Új Szó, 2016. február (69. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-13 / 36. szám, szombat

6 KÜLFÖLD 2016. február 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Szkopje állítsa meg a migránsokat Szkopje/Brüsszel. Ausztria felszólította Macedóniát, hogy készüljön fel a migránsok ára­datának teljes megállítására Gö­rögország felől. „Nagyon való­színű, hogy a következő hóna­pokban Ausztria eléri befoga­dóképességének maximumát, ezért meg kell állítania a mig­ránsokat a határain. Tehát Ma­cedóniának is fel kell készülnie arra, hogy ugyanezt megtegye a saját határain”-jelentette ki Se­bastian Kurz osztrák külügymi­niszter. Az Európai Unió Taná­csa tegnap hivatalosan is felszó­lította Görögországot, hogy 3 hónapon belül szüntesse meg a schengeni határai védelmében mutatkozó komoly hiányossá­gokat, különben a tagállamok hosszabb időre visszaállíthatják az ellenőrzést a belső határok mentén. A döntést Athén heves tiltakozása ellenére fogadták el az EU-tagországok pénzügymi­nisztereinek tanácsülésén. (MTI) Merkel: önkéntes a migránsok átvétele Berlin. Csak önkéntes alapon lehet szó arról, hogy európai uniós tagországok átvegyenek menekülteket Törökországtól, és az elképzelésnek nincs köze egy állandó menekültelosztási rend­szerhez -jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Hang­súlyozta, nincsenek új német ja­vaslatok. Csupán arról van szó, hogy uniós tagállamok egy cso­portja elképzelhetőnek tartja a menekültkontingensek önkéntes átvételét Törökországtól. (MTI) Per Aylan Kurdi halála ügyében Ankara. Megkezdődött Török­országban a pere annak a két embercsempésznek, akiket fele­lősnek tartanak Aylan Kurdi 3 éves szíriai kurd menekült kisfiú halálában. A kisfiú tavaly szep­tember 2-án édesanyjával és egyik bátyjával az Egei-tengerbe fulladt Bodrum partjainál. A gyerek partra vetett holttestéről készült felvételek az egész vilá­gon megváltoztatták a mene­kültválság megítélését. A bal­esettel kapcsolatban eddig két szíriai férfit tartóztattak le, további négy törököt és másik két Szíriáit még keresnek a hatósá­gok. Az embercsempészettel vá­dolt férfiakra 35 év börtönbünte­tést kért az ügyészség. (MTI) 97 szélsőséges őrizetbe vétele Iszlámábád. A pakisztáni ható­ságok őrizetbe vettek 97 szélső­séges iszlamistát, köztük az al- Kaida terrorszervezet helyi szár­nyának több tagját az ország déli kikötővárosában, Karacsiban. Az utóbbi hónapokban történt tö­meges őrizetbe vétellel meghiú­sítottak egy támadást, amelynek célja a Daniel Pearl amerikai új­ságíró megölésében közremű­ködő Ahmed Omar Szajed sejk­nek a megszöktetése lett volna a haidarábádi börtönből. (MTI) Részleges tűzszünet Szíriában Müncheni biztonságpolitikai menü: Szíria, Ukrajna, a menekültválság és a terrorizmus MTI-ÖSSZEFOGLALÓ München. Megállapodás szüle­tett tegnap a szír ellenséges­kedések leállításáréi a Szíriát Támogaté Nemzetközi Cso­port müncheni külügyminisz­teri értekezletén. A tűzszünet nem vonatkozik az olyan terrorista csoportokra, mint az Iszlám Állam és az An-Núszra Front - közölte John Kerry amerikai külügyminiszter. A szíriai harcok leállítását az egész országban a kormányerők és az úgy­nevezett mérsékelt ellenzék fegyve­resei között egy héten belül, fokoza­tosan akarják elérni a nagyhatalmak. Oroszország egyelőre nem fejezi be a szélsőségesek ellen indított légi hadjáratát. Ugyancsak megállapod­tak abban, hogy az ENSZ keretében munkacsoportot alkotnak a humani­tárius segélyek eljuttatására mindkét fél területére. A részleteket Genfben dolgozzák ki azzal a céllal, hogy már ezen a héten elkezdődhessenek a szállítások közúton és a levegőből. Ezenkívül célcsoportot alakítanak, amely szintén egy héten belül kidol­gozza a tüzszüneti megállapodás részleteit. E csoportoknak John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lesz a társelnöke, tagjai pedig katonai vezetők és dip­lomaták, illetve azon országok kép­viselői is, amelyek támogatják a Szí­riában harcoló különböző fegyveres csoportokat. A tűzszünet részleteit a szíriai kormánynak és ellenzékének is el kell fogadnia. Kerry- hangsúlyozta, a fegyver­nyugvás csak akkor lehet tartós, ha a szíriai válság tárgyalásos megoldá­sában érdekelt összes fél együtt­működik Oroszországgal. Az ame­rikai politikus szerint nem hivatalos tűzszünetről lenne szó, mert annak vannak bizonyos, a nemzetközi jog­ban lefektetett előírásai, míg az el­lenségeskedés leállításának nincse­nek. Egy rendes tüzszüneti megálla­podás kidolgozásához több idő kell. Bassár el-Aszad szíriai elnök távo­zásáról azt mondta, azzal később kell foglalkozni a tárgyalóasztalnál. Lavrov azt emelte ki, hogy Oroszor­szágnak és az USA vezette szíriai koalíciónak egyaránt szándékában áll együttműködnie katonai téren. Minden korábbinál több magas rangú politikus, katonai és gazdasági vezető vesz részt a hivatalosan teg­nap kezdődött 52. müncheni nemzet­közi biztonságpolitikai konferencián (MSC), amelynek legfontosabb té­mái a szíriai polgárháború, az ukrán válság, a nemzetközi menekültválság és a terrorveszély. A biztonságpoli­tika davosi fórumának is nevezett ta­nácskozáson rekordszámú résztve­vővel, közel 30 állam- és kormány­fővel, több mint 70 védelmi minisz­terrel és külügyminiszterrel, nemzet­közi szervezetek - köztük a NATO - vezetőivel és több tucat nagyvállalat vezetőjével vitatják meg vasárnapig a biztonságpolitika legégetőbb kérdé­seit. A konferencia igazgatója, Wolf­gang Ischinger hangsúlyozta, a hi­degháború vége óta most van a leg­nagyobb feszültség a nemzetközi vi­szonyokban, ezért oly fontos, hogy ismét sok döntéshozó látogat el az in­formális fórumra, megbeszélni, mi­ként lehet erősíteni a rendet és kiutat találni a válságokból. Idén először titkosszolgálati veze­tőkkel is tartanak pódiumbeszélge­tést, ami a szervezők szerint jelentős fejlemény, tekintve, hogy az ilyen szervezetek vezetői hagyományosan kerülik a nyilvánosságot. A beszél­getésen részt vesz James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés (DNI) igazgatója és Robert Hannigan, a brit kormány kommunikációs figyelő- szolgálatának (GCHQ) igazgatója. r IA: vegyi fegyvere van Demokraták szópárbaja Az Iszlám Állam terror­szervezet rendelkezik vegyi fegyverekkel és már több alkalommal használta is. Washington/Rakka. John Bren­nan, a Központi Hírszerző Ügynök­ség (CIA) igazgatója úgy véli, az Isz­lám Állam (IÁ) képes kis mennyi­ségben klórgázt és mustárgázt előál­lítani. A kérdésre, hogy a szervezet képes-e Irakon és Szírián kívüli hasz­nálatra exportálni a vegyi fegyvert, Brennan azt válaszolta: lehetséges, hogy ez bekövetkezik. Ezért nagyon fontos, hogy elvágják a különféle szállítási útvonalait - tette hozzá. Az IÁ olyan videofelvételt tett közzé az interneten, amelyen egy 4 éves kisfiú egy távirányító gombját megnyomva levegőbe röpít egy tá­volabb lévő gépkocsit, felrobbantva a benne ülő három szíriai foglyot, akik állítólag az angoloknak kémkedtek. A felvétel vélhetően a szíriai Rákká tar­tomány sivatagos vidékén készült. A hírügynökség beszámolója szerint a kisfiút a dzsihádisták „besorozták”, és ez már a második felvétel, amelyen szerepel - a valószínűleg brit fiút máris elnevezték Jihadi Juniornak. Mielőtt a kisfiú felrobbantja őket, egy terrorista beszél a felvételen, megfe­nyegetve David Cameron brit mi­niszterelnököt. „Ma meg fogjuk ölni a kémeiteket, ugyanúgy, mint ahogy ők segédkeztek testvéreink meggyil­kolásában“-mondja a férfi. (MTI) Milwaukea. A középnyugati Wisconsin államban, Milwaukee- ban vitázott egymással Hillary Clinton és Bemie Sanders, a De­mokrata Párt két elnökjelölt­aspiránsa. A Wall Streethez fűződő kapcsolatokról szóló éles szócsata, a kisebbségi csoportok megnyeré­séért folytatott küzdelem, valamint az illegális bevándorlás kérdései­nek megtárgyalása jellemezte a két politikus újabb országos televíziós vitáját. A témaválasztás magyará­zata: egy hét múlva Nevadában és Dél-Karolinában tartják a követke­ző előválasztásokat, s mindkét ál­lamban jelentős afro-amerikai és spanyolajkú közösség él. Clinton ezúttal visszafogottabban vitázott. Mindazonáltal nem takarékosko­dott Sanders bírálatával. „Köteles­ségünk, hogy ne tegyünk olyan ígé­reteket, melyeket aztán nem lehet betartani” - fogalmazott Clinton, utalva Sanders általános egészség- biztosítási és tandíjmentes oktatási rendszer megteremtésére tett ígére­teire, Sanders a szerinte a gazda­goknak kedvező gazdasági rend­szer megreformálását sürgette, fel­háborodottan utalva arra, hogy a leggazdagabbak nem adóznak az Egyesült Államokban, hanem ki­menekítik a vagyonukat. A beván­dorlók helyzetének rendezését ille­tően mindkét politikus amellett állt ki, hogy mielőbb állampolgárság­hoz kell juttatni az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó mintegy 11 millió embert. (MTI) Egyháztörténeti jelentőségű találkozó Havannában Az orosz ortodox egyház fejét, Kirill pátriárkát a havannai repülőtéren Raul Castro kubai elnök, valamint állami és egyházi méltóságok fogadták (sita/ap) Az 1054-es nagy egyházsza­kadás óta tegnap először talál­kozott egymással a katolikus és az orosz ortodox egyház feje, Ferenc pápa és Kirill pátriárka Havanna repülő­terén írt történelmet. Havanna. A nagy egyházszakadás (skizma) évszázadokra visszanyúló politikai és teológiai viták miatt tör­tént. Az ortodox kereszténység híve­inek száma jelenleg 250 millió körül mozog, annak legnagyobb, orosz ága pedig 150 millió követőt számlál. A római katolikus egyház világszerte 1,2 milliárd taggal rendelkezik. Ró­ma és a kisebb ortodox egyházak kö­zötti kapcsolat idővel sokat ja- vult.Azért választották Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka történelmi találkozójának helyszínéül a havan­nai repülőtér tranzitváróját, mert semleges terület, és senki se használ­hassa fel politikai célokra a történel­mi jelentőségű eseményt - közölte a pátriárka szóvivője a kubai főváros­ban. Alekszandr Volkov felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a pápa nem is fog belépni a kubai területre. A lapzártánk utáni megbeszélést kétórásra tervezték, utána közös nyilatkozatot adtak ki, amelynek szövegében állítólag már előre meg is egyeztek. „A találkozó lényege, hogy a kereszténység két vezetője egységes, erőteljes hangként szólal fel az egész emberiséget nyugtala­nító kérdésekben” - mondta Ilarion metropolita. Kirill Raúl Castro el­nökkel is hivatalos találkozót tartott. Holnap Havannában misét mond orosz ortodox hívőknek, akik mint­egy 15 ezren élnek a szigeten. Prog­ramjában van „a szovjet internacio­nalista katona” emlékművének a megkoszorúzása is. További útján Paraguayt és Brazíliát keresi fel. Fe­renc pápa Havannából Mexikóba utazik, a február 17-ig tartó pápai lá­togatás során felkeresi Mexikóvá­rost, Chiapas, Michoacán és Chi­huahua szövetségi államokat; mexi­kói programjában szerepel a világ legveszélyesebb városának számító Ciudad Juárez felkeresése is. (MTI) Lavrov orosz és Kerry amerikai külügyminiszter. Megállapodtak. (TASR/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom