keresetű hazai munkavállalónak csaknem egy órát, pontosan 55,8 percet kell dolgoznia a McDonald’ s Big Mac szendvicséért - derül ki az amsz­terdami Wagelndicator Alapít­vány által kidolgozott Big Mac- indexből. Ezt annak alapján ál­lítják össze évente, hogy hány percet kell dolgoznia egy adott országban élőnek ahhoz, hogy egy Big Macet vásárolhasson. A szlovákiai 55,8 perccel szemben Csehországban egy Big Macért 10 perccel kevesebbet kell dol­gozni. A lista első helyén Dánia áll szűk 16 perccel, de Svédország­ban és Ausztriában is csak 18 per­cet kell dolgozni egy hamburge­rért. A lista utolsó helyén is egy szomszédos ország, Ukrajna ta­lálható, ahol 142 percet, vagyis több mint két órát kell gürizni egy hamburgerért. A felmérés során a medián bért, vagyis a fizetések matematikai középértékét vették alapul - ez az átlagbérnél ponto­sabban jellemzi a fizetések meg­oszlását. Ugyanis az átlagbért a magasabb fizetések erősen meg­emelhetik, de a medián a valós középértéket mutatja: ennél az értéknél pontosan az emberek fe­le keres többet, fele pedig keve­sebbet. A Big Mac-index pontos képet ad az adott ország lakossá­gának vásárlóerejéről. (SITA, vív) KOZELET 2016. február 15.1 www.ujszo.com ígéretek és menekültek "\/-\ DIÓI r\I^A-\ Robert FtCO ROBI Ötös, leülhetsz! Az oktatási miniszter is megeresztett egy szólamot a Smer hétvégi kongresszuán (JozefJakubčo felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Árcsökkentés, béremelés, ádáz harc a menekültkvó­tákkal - a Smer hátvégén be­mutatta a három hát múlva esedékes választásokra az utolsó pillanatban összetákolt programját, amelyben az isko­laügyről és az egészségügyről ezúttal is megfeledkezett. Pozsony. A Smer fő célja az, hogy az ország lakosságának életszínvo­nala 2020-ra a jelenlegi 76 százalék­ról az uniós átlag 85 százalékára nő­jön-jelentette be RobertFico, a Smer elnöke a párt programalkotó konfe­renciája után, és 100 ezer új munka­hely létrehozását ígérte. Fico szeret­né elérni, hogy a minimálbér a jelen­legi 405-ről 500 euróra emelkedjen, emellé a kiválasztott élelmiszerek forgalmi adójának további csökken­tését is megígérte. Hogy mindezt mi­ből állná a kormány, arról nem szólt. N6 kvóta, nó gettó Nem feledkezett meg a menekül­tekről sem - a legnagyobb hévvel ró­luk beszélt - a Smer továbbra sem fogja elfogadni a kvótákat. A TA3 hírtévé tegnapi vitaműsorában ehhez annyit tett hozzá, hogy „Szlovákiá­nak nincs szüksége más kulturális és vallási környezetből érkezők gettói­ra”. „Ezek az emberek képtelenek normálisan integrálódni, és csak olyan problémákat okoznak majd nálunk is, mint jelenleg Németor­szágban és Brüsszelben” - mondta Fico. A Smer kongresszusán szóba ke­rültek az esetleges választás utáni koalíciók esélyei is. „A Smer minden párttal kész tárgyalni a koalíciós kor­mányzásról a választások után, de el­Tizeneggyel kevesebb képvi­selőjelölt harcol a választók kegyeiért a március 5-i választásokon Pozsony. A belügyminisztérium honlapján közzétett adatok szerint eredetileg 2914-en indultak a kép­viselői helyekért, most 2903-an vannak. Ez azonban még változhat, sősorban a hagyományos pártokat részesíti előnyben” - mondta Marek Maďarič. SNS, KDH, Híd A kormánypárt kampányfőnöke meg is nevezte, mely pártokra gon­dol: KDH, Híd, SNS. „Fontos, hogy stabil és működőképes kormány ala­kuljon. 2010-ben ugyan a Smer nyer­te a választásokat, mégis egy működésképtelen kormány jött létre, amely hamar megbukott” - mondta Maďarič. Hozzátette, épp ezért ke­vés pártból álló koalíciót szeretné­nek. A kampányfőnök egyelőre nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy a három megnevezett pártból melyi­ket részesítik előnyben. Ez annak a függvénye, hogy milyen erőt képvi­selnek majd a parlamentben, és hiszen még 48 órával a választások előtt is visszaléphet a jelölt, vagy visszaléptetheti pártja, de az is elő­fordulhat, hogy egy egész párt, moz­galom vagy koalíció dönt úgy, hogy nem méretteti meg magát a válasz­tásokon. A jelöltségről eddig önként mon­dott le Ľuboš Maxina (Sieť), Anton Frič (OĽaNO-NOVA), Katarína mennyire tudnák összehangolni a célkitűzéseiket. Bugár Béla, a Híd elnöke ezzel kapcsolatban tegnap elmondta: to­vábbra is egy jobboldali kormány létrehozását tartják a legjobb megol­dásnak, amelynek magját a Híd, a KDH és a Sieť adná. „A legrosszabb forgatókönyv a Smer és az SNS ko­alíciója lenne” - tette hozzá. Rados- lav Procházka, a Sieť elnöke tegnap újra megerősítette, hogy a Smerrel semmilyen körülmények között nem lépnek kormányra. Ján Fígeľ, a KDH elnöke szerint a választásokat köve­tően bárkivel hajlandók tárgyalni a kormánykoalícióról, kivéve a „Široký-Fico tandemet”. „Továbbra is elképzelhetőnek tartjuk a KDH, a Híd és a Sieť alkotta koalíciót” - tette hozzá Fígeľ. (Sita,tasr) Košárová (TIP), Jozef Bojčík (Híd) és Valéria Petrovská (KSS). A pártjának kellett visszaléptetnie Miroslav Šimeket (ĽSNS), Michal Albertet (SaS), Juraj Chlebíket, Boris Karácsonyt, Barbora Kará­csonyt (PD), valamint Halász Bélát (MKP). A március 5-i választásokon 23 listára lehet szavazni. (TASR) Egyszer tárgyaltak Pozsony. A Magyar Keresz­ténydemokrata Szövetség tette lehetetlenné a Magyar Közösség Pártjával (MKP) való együtt­működést, véli A. Szabó László, az MKP alelnöke, aki az MKDSZ elnökével, Fehér Csabával ké­szült, lapunk pénteki számában megjelent interjúra reagált. Fehér Csaba az inteijúban azt állította, az MKDSZ megalakulása után levelet írtak a Hídnak és az MKP- nak, hogy az együttműködésről tárgyaljanak, ám a Híddal ellen­tétben az MKP-tól a mai napig nem kaptak választ. A. Szabó szerint az MKP meg­szólította az MKDSZ-t, egyszer tárgyaltak is, ám nem sikerült kö­zös nevezőre jutni. Az MKP fel­ajánlotta a kereszténydemokra­táknak, hogy négy jelöltük indul­jon Berényiék listáján. „Ezt azonban az alelnök úr (Sárközi János - a szerk. megj.) kategori­kusan elutasította múltbeli sérel­mekre, fideszes befolyástól való félelemre és a megyei szintű smeres kötődésekre hivatkozva” - állítja A. Szabó. Az MKDSZ most először indul a parlamenti választásokon, támogatottsága 0,1 százalék körül mozog, (szaizo) az 500-ast Frankfurt. Önt érinti? Az Eu­rópai Központi Bank komolyan mérlegeli az 500 eurós bankjegy kivonását, hamarosan megszü­lethet a döntés. A fő ok, hogy az 500 eurósok kifejezetten ked­veznek a pénzmosásnak és egyéb illegális tevékenységeknek: vi­szonylag kis helyen jelentős va­gyon tárolható bennük. Beszé­des, hogy közel 20%-a az euró- zónán kívül található, például Oroszországban. A másik érv, hogy az elektronikus fizetés el­terjedésével egyik alapvető funkcióját veszítette el az 500 eurós. 2002-es bevezetésére azért volt szükség, mert több más devizában is volt 200 euró feletti értékű bankjegy, ez indokolhatta szükségességét a nagyobb tranz­akciók lebonyolításához. (TASR) Tizenegy jelölttel kevesebb Kobozzák el az ittas sofőr autóját! DEMECS PÉTER Akit ittas vezetésen kapnak, attól automatikusan kobozzák el az autóját - javasolja Fran­tišek Túrák, a fuvarozókat tömörítő Nemzetközi Közúti Közlekedési Ügynökség igazgatója. Pozsony. Jelenleg 300-tól 1300 euróig terjedő bírság szabható ki, de ezt nem tartja elegendőnek, jóné- hány sofőrt szerinte csak drákói szi­gorral lehetne észhez téríteni. Példa­ként említette Fehéroroszországot, ahol a részeg sofőrtől automatikusan elveszik a gépkocsit. Bizonyos ese­tekben Ausztriában és Magyarorszá­gon is lefoglalhatják a szabálysértő autóját, de csak ideiglenesen, amíg ki nem fizeti a bírságot. Az elkobzás persze radikális lépés - ismerte el a szervezet vezetője, ám szerinte csak így lehet harcolni az ittas vezetés el­len. „A bírságra mindig talál valaho­gyan pénzt a sofőr” - mondta. Ha ez mégsem járható út, akkor nagyságrendekkel kellene meg­emelni a bírságokat. Túrák szerint akinél először mérnek egy ezreléknél magasabb alkoholszintet, az 1000— 1500 eurós bírságot kaphatna, má­sodszor már 2000 eurósat, harmad­szor 3000 eurós bírság járna és egy életre elvennék a jogosítványát. Bár most is egyéves szabadság- vesztés fenyegeti azt, aki egy ezre­léknél magasabb véralkoholszinttel vezet, de Túrák szerint ez nem elég. „A bírságok, a jogosítvány bevoná­sa, a börtönnel való fenyegetés mind hatástalan. Kobozzák el a vétkes au­tóját”-mondta. Szigorítaná a vezetés közbeni te­lefonálásért járó büntetéseket is. „A helyszíni 50 eurós, a közigazgatási eljárás során kirótt 100 eurós bírság nevetséges” - állítja, és 300-tól 1000 euróig terjedő bírságot javasol, har­madszorra pedig egy évre bevonnák (Képarchívum) a vétkező jogosítványát. A rendőrség tavaly 19 679 sofőrt büntetett meg, amiért vezetést közben handsfree ké­szülék nélkül telefonált; 5200 sofőr­nél mértek egy ezreléknél is maga­sabb véralkoholszintet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom